Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-13 / 107. szám

ARA 8 FILLER 1942 MÁJUS 13. SZERDA III. # POLITIKAI NAPILAP 10 7. SZáltt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüitőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Zala megye az örökösödési törvény reformjától varia a születési arány kedvező megváltozását Zalai műemlékek védelme Zala vármegye törvényhatósági kisgyűlésé- tiiek mai tanácskozásán vitéz gróf T e 1 e k i Béla főispán elnöklése mellett 260 ügyet tár­gyaltak le, amelyek részben a pénteki köz­gyűlés tárgysorozatába fölvett ügyek előkészí­tését tartalmazták, részben pedig a kisgyülés tulajdonképpeni tárgysorozatán szerepieltek. A közgyűlési tárgysoron előkészített ügyek sorában a következő fontosabb javaslatok sze­repeltek: Kállay Miklósnak miniszterelnökké és dr. Antal Istvánnak tárcaniélküli miniszterré tör­tént kinevezése alkalmából a vármegyéhez kül­dött leirat kapcsán a törvényhatóság feliratilag üdvözli a kormányt, sok sikert kíván működé­séhez, amely elé bizalommal tekint. Hazafias buzgalommal támogatja az ország érdekében kifejtendő tevékenységét. Vas vármegye át­iratával kapcsolatban a törvényhatóság felkéri az alispánt, hogy a keleti arcvonalról hazatérő katonák ünnepélyes fogadtatása érdiekében te­gye meg a hasonló intézkedéseket. Székes- fehérvár átiratával kapcsolatban pedig Zala megyének az az álláspontja, hogy a születési arány megdöbbentő visszaeséste nemcsak 'a családi pótléknak általános érvényű kiterjesz­tésével változtatható meg, hanem sokkal in­kább az örökösödési és a földbirtokreform útján. Ennek érdekében a vármegye felír a kormányhoz. Pártoló javaslattal támogatja a megye Pest megye átiratát a zsidó tulajdonban levő malmoknak keresztény tulajdonba való juttatása iránt. A törvényhatósági közúti alap­nak a visszafoglalt Délvidékre vonatkozó 1941 évi pótköltségvetését elkészítette a vármegye. Eszerint közmunkaváltságból 387.404, útadó­ból 224.596 pengő bevétel, tehát összesen 612 ezer pengő várható. Ennek a pótköltségvetés­nek elfogadását ajánlják a közgyűlésnek. A földmívelésügyi kormány 50 ezer pengő ka­matmentes kölcsönt bocsátott az OKH útján tenyészállatbeszerzés céljából a megye rendel­kezésére. További 100 ezer pengő hitelkeretet kér a megye tenyészállatok beszerzésére. Nem hagyta jóvá a kereskedelmi kormány a vármegyének azt a határozatát, hogy a tör­vényhatósági utak mentén levő fűtermésben az útszemélyzetet részelteti. A vármegye azonban fenn akarja tartani a határozatát, amely köz­érdekű célt szolgál és erre a körülményre rá is mutat az újabb fölterjesztésében. A hévíz— alsópáhoki törvényhatósági útnak Hévízfürdő határába eső 450 méter szakaszát áthelyezik az útirány jobb tengelyére és énnek során kiépí­tik a hévízi tisztviiselőházból a fürdőtelepre vezető gyalogjárót. A fennállásának 150. év­fordulóját betöltő csurgói református kollé­giumot 200 pengővel kívánja támogatni a vár­megye. A Zalaszenfgrót községben létesítendő tüdőbeteggondozó intézet fenntartási költségeit 1943-tól kezdve évi 5 ezer pengő hozzájáru­lással vállalja a vármegye. Vitéz gróf K o r n i s Elemér indítványára a m. kir. kertészeti akadémiára beiratkozó 1—1 zalai tanuló részére! évi 600—600 píeingő ösztöndíját létesít a vármegye. Felír továbbá -a törvényhatóság a belügymi­niszterhez, 'hogy az OTI útján gyógyfürdőhöz való juttatás a vidéki munkások számára meg- könnyíttessék a törvény megfelelő módosításá­val. Az ügyhöz való csatlakozás céljából a társtörvényhatóságoknak támogatását is kérik.. A vármegyei Lótenyésztési Egyesületet a hi­degvérű lótenyésztés fejlesztése érdekében évi 5 ezer pengővel kívánja támogatni a megye és javasolja a közgyűlésnek, hogy a lótenyésztés minőségének előmozdítása érdekében öt évre választandó bizottságot küldjön ki a vármegye lakosságából. Köszönő feliratot intéz a vármegye a kor­mányhoz, hogy egymillió 800 ezer pengőt utalt ki a Sió-csatorna szabályozására. Egyben fel­iratilag kéri a földmívelésügyi minisztert, hogy la keszthelyi öböl eliszaposodásának mfeg­akadályozására szakértő bizottságot küld­jön ki. A megszállás évtizedeiben Zala vármegye sa­ját