Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-04 / 74. szám
1942 április 4. 5 gei, firenzei tárgyat kell megfesteniök. Festő - művészeti főiskolánk legtehetségesebb 15 növendékét viszik ki. A kiválogatásnál ügyeltek arra, hogy a különféle festői szakmódozatoknak képviselője legyen, tehát vízfestékkel dolgozó, rajzoló, olajjal festő stb. Östehetségeket is visznek. Szűrszabót, köröndi cserépfestőt, fafaragót. Mindegyik a maga őstehetségével Bizonyítja majd népünk elhivatottságát, művészi hajlamát, ssellemi fejlettségét. Amit ezek az jóstehetségek helyben készítenek, a vendéglátóknak adják ajándékként. A cserére gondolva, jó adag hamisítatlan magyar apróságot, kedvességet raknak úti tarsolyukba. Színjátszók A rendezőség elgondolása szerint ez az ösz- szejövetel az ifjúsági színházi kérdések megvitatására és eredeti bemutatásokra oszlik. Megvizsgálják a mai ifjúsági színház helyzetét, irányát, megvitatják a cseretársulatok lehetőségét az egyes nemzetek között és bemutatják azokat a színdarabokat, amelyek az ifjúság nevelését segítik elő. Eredeti, gyönyörű magyar balladának színpadra való áttöltésével szerepel a magyar ifjúság. Valamennyi magyar táj jellegzetes népénekét magukkal viszik, de megszólaltatják az ősi egyházi zsoltárokat is. Bemutatják a népi elemeken fölépített igazi magyar zeneköltészetet. Megelevenítik csodás figurájú táncainkat. Hogy pedig megérthessék barátaink sajátos dalainkat, játékunkat, táncunkat és szavunkat, mindenegyes színpadi mozzanatot pontosan felépítő, rajzokkal díszített kis szövegmagyarázatot nyomtatnak ki olasz és német nyelven, és szétosztják a bírálók és nézők között. Rádiógyülés Itt is, mint a színpadnál, az esetleges adáscsere lehetőségét kívánják megbeszélni a baráti államok, majd az ifjúsági küldöttségek próbaadásokkal mutatják be fölkészültségüket. A »levente félóra« ország-világ előtt ismeretes és nagy kedvességnek örvend. Levente zenekarral, az iskolás ifjúság legkiválóbb énekkaraival, pompás szavalókkal hanglemez sorozatot készíttet a rendezőség. Magukkal viszik Rákóczi tárogatós hívójelünk hangfelvételét is {és a »Siess, Horthy, siess!« ütemeit is. A magyar rádióról — különös tekintettel annak nevelő feladataira — vaskos tanulmányt készítenek. Valamennyi olasz adó bemutatja a résztvevő nemzetek ifjú rádiósainak adásait. Leventeesapatunkról A 200 főnyi csoport minden tagja levente- ruhában utazik. Utazás előtt számukra az ifjúság országos vezetője egységesítő táborozást rendeztek A táborban az ország különböző tájairól összejött fiatalokkal megismertetik az utazás célját, az üt alatt érintendő nevezetességeket, az egyes államok történelmének, földrajzának, politikai helyzetének lényegét. így amit majd látnak a gyönyörű verseny idején, az mind-mind egész életükre kincsként a szívükben marad. * A versenyzőket lehetőleg úgy válogatták ki, hogy az ország minden tája képviselve legyen. Az útitapasztalatokról füzetet adnak majd ki és ennek alapján az itthonmaradt leventék számára mindenütt előadásokat kell majd tartani. Egyébként a vveimari és firenzei szellemi verseny után kiépül a sport és a cseretáborozás terén is az ifjúság barátsága. Szebb jövőt! PROHASZKA P. BANGHA HOCK JANOS P. GYEN1S katolikus imakönyvek * Kaphatók KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg Kossuth-utca 8. Telefon 131. lámpa is Izzólámpakereskedője visszaváltja Az alsólendvai polgári iskola alapításának 70. évfordulója Ezelőtt 70 évvel, 1872 március havában Alsó leadva közönsége mozgalmat indított az Alsólendván felállítandó (középfokú iskola ügyében,. Ennek eredménye volt a polgári iskola alapítása. Már a felületes figyelő is megállapíthatta e mozgalom 'nagy fontosságát a magyar eszme lérdekében. Megállapíthatta azt is, hogy a Trianon előtti alsólendvai polgári iskola óriási átalakulást idézett elő nemcsak a község művelődési viszonyaiban, hanem a szomszédságában élő vendajkú honpolgáraink hazafias nevelésében és szellemi művelődésében is. Az iskola ez utóbbi feladatának helyes megítélése elég bizonyítéka annak, hogy a kiegyezés utáni Alsólendva teljes mértékben megértette hivatását. Ma, amikor a nagyvilágban olyan csodálatos dolgok történnek, amikor a nemzeti érzés ápolása életkérdés, nem fölösleges megemlékezni a ritka évforduló alkalmából az alsólendvai polgári iskola alapításáról. Azok a tényezők, amelyek az alsólendvai polgári iskola alapítását szorgalmazták, a következők voltak: 1.) a három országhatár közelsége és a határmenti állami érdek, 2.) Alsólendva földrajzi fekvése és uralkodó helyzete az előtte elterülő Mura-síkság fellett, amelyen idegenajkú nép lakik s amely hajlandónak mutatkozott a magyar műveltség fölvételére és a magyar nyelv elsajátítására. Mindezt megértve, Alsólendva képviselőtestülete 1872 tavaszán a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumhoz fordult, kérve 3 osztályú felső népiskola engedélyezését. A minisztérium kedvezően intézte él az ügyet és 1872 július 16-án elrendelte az iskola felállítását, egyben 4.650 forint segélyt is folyósított. Közben az illetékes tényezők arra a meggyőződésre jutottak, hogy a felső népiskola nem tud majd megfelelni nehéz feladatának a magyar ügy érdekében e így erre célszerűbb vol- fna a polgári iskola. Alsólendva újabb ilyen értelmű kérvényének a minisztérium 1872 szeptember 14-én ismét helyt adott, annak ellenére, hogy az 1868 évi iskolatörvény pontosan, meghatározza a polgári iskolák alapításának föltételeit. Ezek a föltételek azonban Alsóién,dvjáh annak idején nem voltak meg. Két hónappal később az iskola már megkezdte működését. A megnyitó ünnepély 1872 november 18-án volt Krób Pál megyei tanfelügyelő jelenlétében. Az iskolát kedvezőbb helyiségek hiányában az Esterházy-várban helyezték el 1896-ig. Ekkor beköltözhetett saját új épületébe. Ugyanekkor az iskolát államosították is. Az új épület 30 ezer forintba került. Megnyitása nagy ünnepségek keretében történt dr. gróf Jankovich László főispán, és dr. Ruzsicska Kálmán megyei tanfelügyelő' jelenlétében, A megnyitástól kezdve egészen Aisólendvá- nak Jugoszláviához való kapcsolásáig 6 igazgató és 38 tanár működött az iskolában. Igazgatók voltak: Csókás György (1872—76), Ud- vardy Gyula (1876—80), dr. Szántó Károly (1880—-81), Miklós Gergely (1881—84), dr. Bariba Gyula (1884—91) és Kiss Dénes. GUMILÁR FERENC. öltözködtünk Tóth Gyula Kész nőlkabát és ruhaosztálv m ^ WB U Kész nőlkabát és ruhaosztálv Urldlvat és szöveteladás úri és női szabóságából
