Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-01 / 72. szám

1942 április 1. 3 ílAöW^RELf IT Szabályozták a részletüzletet A hivatalos lap a közlellátásügyi miniszter rendeletét közölte, amely megállapítja, hogy a kereskedő milyen legmagasabb haszonkulesot állapíthat meg, ha részletfizetésre ad el bútort, lábbelit, szövöttárút, ruhaneműt, továbbá a ruházatot kiegészítő árút. Részletkereskedőnek a rendelet szerint azt -a kereskedőt kell tekinteni, aki ezeket a cikke­ket a fogyasztónak havi, vagy heti részletek­ben törleszthető hitelre, a lábbelinél legalább négy, egyéb cikkeknél legalább hat hónapig terjedő részletekben adja el és ha az utolsó években a részletüzlet forgalma az évi teljes Üzleti forgalmának legalább 70 százalékát te­szi ki. Hathavi hitelnyújtás esetén a részletkeres­kedő az önköltségi árhoz bútornál 40 százalék, ennél hosszabb időre szóló hitelnyújtás ese­tén 45 százalék bruttó hasznot számíthat hozzá. 'Egyéb cikkeknél, ha az egész évi üzleti forga­lom meghaladja a 100.000 pengőt, 50 százalé­kot, ha meghaladja az 50.000 pengőt, 45 szá­zalékot, ha a forgalom ennél alacsonyabb, 40 százalékot. Hosszú idő óta tartották izgalomban a csá- csi és henyehegyi birtokosokat azok a lopá­sok, amelyeket ismeretlen tettesek sorozatosan követtek el. Legutóbb december 6-ára, Miklós napjára virradó éjjel történtek nagyobbszabású betöréses lopások a hegyi hajlékokban. Nagy garázdálkodást csináltak Pirity . Gáspár nyutg. zalaegerszegi telekkönyvvezetőniek 27 méter hosszú hajlékában, ahol hat helyiség ajtaját törték be, vagy nyitották ki álkulccsal, még az ablakokat is ki feszítették és elvitték az ott talált ruhaneműt, egy demizsonban húsvétra félre­tett óbort, vadászfegyvert, a szomszédnak liszt­jét, amelynek szívességből a száraz kamrában helyet adtak. De másokat is megraboltak, ör- döghenyei, zafaszentiváni, zalaerdődi, búcsú- szentlászlói birtokosokat is. A Szent Miklós éjtszakáján elkövetett garáz­dálkodás alapján a csendőrség hurokra kerí­tette a tetteseket néhány petőkényéi cigány és több orgazda személyében. A közbejött események miatt többször meg­szakított tárgyalás után tegnap fejezte be az ügyet ítélettel a zalaegerszegi kir. törvényszék. A város ez alkalomból megtelt cigányok­kal, a jó Ég tudja, honnan össze nem verődtek a »bajtársak« és »drukkolok . A tárgyalóterem asztalán és asztala mellett ott voltak a cigá­nyoknál és orgazdáknál megtalált lopott tár­gyak maradványai: zsíros bödönök (persze már zsír nélkül), deniKSon (persze már bor nélkül), két nagy bátyú ágyiruha, zsákok, va­dászfegyverek, viharlámpa, álkulcs, fej kendő, felöltő, befőttes üvegek (persze a benne volt akácméz nélkül) és még más holmi, valóságos kis zsibvásár. A cigányok persze tagadtak, ahogyan ezt már a nótából jól ismerjük: Csókolom a kezsit, lábát, Nem loptam más portékáját... Délután volt az ítélethirdetés. A terem zsú­folásig megtelt a vádlottakkal, a károsultakkal (és a nagyszámú »érdeklődő«-vei. Elől sorakoz­tak a tővádlott férficigányok, egy öreg és négy fiatal. Mind az öt a daróc egyenruhában, mögöttük két szuronyos fogházőr. Az egyik fiatal cigány majdnem »elegáns« a vadonatúj darócban, még az éles szabóvasalás is rajta van a nadrágon. A bíróság a betörőbanda