tulajdonaként kezelte a Légrádtól elszakí­tott erdőin|gatlanokat. Most ezeket a birtoko­kat visszaadják a község tulajdonába, de a fölmerült kiadások megtérítését, valamint 100 ezer pengő kártérítési összeget kér a megye a kormánytól. Légrád hálás köszönetét mondott a törvényhatósági kezelésért, amellyel teljesen mejg volt elégedve. Az alispán lelkes éljenzés mellett jelentette ki, hogy örömmel adja vissza a megye a sértetlenül megőrzött birtokállo­mányt, hogy szolgálja a jólétét annak a köz­ségnek, amely hazafias érzéséről mindig tanúságot tett. A szentmihályi kápolna helyreállítási költsé­geihez 2 ezer pengővel járul hozzá a várme­gye. Egyben felhívja a műemlékek országos bizottságának figyelmét erre a XIII. századból való emlékre és kéri, hogy ellenőrizze a hely­reállítás munkálatait. Ugyancsak a műemlékek bizottságának figyelmébe ajánlja a vármegye a Dobronhegyhez tartozó Ilona-majoiri kápolnát, amely már a tatárjárás idejében is állott. Bur- gyán Károly fürgőigazgatónak lelkes beadvá­nyát is magáévá tette a vármegye és 500 pen­gőt ad arra a célra, hogy a Zala megye törté­netében valamikor olyan sokat szereplő Kerkápoly István első alispánnak kővágó­örsi síremlékét helyreállítsák. A zalaegerszegi zieneiskolát 1943-ban 3 ezer, a következő évektől kezdve évi 1.200 pengő állandó segélyben részesíti a megye. A kisgyülés tárgypontjai során jóváhagyást nyertek Zalaegerszeg és Nagykanizsa összes határozatai, de igen csekély kivétellel a többi község határozatai is. Megtagadta a vármegye a hozzájárulást Sormás község határozatától, amely mezei közös dülőúttá nyilvánította a sormás—obornaki községi közdűlő utat. Obor- naknak ugyanis ez az egyetlen megközelítbetői útja. A nagykanizsai m. kir. 9. számú honvéd tábori tüzérosztály számára csapatzászló ado­mányozására 400 pengőt fordít a vármegye. Engedélyezte a kereskedelmi miniszter a kör- mend—keszthelyi közút nagykapornak—almás­házai szakaszának kiépítését. Most a megye a szükségessé vált kisajátítási jog megadását kéri. Ugyanezen közút nagykapornak—kehidai szakaszának kiépítéséhez szükséges területek megszerzéséhez Almásháza 2400 pengőt irány­zott elő. Ehhez a határozathoz a megye is hoz­zájárult. Gróf So ms sich Antal panasz tárgyává tette, hogy Légrádon 10—12 vagon morzsolt kukoricát halmozott fel egy bizományos es a kukorica a helytelen elraktározás következté­ben tönkrement. Ugyancsak Somssich felszó­lalására a főispán bejelentette, hogy lépéseket tesz a leventeíoglalkoztatás szü- 1 neíe'é-ének további meghosszabbítására a sürgős mezőgazdasági munkák miatt. Megengedhetetlen, hogy egyes helyekén a leventeoktatók a szünetelés alatt is önkényeseim leventefoglalkozási rendeljenek el. Tub ol y Aladár felszólalására pedig kijelentette, hogy közbenjár a katonaság által igénybevett lovak árának újra szabályozásáért. A bekötő utak munkálatait a körülmények eltolják, ahol azon­ban útjavításra a legégetőbb szükség van, ott esetleg munkásszázadok segítségével keresnek megoldást. Gróf Somssich Antal szó tárgyává tette, hogy a nagykanizsai internálótáborbain levő zsidók meglehetősen szabad mozgást élvez­nek, ami nem kelt jó hatást. Célirányos volna, hogy amikor mások dolgoznak, őket is munka végzésére kötelezzék. Alkalmazottak 50 százalékos vasúti kedvezménye a fizetéses szabadság alatt A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 39.184—1942 VI. számú rendeletével az ipari, kereskedelmi és bányászati munkavállalók, va­lamint velük utazó családtagjaik (feleség és 14 évnél nem idősebb gyermekek) részére az 1942 évre a fizetéses szabadság tartama alatt igénybevehető és egyszeri oda- és visszauta­zásra jogosító 50 százalékos vasúti menetdíj­kedvezményt engedélyezett. A kedvezményt csak azok vehetik igénybe, akiknek a munkaadójuktól élvezett összillet- ménye az évi 3.000 pengőt nem haladja meg. Az összilletmény megállapításánál a kormány­rendelettel megállapított fizetési, illetve mun­kabérpótlékot figyelmen kívül kell hagyni. Az igényjogosultaknak az utalványokat és az arcképes igazolójegyeket az illetékes első- i fokú iparhatóság adja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom