Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-20 / 112. szám
2 íiacamCfiet 1942 május 20. A székely tanítóságnak makacs faiszeretete örök példáia marad a zalai nép FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ káját felsőbb helyeken ne csak agyonhallgatni, hanem nyilvánosan is értékelni tudják. Azok a a férfiak, akik ma a kormány rudja mellett, vagy a magyar közélet fontos őrhelyein állnak, a viharzó Adrián, a Doberdó poklában, a Kárpátok havas orkánjaiban — a falu fiaival való együtt szenvedésben és vérzésben — tanulták meg becsülni a földmives magyart 1 Nem is tévedtek. A magyar gazdák és földmivesek ellenállásán tört^meg a zsidó-proletár rémuralom borzalma. Ők tartottak ki ezer csábítás és ígéret, alattomos lázítás dacára is legszilárdabban a trianoni gazdasági nyomorúság idején is a magyar nemzeti politika mellett. Rendületlenül hittek egy boldogabb magyar jövendőben és bíztak azokban a férfiakban, akik isten segítségével az elszigeteltségből, a fegyvertelen gyengeségből kivezérelték az országot. A Somogyi Imrék és Darab Józsefek által vezetett magyar falvak népe békében és háborúban egyaránt biztos talaja a jobb magyar jövőnek. Apró zalai hírek Siposs Dezső névnapi üdvözlés megváltása címén 30 pengőt adományozott két szegény zalaegerszegi iparos támogatására. — Engedélyt adott az alispán arra, hogy Köveskál község pótvásárt tarthasson június 8-án. — Galetta Ferenc társulata megkezdte színiévadját Nagykanizsán. — A sümegi kegytemplom javára 46 pengőt adományoztak a ménfőcsa- naki római katolikus hívek. — Rendőri felügyelet alá helyezték Reinitz Béla nagykanizsai téglagyári könyvelőt erkölcsi szempontból káros tevékenységének megakadályozására. — Mozi-engedélyt kapott Csáktornyára Bogen- rieder Károly nagykanizsai lakos. — Csáktor- ijyai diákok tanulmányi kirándulást tettek Nagykanizsára. — Megalakult a keszthelyi Baross kebelében a lábbelikészítők termelői csoportja a közmunkákban való részesedés céljából. — Két csille közé szorult a sümegi bazaltbányában dolgozó Torma Ferenc csillés. Súlyos mellkas-sérülést szenvedett. Budapesti nyári évad már megkezdődött s a fővárosba áradó vidéki tömegek valósággal dúskálhatnak a színes, változatos, bőséges programban. A Nemzeti Szalonban most nyílt mqg a festők, szobrászok csoportkiállítása. A zenekedvelők is nagy választékhoz jutnak. Á Zeneakadémián lesz május 21-én az operaháziak művészestje, míg a Magyar Művelődés Házában 23-án vidám zenei estet, 24-<én vidám műsoros estet tartanak. A színházak az idei évad legsikeresebb darabjait adják elő. A sport-üzem is teljes lendülettel folyik. Kiemelkedő esemény május 24-én a svájci—magyar válogatott mérkőzés. 24-én kezdődik a főiskolai atlétikai bajnokság, 31-lén lesz az országos egyesületi bajnokság. 23-án kerül sor a magyar—német teniszmérkőzésre, míg 26-án a nemzeti bajnoksá|gokat bonyolítják le. A lóverseny-pályák is teljes üzemben vannak. Tárt kapukkal várják a vidéki vendégeket a kiváló hatású gyógyfürdők s pz egymásután megnyíló szebbnél-szebb strandok is. Bármilyen szóbeli, vagy írásbeli felvilágosítással és ismertetővel díjmentesen szolgál Budapestről és a vidéki városokról Budapest székesfőváros idegenforgalmi hivatala (Budapest, V., Deák Ferenc-utca 2., telefon: 181—349 és 181—213). jfc A magas borárak nie aggasszák, mert a sör ára csak fillérekkel emíelkedlett. A Goszto- nyi étteremben, ahol kétfajta Dréhíer-sört csapolnak, egy esti szórakozása nem kerül többe, mint két, Vagy három évvel ezelőtt s amellett kitűnő cigányzenét hallgathat. Tegnap már beszámoltunk a keszthelyi tanítói önképző összejövetel egyik részletéről. Ezúttal folytatjuk a további részleteket: András G-ézáné csabrendeki tanítónő a Tanterv és Utasításoknak hazafias szellemű nevelésre vonatkozó részét tárgyalta széles alapvetéssel, elmélyedéssel, gondolatgazdagsággal, vonzó stílusban. Kifejtette, hogy a népiskola munkájában a valláserkölcsi feladat mellett legfontosabb a nemzeti nevelés. A hazafias érzés sorskérdést ja'ént. Értelmi, érzelmi és akarati tevékenységünket egyaránt oda kell fejleszteni, hogy az egyéni célok összhangba kerüljenek a nemzeti célokkal. Igen fontos a magyar nép lelki természetrajzának megismertetése, miért megismerés nélkül meg sem szerethetjük a saját fajtánkat. Jeles tulajdonságainkra való rá-rámutatás büszke önérzettel fogja eltölteni a tanulót. De a hibákat sem szabad elhallgatnunk, hogy a helyes életszemlélet kialakuljon. Szükség van a magyar értékek megismertetésére, legyenek azok akár természeti, akár történelmi, irodalmi, vagy művészeti értékek. Nem szabad mellőznünk a kölcsönhatásokra való rámutatást és a gazdasági élet jelenségeinek bemutatását sem. Minden kínálkozó alkalmat felhasználunk annak szemléltető bizonyítására, hogy a foglalkozási ágak összhangja az egész nemzet javát szolgálja. Szükség van a vállalkozó szellem nevelésére. Amikor nem mellőzhetjük a sport terén elért eredményeket, ugyanakkor a hősies, áldozatos jellem példáit is meg kell mutatnunk, mert a test és lélek kiválósága szolgálja az összhangot. A gyakorlati nevelés mellett mindig előtérbe állítjuk az eszményt. Rávezetjük a tanulót arra, hogy a zíászló a nemzetünket je'enti, teíiát előtte tisztelegjen. A magyaros rajzminták bemutatása nemzeti irányban finomítja az ízlést, a magyar dal szépségeinek átéreztetése kiszorítja az ízléstelen kabaré-énekeket. A nevelő munkája hasonló ,a teremtő munkájához. A tanítónak lemondások árán is gyakorolnia kell a kötelességet, követvén példáját a székely tanítóságnak, amely a megszállás évtizedeiben nyomorogva, az államtól fizetés helyett üldözést szenvedve, a mi pénzünkben számítva sokszor 30 penlgő- nek megfelelő magyar társadalmi, vagy egyházközségi díjazás mellett vállalta a munkát, de az ifjúságot nem adta ki a kezéből. András Gézáné és dr. Horváth József előadásaival kapcsolatban Berey Miklós keszthelyi községi elemi iskolai igazgató találóan emelte ki hozzászólásában, hogy az előadók a lelkűnkben rejtőző magyari magyarság húrjait pengették meg. Minden iskolának legkedvesebb feladata, hogy megbecsültesse azokat a tulajdonságokat, amik fajunkban értéket jelentenek, mert csak így jutunk el a magyar önbecsülésig. Dr. Medve István kir. tanfelügyelő a hozzászólásában szintén aláhúzta azt a tanítói kötelességet, amely a közös érzésnek, önfeláldozásnak (példaadásában mutatkozik. Hála Istennek, zalai iskolaszervezetünk az utóbbi évtizedeikben hatalmas lépésekkel jutott előre, úlgy hogy kifogásokkal már nem tudjuk megnyugtatni lelkiismeretünket a nép nevelésében előfordulható hibákért. A szeminárium utolsó tárgypontja Markos Jenő igazgató, népművelési titkárnak lendületes hévvel előadott, tartalomban gazdag beszéde volt. Meggyőző erővel hirdette, hogy igen nagy' szükség van mindnyájunk felelősségérzésére, hogy teremtő elhatározások érlelődjenek meg bennünk. A végső győzelem kivívásához erős lelki felkészültség kell nemzeti, szociális, művelődési téren. Nem fog használni ellenségeinkkel szemben a történelmi múltúnkra való hivatkozás, ha nem áll mögöttünk a mindenre elszánt akarat, a hősies önfeláldozásokra és a szenvedések elviselésére mindig készséges, széthúzástól mentes közös lélek. A régi világ megbukott, mert hazugságból rakták meg az alapját. Világnézeti ellentétek robbantották ki a háborút, az egészséges új világnézet győzelme fogja befejezni. Lelki iránytű nélkül a tengeren kikötő felé törekvő hajónk a legelső kalózhajónak eshetik áldozatul. Mi, népművelők, legyünk az iránytű, adjunk helyes tájékoztatást tévelygő testvéreinknek. Legények kellenek most a gátra, olyanok, akik látják a biztos célt és józanul mérlegelik a megvalósítható lehetőségeket. Álljon elő jó példával a tanítóság és készítse elő a nemzetet a legnagyobb megpróbáltatásoknak türelmes elviselésére is. A keszthelyi szeminárium egyike volt a legsikerültebbeknek. Dicséretes az a felkészültség, amely az előadásokban és a bírálatokban egyaránt megmutatkozott. Minden fárasztó mozzanat nélkül olyan élményt jelentett, amelyből mindenki vitt magával egy tarisznyára való lelki, gyarapodást. Dr. Simon László tankerületi kir. főigazgató a több, mint négyórás tárgysorozatot a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta végig. Ez is mutatja, hogy a főigazgató a tanítói munkának őszinte meg- becsülője, a tanítóságnak megértő barátja. Minden külön értesítés helyett. Gáti Lajos és családja, valamint kiterjedt rokonsága fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb gyermek, feleség, anya, testvér és barát Gáti Laiosné szül. Platschek Elli életének 45-ik évében, boldog házasságának 23-ik évfordulóján itt hagyott bennünket. Drága halottunkat folyó hó 21-én, csütörtökön délután 5 órakor temetjük az izr. sirkertben. Részvétlátogatások mellőzését kérjük.