fővezérét, Lakatos Gyulát 8 rendbeli lopás bűntettéért 3 évi bör­tönre, a segédek közül Horváth Vendelt és Lakatos Józsefet összbüntetésül 1 évi bör­tönre, Lakatos Károlyt mint tettestársat három- rendbeli lopás bűntettéért 5 havi fogházra, Ódor Józsefet folytatólag elkövetett orgazda­ság vétségéért 2 hónapi fogházra, ifjú Takács Jánost pedig lopás és folytatólag elkövetett A továbbiakban a rendelet részletekbe me­nően megállapítja, milyen esetekben számít­hatja fel a részletkereskedő a legmagasabb bruttó hasznot. Az a kereskedő, aki a rendelet szerint nem tekinthető részletkereskedőnek, részleteladás esetén a készpénzeladásra vonatkozólag meg­állapított árat 5 százalékkal növelheti. A részletfizetésre történő eladásnál a lábbeli­nél havi részletekben történő fizetés esetén a vételár ötödrészét, heti részletekben történő fizetés esetén 1 17 részét, egyéb cikkeknél havi fizetés esetén, huszonötödrészét szabad a vevő­től követelni. A további részletek fizetésének a Lábbelinél legalább négy, egyéb cikkeknél legalább hathónapi egyenlő havi, vagy heti részletekben kell történnie. A részletkereskedő a készpénzfizetésnél1 az eladási árból bútornál legalább 10 százalék, egyéb cikknél ügynöki közvetítés nélkül történt eladásnál 14, 10, illetve 6 százalék engedményt köteles nyújtani, ha a vevő a tartozását az el­adás napjától számított 30 napon belül ki­egyenlíti, legalább 10 százalékos engedményt. orgazdaság vétségéért 2 havi fogházra ítélte. Több vádlottat tárgyi bizonyítékok hiányában fölmentett a bíróság. Az ítélethirdetés után a bíró egyenként meg­A földmívelésüjgyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőén rendeletét adott ki, amely szerint minden községben és városban mezőgazdasági munkaerőeílátási tervet kell ké­szíteni és mindenekelőtt meg kell szervezni a kölcsönös munkamegsegítést. Az önkéntes se­gítésben különösen résztvevő gazdákat és mun­kásokat elismerő oklevéllel tüntetik ki. Ameny- nyiben a hatósági gazdasági munkaközvetítés útján nem lehet a munkaerőellátásbam mutat­kozó különbségeket megfelelően kiegyenlíteni, katonai vezetés alatt honvédelmi munkakötele­zetteket irányítanak a munkaerőhiányban szen­vedő vidékekre. Szükség esetén a honvédelmi A Magyar Vidéki Sajíótudósító jelentése szerint máris erőteljes ütemben folynak az 1942 évi építési idény előkészületei. Az érde­kelt körök feszült érdeklődéssel várják az épí­tőipari anyaggazdálkodás szakbizottságának in­tézkedéseit, amelyekről beavatott helyről olyan hírek terjedtek el, hogy a bizottság kidolgozta az anyaggazdálkodás tervszerűségét s ennek alapján indulnak meg a tavaszi építkezések. A bizottság elsősorban azt állapította meg, hogy a folyó építési idényben milyen hon­védelmi és megokolt középítkezések kerülnek megvalósításra s ezek számára biztosította a szükséges anyagokat. A magánépítkezések ki­jelölésénél az volt a döntő, hogy az engedé­lyezésre kerülő munkálatok közérdekű fontos­ságúak legyenek. A magánépítkezéseknél ál­talában a szociális irányzat kap fontos szere­pet. Elsősorban az ár- és belvízkárosultak épít­kezéseit akarja a bizottság anyaggal el­látni, ezt követik a félbenmaradt építkezések, olcsó bérű kislakásos építkezések, vállalatok munkás- lakás építkezései, telepítéssel