Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)

1942-02-14 / 36. szám

4 FT 1942 február 14. Ma leshasznofhajtóbb állattenyésztési ág — a juhászat írógépek Continental. Erika nagy és hordoz­ható kis táskagépek. Kedvező fizetési teltételek. Szakszerű javításokat vállalok. Horwáih Miklós irógépm űszerész. Ahogy a humorista látja : Van némi különbség a felfogásokban z&ssgiEZ&'mjmss&s&sííisa Az ilyesmi akkor világosodik meg az ember előtt, amikor csúszós járdán hasra esik és miután sajgó végtagjait összeszedte, igyekszik feltűnés nélkül elpárologni a színhelyről. Van némi különbség a felfogásokban. Reggel 8 óra tájban indultam a szerkesztő­ségbe s az utcán egy hozzám hasonló korú és külsejű urat láttam elnyekkenni. Az állomásról sietett befelé, megcsúszott, aktatáskája messze kirepült és keménykalapja elgurult. Mindenki nevetett, nagyon derűs látvány volt. Magam is annak találtam. Azonban alig három perc múlva velem tör­tént ugyanez és már korántsem tűnt fel olyan derűsnek. Mert egészen más az, ha velem történik va­lami és egészen más az, ha ugyanez történik mással. Az egyik mulatságos dolog, a másik sajnálatos baleset. Amikor valakinek a kalucsniját teletömöm papírral, az részemről jó ötlet, de ha az én kesztyűm ujjaival csinálják ugyanezt, az — mondhatom buta vicc. Általában, ha én sokat viccelődöm mások rovására, akkor nagyszerű humorom van, de ha más viccelődik sokat az én rovásomra, az éretlen fráter. Aki szokott kártyázni, az tudja: Ha én nye­rek mástól, azért nyertem, mert tudok játszani, de ha más nyer én tőlem, az azért nyer, mert vadállati szerencséje van. Ha társaságban sokat beszélek, elvárom, hogy kellemes csevegőnek tartsanak, de ha más viszi a vezérhangot, az: kellemetlen fe­csegő, akitől nem lehet szóhoz jutni. Ha mindenről tudok és mindenkiről tudok valamit, akkor jól értesült ember vagyok. De ha más akad ilyen, arra azt mondom, hogy nincs ellenszenvesebb, mint a pletykás férfi. Ha soronkívül előléptetnek, példaadó szor­galmam és ügybuzgalmam méltó jutalma volt, ha mást ér ez a szerencse, az: két könyökkel törtető stréber, akinek piszok »protekciója« van. Ha * igyekszem a saját érdekeimet mással szemben megvédeni, akkor józan politikus va­gyok, ha más védi meg az érdekeit velem szemben, az önző disznó. Ha minden eshetőséget latolgatva cselek­szem, akkor megfontolt haladó vagyok, ha más. latolgat, az maradi lélek. Körültekintő embernek tartom magam, ha igyekszem a megváltozott körülményekhez al­kalmazkodni s amikor ugyanezt ciselekszi más, az kétkulacsos politika. Amikor a beszerzett árún túladok, tisztessé­ges polgári hasznot számítottam. De ha más csinál jó üzletet, az csúnya uzsora. Ha gazdagon nősültem, nem történt semmi különös, csak csináltam egy jó pártit. De ha más csinálja és különösen az én kezemről üti te, az közönséges hozomány-vadász. Ha sokat eszem, jó étvágyam van, hála Istennek. De ha más eszik sokat, akkor ugye­bár nézni is undorító, hogy mit zabái néme­lyik. Csupa nagyon régi dolog ez, de azért nem Hírt elgondolkodni azon, nyájas olvasó, ha Ilyenkor, csúszós járdák idején hasra találnál esttí magád is netán...- (KISS JÓZSEF) Ma minden magyarnak kötelessége, hogy vagyonát, amely a nemzeti vagyon egy része, átmentse a bé­kés időre és ezen túl vagyonát úgy kezelje, hogy annak hozadékiból minél többet áldoz­hasson a nemzet oltárán. Ha minden magyar­nak ez a felfogása és ez a célja, akkor nem kell az országot félteni. A nemzeti vagyonnak azok az értékesebb részei, amelyeknek kezelése után elsőrendű közszükségleti cikkeket kapunk. Kétségtelenül első helyen áll a juh. Terméke, a gyapjú most, amikor saját termelésünkre vagyunk utalva, értékben megsokszorozódott. Mutatja ezt az a tény, hogy minden termék között ennek az ára ugrás­szerűm fölemelkedett. Jelenleg az egyetlen gazdasági termék, amely­nek áremelkedése lépést tartott az ipari cikkek átlagos áremelkedésével. A háború kezdete óta, az elmúlt három évben csak a gyapjú ára emelkedett kétszeresére. Nem lehet án. -zt senkinek se figyelmen kívül hagyni! Amikor gazdaságunkat jövedelmezőbbé akarjuk ‘tenni — hiszen ez a magángazdasági célunk, — ak­kor azokra az ágakra kell elsősorban gon­dolnunk, amelyek többet hoznak. Emellett elsőrendű közszükségleti cikket szolgáltatnak. Most, a téli napokon minden gazda, kicsi és nagy gondolkodjék ezen. Már a háborút megelőzően se tudtuk magunkat gyapjúval el­látni. Fésüsgyapjú termelésünk alig fedezte a szükségletnek felét. Hogy mi volt ennek az oka, sokan vitatják, de