Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)

1942-02-20 / 41. szám

2 MAGfiMlflET 1942 február 20. Színfoltok vitéz Horthy István kormányzóhelyeiíes arcképéhez Vitéz Horthy István, Magyarország kor­mányzóhelyettese, a Horthy-család közismer­ten tiszta levegőjében nevelkedett. A Horthy- család egyike azoknak a régi magyar.családok­nak, amelyeket áthat <az ősi magyar.a'tyafiságos szellem. Horthy István meglett ember létére is kézcsókkal üdvözli atyját. Szinte határtalan az a tisztelet, amellyel atyja iránt viseltetik. Aty­jának szava mindenkor, még bizalmas vidéki együttlétük alkalmával is parancs a számára. Megkapó an gyengéd szeretet fűzi édesanyjá­hoz. Ez a gyengéd szeretet kiskora óta sok apró és megható figyelmességben nyilatkozik még. * Mindenki, aki csak találkozott vele, ismeri kedves közvetlenségét, keresetién egyszerűsé­gét. Már Pataion megismerte és végigélte a dol­gozó munkás életét és ahol csak megfordult, a munkásemberek szerették, mert érezték, hogy megérti őket. A kisemberek ügyét szeretettel, erős szociális érzékkel karolta fel mindig. Mint diósgyőri egyházközségi főgondnök is állandó érintkezést tartott fenn a 1 egnagyöbbrészt egy­szerű , gyári mun kás-na p számos családokkal. Személyes befolyásával, anyagi támogatásá­val számos sokgyermekes munkáscsalád ügyét karolta fel és nem egy tehetséges diákot to­vábbtanuláshoz, egyetemi oklevél megszerzé­séhez segített. A diósgyőri egyszerű munílcás- családok rendkívüli szeretettel és ragaszkodás­sal beszélnek róla. * Akik környezetében éltek és azok is, akik később ismerték meg, legfontosabb jellem­vonásának a vasakaratot, a kitartást és a szor­galmat emlegetik. Kevés beszédű, gyors el­határozása, erélyes férfi. Horthy István ugyanakkor azonban az ud­variasságban is első a világon. Az Államvas­utak tisztviselői sokat beszélhetnek lekötelező udvariasságáról. Ha az Államvasutak elnöké­nek szobájába belépett egy tisztviselő, Hor­thy István felállt, így üdvözölte, aztán elébe ment és leültette. Türelemmel végighallgatta az előterjesztést, teljes figyelemmel és oda­adással fogadta még az ügyes-bajos egyéni kérdések ismertetését is. Nem csoda, ha az Államvasutaknál olyan közszeretet és megbe­csülés övezi, hogy az elnöki méltóságból való távozását minden kis- és nagy vasutas sajnál­kozással veszi tudomásul. * Horthy István, az udvarias hivatalfőnök azonban kemény és erélyes is tud Tenni, ha arról van szó, hogy meg kell védenie munka­társait. A Máv elnökének népszerűségé Hor­thy István egyenességének és igazságszereteté- i*ek legszebb bizonyítéka. Horthy István at sportember Horthy Istvánnak katonai bajtársai, repülő- társai és sportbarátai sok kedves apró törté­netet tudnak arról, hogy a kormányzóhetyettes gyermekkora óta milyen erős akarattal1 és szí­vós kitartással igyekezett minél jobb eredményt elérni és a maga erejéből mindenkit túlszár­nyalni. Például amikor öccsével, a három évvel fia­talabb Miklóssal együtt megtanulták a mó tor­vezetést, kezdetben rendszerint öccse, Miklós volt az ügyesebb. Amikor életében először ül­tették1 motorkerékpárra, rövid idő alatt, a pá­lyán megtett második kör után már ügy ke­zelte a gépet, mintha hosszú idő óta értene a motorkerékpár vezetéséhez. Horthy István töb­bet küzdött a kezdet nehézségeivel, de össze- szorítóit fogakkal tett meg öt, tíz, tizenöt kört is és semmiféle nógatásra abba nem hagyta a k isérletezést, amíg tökéletesen meg nem