kapcsolatos épít­kérdezi a vádlottakat, megértették-e: az ítéletet, megnyugosznak-e benne, vagy fellebbeznek. Lakatos Gyula cigány így felelt: — Nem értettem meg, mert én nem loptam, kezsit csókolom. Aztán ordított, mire a felesége is átvette a hangot és az is ordított. Lakatos József is fellebbezett és így rimán- kodott: — 63 éves vagyok, egész életemben nem foglalkoztam lopással. A bíró elébe tárja, hogy hiszen már több­ször volt büntetve. — Azs más, kezsit csókolom, akkor még fiatal voltam. Lakatos Károly megkérdezi a büntetés felől: — Mennyi vót az? Mikor megismétli az ítéletet a bíró, akkor ő is bejelenti a fellebbezést: — Nem vagyok én bűnös, kezsit csókolom, — mondja — aztán öt kis családom is van, lenne szíves hazaengedni. Odor József, az egyik orgazda tudomásul vette az ítéletet és így szólt: — Megnyugszom, de fogadom, hogy többé nem veszek meg semmit cigányoktól. Ifjú Takács János, a másik orgazda meg ezt mondja: — Sokallom a két hónapot. Eszméletlenül csináltam a beismerést. Az ügyész súlyosbításért és a fölmentő ítéle­tek egy része ellen elítélés céljából1 fellebbe­zett. A bíróság a vádlottak vizsgálati fogságát fenntartotta továbbra is, kivéve Lakatos Káro- lyét, aki azonban az ügyész felíolyamodásának eldöntéséig még szintén fogságban marad. miniszter munkásszázadokat is rendelkezésre bocsájt. A munkafegyelem biztosítása érde­kében a legerélyesebb intézkedéseknek is he­lye van azokkal szemben, akik idehaza nem teljesítenék kötelességüket s nem dolgoznának teljes odaadással, amikor a hadbavonultak az életüket is kockáztatják a hazájukért. A he­nyékkel és naplopókkal szemben tehát a mun- katáborokba való utalást, vagy internálást is érvényesíteni fogják. A termelő munkának ugyanis fennakadni sehol sem szabad, mert ez ma nemcsak gazdasági és közellátási, ha­nem elsőrangú honvédelmi érdek is. j kezések, kis családi házak, vállalati nyugdíj- I pénztárak építkezései, városrendezési vonatko- j zású építkezések s csak ezután kerülhet sor egyéb magánépítkezések ellátására. Elvi alapok lefektetésén túl szervezeti újítá­sokat is hoz a bizottság, Március, hónaptól megkezdődött az anyagellátás egészséges szét- különítése. A fővárosban és környékén már a múlt hónapban az ipartestületek útján látták (el a kisebb javítási munkák, átalakítások, hely­reállítások anyagszükségletét. Ezt a rendszert a kereskedelmi és iparkamarák bevonásával az ország egész területére ki akarják terjesz­teni, mert ettől a kézművesiparosság megfe­lelő anyagellátását és a keresztény építőanyag- kereskedelem szükségleteinek megoldását is várják. Abban a rendeletben, amelyet a vidéki tégla­gyárak árúkiszolgáltatásának szabályozásira vonatkozó iparügyi miniszteri rendelet vég­rehajtására bocsátott ki a bizottság, a helyi kézművesiparosság és a keresztény kereskede­lem anyagellátására megfelelő tág teret biz­tosítanak a helyi hatóságoknak. Nagyon ügyel­nek arra, hogy az építkezések üzleti irányba ne forduljanak, tehát ne okozzanak drágulási folyamatot. ítéletet mondtak a hegyi hajlékokat fosztogató petőhenyei cigányok felett Országosan szervezik meg a mezőgazdasági munkaerő ellátást Szociálisabb irányba terelik a magánépitkezéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom