Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-29 / 119. szám
III. éwiolyam # POLITIKAI NAPILAP 4* 119. szám. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tötiőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Kolozsvári üzenet (B. É.) Dr. UIlein-Reviczky Antal, akit bélés külpolitikai sajtófőnöki tisztében kifejtett érdemeiért éppen e napokban nevezett ki a kormányzó úr valóságos rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré, hatalmas beszédet mondott vasárnap az Országos Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportjának zászló- avatásán. A szentistváni gondolat lényegét fejtegette és hangsúlyozta, hogy ebben a hazában mindenki megkapja azt, ami megilleti, ha ő is megadja a magyar hazának azt, ami a magyar hazát illeti meg. Mi nagyon jól tudjuk értékelni a szabadságot s az igazi magyar éppen ezért sohasem lesz elnyomó. Senkinek nyelvét, művelődését, vallását bántódás nem éri és mindennek a becsületes államhűség az egyetlen föltétele. : ; A továbbiakban a bolsevizmus élleni harcról beszélt. Ma a bolsevizmus az ellenség — mondotta. — Nem mi kerestük 'ezt a háborút, hanem minket támadtak mieg. De még, ha nem is támadtak volna meg bennünket, akkor its ott volna a helyünk, ahol ma dicsőséges hon- védeink küzdenek. A magyar hadsereg ott van, ahol kötelességét teljesítenie kell. Nem állunk egyedül ebben a harcban. Európa vezető nagyhatalmainak oldalán vívjuk, de vannak más fegyvertársaink is. Igen érdekes, nagyjelentőségű a miniszter beszédének most következő része. Üzent a diplomata és üzent a sajtófőnök. Magyarország, amikor európai kötelességét teljesítve megállja helyét kint a harctéren, — úgymond — tudatában van annak is, hogy amikor másokkal közös ügyért egy hadszíntéren küzdünk, az egymás között esetleg fennálló nézeteltéréseiket és vitákat félre kell tenni. Ha akadna a fegyvertársak között olyan, aki nem így gondolkoznék és a saját ügyét-baját hozná elő éppen ma, azt mi mélyen fájlalnék és az ilyen cselekedetet Európa elleni cselekedetnek minősítenék, az ilyen magatartást Európa hátbadöfésének bé- Iyegeznők meg. Mi, magyarok, teljesítjük európai kötelességünket, ugyanekkor azonban nem feledkezünk meg a különleges magyar kötelességről sem, ami akként foglalható össze, hogy a magyar haza mindenek előtt. Ez azt jelenti, hogy tartjuk minden körülmények között a belső arc- vonalai. Tartjuk a rendnek, a fegyelemnek, a törvénytiszteletnek és a magyar áldozatkészségnek arcvonalát. Üzenjük erről a helyről, — mondotta UIlein-Reviczky Antal — hogy az Egyesült Nemzetvédelmi Szövetség ebben az országban olyan mindent lehengerlő erő, amely csírájában fojtana el minden megmozdulást, amely a nemzet kárára lehetne. A kolozsvári tűzharcos társadalom egy emberként tette magáévá UIlein-Reviczky Antal fejtegetéseit. Beszéde végén a miniszter emlékeztette a bajtársakat, hogy ha Horthy Miklós kormányzó úr 23 évvel ezelőtt nem vonult volna be Budapestre, hogy onnan kiűzze a vörös hordákat, akkor 1940 szeptemberében a magyar honvéd sem vonulhatott volna be Erdély és Kolozsvár ősi földjére. Nemzeti hűség és hitvallás volt a homokkomáromi kettős hú€sú Verőfényes napsütésben ünnepelte megj Ho- mokkomiárom kegyhely a kettős nagy búcsúja ünnepét. A virágba borult hegytetőt az erdők sötétzöldje vette körül és a sok búcsús felett a tiszta májusi kék ég ragyogott. Már szombaton érkeztek Bucsutáról, Zalaújlakról, a Mura mellékéről zarándokok. Az új ereklyés országzászló íölszentelésére egymásután érkeztek Petrivente, Újudvar, Semjénháza és más községek népei kereszt; vagy zászlók alatt. Megtelt a két és félezer embert befogadó gyönyörű kegytemplom. A nagymisét és szent- beszédet Rozmán Alajos, a kegyhely plébánosa mondotta. Ezalatt a szabadban felállított tábori oltárnál Fazekas József piarista atya mondott szentmisét. A két szentmise egyszerre végződött és a hatezer főből álló nagy tömeg elhelyezkedett a templomtéren, hogy résztvegyen az ország- zászló avatásán. Megkondult a nagyharang és díszkisérettel hozta elő egy levente a három méteres, címerrel ellátott szép lobojgót. A hosszúvölgyi, a magyarszerdahelyi és a palini körjegyzőség 300 főnyi leventiecisapata vigyázzba meredt és felhangzott a Magyar Hiszekegy. Özv. Maurer József né felkötötte a székesfővárosi Szabadság-téren felavatott zászlóra a koszorút és nemzeti szalagot ezzel a felirattal: »Hőseink emléke közöttünk él — Igaz szeretettel a zászlóanya«. Egyszerű falusi asszony ő, akinek fia a világháborúban halt meg a hazáért és aki maga fonta a zászló anyagát és igen sokat áldoz közcélra, így a kegytemplomra is. A megható jelenet után a rendező felmutatta a kis üvegbe helyezett nemzeti ereklyét, — Nagymagyarország ösz- szeis vármegyéjéből való földet — majd elhelyezték az alapzatban úgy, hogy most is látható egy része az üvegen keresztül. Ezek után a plébános megáldotta a hőisök dicső emlékezetére emelt gyönyörű, műkő országzászlót és a lobogót, majd a Szózat és az összes harangok hangzása mellett felszaladt az árbocra a nemzeti gondolat megtestesítője: a nemzeti lobogónk. Sok szemben könnyet fakasztott ez a jelenet. Kattogtak a fényképezőgépek. Az avató beszédét a plébános mondotta el. Előttünk az Isten háza, — mondotta — mellette áll őrt a magyar zászló. Legyünk vallásosak, akkor leszünk jó hazafiak is, szeressük a hazát, becsüljük meg hőseinket, akik harcolnak érettünk. Hirdesse ez a zászló a sokezer búcsúsnak sok-sok éven át, hojgy itt magyarok laknak, magyarok imádkoznak. A nagyhatású beszéd után a plébánia községei részéről egy-egy iskolás mondott köszöntő verseket és a községi bírák elhelyezték a községük nevében a koszorút a talapzatra. Majd' a leventecsapatok jelenlevő honvédségi parancsnokai, a vitézek és tűzharcosok nevében vitéz Tóth József helyezett virágot az emlékműre. Közben hazafias énekeket énekelt a nagy tömeg. Czifra László községi bíró átvette a zászlót és fogadalmat tett, hogy mindig becsülettel megőrzik. Czigány Ferenc körjegyző hangsúlyozta, hogy a szent- istváni keresztény országban csak a jó magyarok boldogulhatnak. A Himnusz és a leventék díszelvonulásával végződött az ünnepség. Délután keresztútjárás volt édes hazánkért, harcoló és elesett honvédeinkért a fenyvesi kálvárián. Csopaki es paloznaki őszibarack volt a különlegesség • ■ ; ■ " ■ .............. ' : ‘ ■-% f " ■ ‘i35*« ; : Eg y év múlva megkezdődik a Balaton aranykora Valószínűtlenül kék az ég, a nap úgy ragyog, hogy az ember szeme belefájdul, a B uaton sima tükre pedig tízezernyi változatban veri vissza a sugarakat. Minden szinpompája a mindenségnek ott egyesül, hogy az ember elkábuljon, annyi csodálatos, szépséges tünemény láttára. Ezernyi szinváltozat sem tudná visszaadni, rögzíteni a Balaton fénycsodáit. Azt látni, átélni, élvezni, magába szívni kénytelen az utasember, hogy megiííasuljon tőié. Láttam a tengereket, a világ hires tavait, de hol marad mindez a Balatontól, a tízezer szín csodata- vátói ? Napsugártónak nevezte Rabindranath Tagore, a bombayi Modi piofesszor pedig a Turán- árjavilág szent tavának. Virágzó fák, pompázó mezők, büszke szőlők mindenfelé, virágillattól terhes a lég és madárdaitói hangos a határ. Balatoni tavasz, van e a földkerekségén nálad- nál szebb? Aki nem látta, nem élvezte áhítattal, annak úgyis hiába írom le. Garay János és Endréd: Sándor, a Balaton nagy köítöi, itt keresték az elveszett paradicsomot. Erről álmodtak Jókai Mór, Jánosi Gusztáv, Blaha Lujza, Vaszaiy Kolos, László Mihály és S üry Dénes. Nem egy irodalmi munkájuk tanúskodik erről. Amint a vonat kibújik az akarattyai alagútból, a Balaton minden szépségét ontja már felénk. Teli tüdővel szívjuk hosszú életet biztosító tiszta levegőjét, délben habjaiban lubickolunk és ebádután ott pinceszerezünk valamelyik barátunknál a domboldalon és élvezzük a nektárt, amit a iávadús talaj, az áldott vörösföld íermetí a magyarok Istenének jóvoltából. Valahányszor a Balatoni látom, nemcsak Ma-