a legtöbben melléje fognák. Korántsem az, hogy egyik legkedve­sebb háziállatunk iránt a gazdaközönség nem viseltetett elég rokonszenvvel. Ilyen hangok is hallatszottak. Tévedtek. A juhállomány csök­kenésének egyedüli oka a gyapjú alacsony ára volt. 50—60 filléres, később 1 pengős gyapjú- ár mellett juhot tenyészteni öngyilkosság volt. Hiszen legalább mégegyszer annyiba került a tartása, mint amiennyit gyapjúért kaptunk. Ha a befolyó összeg kielégített volna ben­nünket, akkor bizony még a legelőket is meg­hagytuk volna. Sőt olyan korszerű zöldmező­művelést űztünk volna, hogy kétszerannyi bir­kára elegendő takarmányunk lenne ma. Hogy nem így történt, annak oka a szabadkereske­delmien alapuló gazdasági rendszer, amely be­engedte az ausztráliai pusztaságon, a senki földjén legelésző juhok ingyen előállított gyap­jút, hogy nálunk olcsó árajánlataival a juhá­sz,atokat egészen tönkretiegye. Mennyi tiltakozás hangzott el ez ellen! Hiá­ba. A mai nehéz viszonyoknak kellett jönni, hogy megfelelő árajánlás után ismét elszapo­ríthassuk juhainkat. Eladtuk, elkótyavetyéltük őket azért, mert ráfizettünk a tartásukra. Most szerezzünk újra juhokat, nemcsak azért, mert a leghasznothajtóbb állattenyésztési ági nk alap át vetjük meg, hanem inkább azért, mert mindnyájunknak szükséges a gyapjú, hogy le ne rongyolódjunk. Amikor a kisgazda ezt olvassa, legyint egyet. Ha tartanék is pár juhot, azzal nem segítek a gyapjúhiányon — mondja. De azért talán most sokan mélyebbre gondolnak és tervez­getnek: Négy-öt darab juh után, ami megél az udvarban, kapok kereken 15 kiló gyapjút. Nem adom el, hanem házilag féldolgozom és megmentem házam népét a lerongyolódástól. De nemcsak magamnak jut belőle, hanem azoknak is, akik nem tudnak termelni. Hazánkban kétmillió 20 holdon aluli gaz­daság van. Ha minden kisgazda csak egy darab juhot tartana az edd'gin felül, akkor is megké szerezhetnénk juhállományunkat. Biz­tosíthatnánk gyapjúellátásunkat. Lenné ruhánk és a fölöslegből szép összeget tudnánk árulni. 4—5 pengős gyapjúárak mellett egy juh hozadéka 15—20 pengő. Egy kisgazda nem igen veszi észre, ha udvarán pár darab juh el- legelészget. Télire való is akad nekik, hisz a legigénytelenebb állat. Nyáron is csak jut neki egy kis hulladék, amit az igényesebb ál­latok meghagytak. A trágyába kerülne, miért ne használtassuk ki hát először még a birkák­kal, amelyek gyapjút adnak érte cserébe, de trágyánk is több Tesz. A négy-öt darab juh után 100 pengőt könnyűszerrel kapunk, ami igen nagy összeg ma, amikor a legtöbb ter­melési ágra gyenge termés mellett rá kell fizetnünk. Gondolkodjunk! PÖRNECZI JÓZSEF. Negyvennégy ápolónőt vizsgáztatott a Vöröskereszt ZaSaiövőn és Söjförön Zalalövőn és Söjtörön most fejeződött be a házi betegápoló tanfolyam, amelyen az ok­tatást özv. Szalay Lászlómé, illetve Korovácz Ilonka, a zalaegerszegi Vöröskereszt áltat ki­képzett' oktatónők látták el. Mint a vizsgákon kiderült, a tanfolyam igen nagy sikerrel járt, a hallgatóknak sikerült eísajátítaniok az ok­tatás elméleti lés gyakorlati részét egyaránt. A -vizsgákra nagy elfoglaltsága miatt nem mehetett el gróf Humyady józseíné főápolónö, a Vöröskeresztet Czohor Mátyás nyug. polgár- mester (képviselte. A isöjtöri ápolónői tanfolyam megrendezés­sé ben i és az elért szép eredményben nagy ré­sze van gróf Festetics Sándornénak. Jelenleg Örtaházán szerveznek házi beteg­ápoló tan oiyamot. MÁVAUT MÁVAUT j Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1941. október 26-tól. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely Menetdij 14 20 16 00 i Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-10 15 50 i 0 88 - — 1445 16-25 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8 46 15 25 — _ ; — — 8-20 14 46 —•— i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 45 15 24 _*__ I 1­60 — 9 05 15 20 — •— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8 25 15 00 _•__ . i 3 90 6 45 1020--*--­—é . Hévizszentandrás i---*--­13 48 1718 : 3 90 7 05 1040 16 35 —é. Keszthely pályaudvar i. 7T0 13 15 16 50 \ Menetdij 8.35 15-20 i. Bak—Nova Bak pályaudvar é. 7 10 13 10 j 0 88 8 50 15 30 i Bak Hangya szövetkezet é. 7 05 13 05 í 240 9 30 16 10 é. Nova i. 625 12 25 i Menetdij Zalaegerszeg 1600 i. —Bak—Lispe—Szentadorján Zalaegerszeg Széchényi-tér é. 15 50 •88 1420 16 26 é Bak Hangya szövetkezet j. 715 15 21 1-50 1438 16 38 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 658 15-02 3 90 —i 17 55 é. Szentadorján ír 5-45--*---

Next

/
Oldalképek
Tartalom