szerezte a veszélyes motorsporthoz any- nyira szükséges biztonságot és ügyességet. Kedves sportja kezdetben a mótorkerék- pározás volt. 1922 és 1929 között résztvett az Összes fontosabb svábhegyi mótorkerékpár- versenyeken, de indult számos külföldi verse­nyen is. Kitűnő versenyző. Öt első díjat és kizárólagos győzelmet nyert. Mint repülő, számos feltűnő teljesítményt végzett. Így 1939 tavaszán, amikor az angol Aero-Club a Budapest—London és vissza vo­nalon versenyt rendezett, öt gép közül Horthy Istváné volt az egyetlen, amely leszállás nélkül repülte be a Budapest - -London vonalat és vissza, annak ellenére, hogy rendkívül kedve­zőtlen légköri viszonyok uralkodtak. 1939 nya­rán pedig, amikor az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak vezérigazgatóhielyettese vo?:, gyára megbízásából fontos üzleti tárgyalás céljából 100 lóerős kis sportgépién Bombayba és vissza utazott. Vadászulon Afrikában A sümegi gimnáziummal kapcsolatban léte­sült négyhetes népfőiskolát most hagyta el a járás községeiből hallgatóként jelen volt 33 gazdaifjú. Ezt megelőzően ünnepélyes keretek között búcsúzott egymástól a népfőiskola előadói kara es a hallgató ifjúság. Az ünnepélyen jelien vol­tak Sümeg társadalmi és hivatali életének ve­zetői közül többen és a hallgatók hozzátar­tozói közül is sok érdeklődő. A Hiszekegy et- énekíése után Sélley Boldizsár mihályfai hall­gató: Dolgozz és küzdj ott, ahova az élet állított címen mondott élvezetes beszédet. Éleslátással fejtette ki, miképpen képzeli el a jövő magyar faluját. Rakk Istvánnak Légy büszke, hogy parasztnak születtél című alkalmi versét nagy hatással szavalta el Rózsa Lajos sümegi hallgató. Ezt követte Kovács Péter káptalanfai hallgató búcsúbeszéde. Nem győz­te eléggé hangoztatni az előadók részéről ta­núsított atyai szeretetet és jóakaratot, amelyről sohasem fognak megfeledkezni. Majd Horváth László tanító vezetésével a népfőiskola hallga­tói szebbnél-szehb katonadalokat és népdalo­kat énekeltek, üyökössy Endre: Magyar in­duló című versét Kulcsár Jenő sümegi hallgató szavalta el izzó haza fiságtól lelkesedve. Sabján gyenge puskás volt, hogy most egyszerre a legbiztosabb lövész lett. Erre kiderült, hogy az első balsiker nem kedvetlenítette ét. Az első vadászat óta rendszeresen kijárt a Margitszi­getre, ahol mozgó célpontokon (úgynevezett agyaggalambokon) gyakorlatozott, amíg telje­sen el nem sajátította a Nimródok tudomá­nyát. Hogy Horthy István igazán elsőrendű és hi­degvérű vadász, azt pompásan bebizonyította afrikai útján, ahol nagy vadakat ejtett el veszé­lyes körülmények között. Aki olvasott afrikai útleírásokat, tudja, hogy a nagy vadak elejté­séhez mekkora hidegvérre és milyen nyugodt kézre van szükség. Hiszen egyetlen elhibázott lövés, már végzetessé válhat a vadász szem­pontjából. * Horthy István hidegvérének nehéz helyze­tekben sokszor adta tanújielét. Amikor Afriká­ban járt nagybátyjával, Horthy Jenővel, a világhírű vadásszal, sátorban táboroztak. Egy- ízben Horthy István éppen a sátorból készült kilépni, de észrevette, hogy közvetlen közelé­ben egy rendkívül mérges kígyó settenkedik feléje. Olyan volt a helyzet, hogy ha egyetlen hanggal, egyetlen mozdulattat elárulja jelen­létét, elveszett volna. Mozdulatlanul, hosszú ideig türelmesen várt, amíg nagybátyja fegy- -vert kerített elő és agyonlőtte a veszélyes állatot. Lovas-póló János tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgató záróbeszédet mondott. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a népfőiskola létesítése kö­rül fáradoztak. Az elmúlt négy hét alatt a hall­gatók fáradságot nem kímélve, éjt nappálfá téve dolgoztak a nekik kissé szokatlan szel­lemi téren. Legtöbbén a sümegi katolikus gazdakör nagytermében voltak laktanyaszerűen elszállásolva, de voltak, akik minden este ha­zamentek közeli falvaikba s bármilyen mos­toha is volt az időjárás, egy sem hiányzott közülök az előadásokról. A hatlgatók vala­mennyien megértették az új idők követelmé­nyeit és erejükhöz mérten igyekeztek is azok­hoz százszázalékig alkalmazkodni. Aztán fel­olvasta az igazgató a népművelési vezetőség üdvözlő táviratát. Harminchárom hallgatóra nőtt a kezdeti harminc, valamennyi megértette a célt, amelyért érdemes harcolni. Egy vér *— egy sors, ez az eszme lebegett előttük. A társadalmi rétegek közötti bástyát valóban csak úgy lehet lerombolni, ha a falu népe szellemi­leg fölemelkedik s ez a jóindulatú közeledést váltja ki a szellemi élet vezetői részérói is. Majd szétosztotta a bizonyítványokat és azt kívánta, hogy minél több ilyen mécses vilá­gítson a községek szellemi életében. Rendszeresen vív, sízik és vadászik. 1928 és 1929 között félévig nagybátyjának, Horthy Jenőnek, a híres vadásznak és Kitten- berger Kálmánnak társaságában Kelet- és Kö- zépaInkába ment vadászéira. Kenyában, Ligán - dában és a Belga Kongóban nagy vadra (ele­fánt, orrszarvú, bivaly, stb.) vadászott. Szá­mos elefántot, orrszarvút és bivalyt ejtett el és pompás vadásztroTeákat hozott haza. Ezek­ről a nagy vadászatokról in ozgók ép fölvétel ek e t is készített az ősvadonban s azokat a magyar filmhíradó rendes mustrában is vetítette. Minden sportágazatban lebirhatatlan szívós­sággal küzdötte le a nehézségeket és ért el kiváló eredményeket. Amikor élisőízben volt vadászaton, bizony nem mutatkozott jó pus­kásnak. Lődözött a vadra, de alig talált és némán tűrte a balsikert. A következő alkalommal ismét vadászaton vett részt, csaknem ugyanabban a társaságban. Az első hajtás nagy meglepetést hozott: a társaság legjobb vadásza Horthy István volt. Könnyedén, teljes biztonsággal ejtette el a vadat. Vadásztársai csodálkozva kérdezték, mi lelte őt, aki rövid idővel ezelőtt még elég 1927-től foglalkozik a lovaspóló sporttal is. Itt is kitűnő versenyzőnek bizonyult, számos hazai és nemzetközi versenyt nyert. Mint a magyar válogatott pólócsapat tagja és mint a Magyar Póló Club csapatának tagja is számos országos bajnokságban győzött. 1939-től elnöke a Magyar Póló Clubnak s ebben a tisztében a magyar lótenyésztés fej­lesztése és a lovas-sportok előmozdítása érde­kében rendkívül áldásos tevékenységet fejtett ki. Elnöksége alatt a Magyar Póló Club élete erősen föllendült. 1941 nyarán Brioniban rendezett nemzetközi lovaspóíó mérkőzésen a magyar csap alt, amely­nek Horthy István is tagja volt, három közül két nemzetközi versenyt nyert meg. Viszonzásul tavaly szeptemberben Horthy István és Sorg Jenő, a Póló Club alelnöke vendégül látták Budapesten az olasz válogatot­tat, a Grupipo Italiano di Polo csapatát. Az itt tartott mérkőzéseken a majgyar csapat három győzelmet aratott. Szeptember végén nemzet­közi kiírásban került döntésre a kormányzó úr tiszteletdíja s ezt a résztvevő három csapat kö­zül a Magyar Póló Club csapata nyerte meg. Harminchárom gazdaifju került ki elsőnek a sümegi népfőiskolából

Next

/
Oldalképek
Tartalom