Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)

1942-03-28 / 70. szám

III. év f o I v a m #■ politikai napilap # 7 O* szám. ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................r|,rr^|r(Y||Wri|.J.J.Jl Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: l hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TQtiőssy-utcu 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. 13 ezer600 katas kisajátított zsidó birtok kerül Zalában úi tulajdonosok kezébe Kállay Miklós miniszterelnök a zsidó bir­tokok kisajátítása ügyében nagyfontosságú nyi­latkozatot tett, amikor kijelentette, hogy bár ma törvény intézkedik a kisajátításról, a mai nehézkes eljárási szabályok a kisajátítási el­járás lefolytatását nagymértékben akadályoz­zák, úgy hogy a már érvényben levő törvény­nek a mai jogszabályok alapján való végre­hajtása a gazdasági életben is hátrányos kö­vetkezményekkel járhat. Ezért — mondotta a miniszterelnök — rövid időn belül olyan jogszabály kerül a parlament elé, amely az eljárási és zsidó ingatlanok érték- becslési szabályainak megváltoztatásával, va­lamint a jogorvoslati lehetőség szűkítésével módot fog adni arra, hogy a zsidótörvény hatá­lya alá eső ingatlanok a legrövidebb időn belül keresztény kézre legyenek juttathatók. E cél elérése érdekében a kormány jogszabályokkal fog gondoskodni a mai kártalanítási rendszer megváltoztatásával arról is, hogy az igénybe vett ingatlanokért járó kártalanítási összegek zsidók által felhasználva a gazdasági élet egyéb vonalain káros versenyt, vagy gazdasági szem­pontból hátrányos árfejlődést ne eredményez­hessenek. Bejelentette végül a miniszterelnök azt is, hogy ezt a kérdést a földmívelésügyj miniszterrel is letárgyalta. Az idevonatkozó ja­vaslat a legrövidebb időn belül a parlament elé kerül. A zsidó birtokok kisajátításának gyors és maradéktalan lebonyolítása nagy lépéssel viszi előbbre a kormánynak azt a földbirtokpolitikai célkitűzését, amely a magyar földnek véglege­sen keresztény kezekbe juttatására irányul. A végleges intézkedések megtétele előtt, mint értesültünk, a földmívelésügyi miniszté­rium már mintegy féléve pontos összeállítást készített a zsidó kézen levő birtokokról. Szám- bavették az összes igényléseket is, amelyek időközben a községekhez befutottak. A zsidó kézéin levő birtokok területéről már feldolgozott statisztikai adatok állnak a kormány rendelkezésére. Ezek szerint a háború után 1935-ben a zsidók tulajdonában 580 ezer katasztrális hold magyar föld volt. Ötvennégy zsidó nagybirtokos tulaj­donában 194.309 katasztrális hold, 423 zsidó középbirtokos tulajdonában pedig 227.088 ka­tasztrális hold, vagyis összesen a 477 zsidó nagy- és középbirtokos tulajdonában 421.397 katasztrális hold. A 200 holdnál kisebb zsidó birtokok területe pedig 159.103 katasztrális hold. A kisebb zsidó birtokok igen jelentős ré­szét a kisebb kiterjedésű, de nagyértékű szőlő- birtokok alkotják. Ez százalékosan Nójgrád, Hont megyékben a földbirtokok összes terüle­tének 22 százaléka, Szabolcsban 21, Biharban 20, Hevesben 20, Szatmárban 15, Hajdúban ,13, Fejérben 13, Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben 12 százaléka, míg Mára marosi, Ung és Bereg vármegyékben az arány még jóval na­gyobb. Ezek az adatok csak az 50 katasztrális holdnál nagyobb birtokokra vonatkoznak. A 100 holdnál nagyobb bérletek 34 száza­léka van zsidó kézen, ami a becslések szerint egymillió holdat je­lent. Vármegyék szerint a zsidó tulajdonban levő 50 holdnál nagyobb földbirtokok területe a következő: Hold °'o Baranya vármegye 9.649 9.9 Fejér vármegye 36.714 12.8 Győr, Moson, Pozsony 7.919 6.4 Komárom, Esztergom miegye 5.604 4.9 Somogy vármegye 12.303 3.6 Sopron vármegye 914 1.7 Tolna vármegye 5.237 4.1 Vas vármegye 12.397 7.0 Veszprém vármegye 6,864 7.0 Zala vármegye 13.600 8.3 Bács-Bodrog vármegye 7.877 10.3 Békés vármegye 12.517 5.7 Bihar vármegye 29.496 20.4 Csanád, Arad, Torontál megye 3.250 3.4 Csongrád vármegye 8.907 7.1 BERLIN, március. Békebeli gyorsasággal száguld a háborús Német Birodalomban a vonat. Békebeli gyor­sasággal szolgálnak ki az étkezőkocsiban, min­den békebeli udvarias, előzékeny — de mégiis minden elárulja, hogy a Német Birodalom el­szánt hősies komolysággal háborút visel. A vasúton is női kalauz vizsgálja a jegyet, nad­rágot és zubbonyt visel kabátja alatt, hetyke kis sapkája alól mosolyogva kandikál ki né­hány hullámos hajtincs, fülében arany fülbe­való csillan. Amint közeledik a vonat a fővároshoz, mind komolyabban, mind erőteljesebben fejlődik a kép. Ipartelepek magas kéményéből gomolyog a sötét füst, a kora reggeli órákban egyik­másik város közelében gyakorlatozó újoncok forgatják a fegyvert. Most drótkerítéáes fo­golytábor marad el a vonat mellett, kis állo­máson dübörög keresztül a gyors: jólszabott egyenruhás katonák várnak sűrű tömegben va­lamire. Ellenségeink csodálkozni fognak l Békebeli pontossággal jár be a vonat a ber­lini pályaudvarra. A szervezet kitűnően műkö­dik: gyors, megbízható és előrelátó. De min­den apróság elárulja, hogy a birodalom há­borút visel. Kétíves plakát szembeugró betűje harsogja: »Ellenségeink csodálkozni fognak, ha meglátják, mivel támadunk egy szép napon! Folytatjuk a fölszerelést. A további fegyver­Hold % Hajdú vármegye 20.803 12.8 J ász- N agy kún - Szol nők m egye 45.411 6.4 Pest-Pilis-Solt-Kiskún megye 39:845 12.0 Szabolcs vármegye 76.624 21.1 Szatmár, Ugocsa, Bereg megye 23.005 14.7 Abaúj-Torna vármegye 11.602 11.0 Borsod, Gömör, Kishont 22.358 11.1 Heves vármegye 35.768 19.8 Nógrád, Hont vármegye 45.645 22.2 Zemplén vármegye 10.786 10.9 A miniszterelnök által bejelentett eljárási és értékbecslési szabályozásnak megváltoztatása, illetve egyszerűsítése, az eddig kialakult gya­korlat tanulságainak figyelembevételével vált szükségessé. A jogorvoslati lehetőségek fenn­álló rendszere az esetek igen nagy részében az­zal a következménnyel járt, hogy a kisajátítási eljárást lebonyolítani nem lehetett és a bíró­sági eljárás, illetve fellebbezések letárgyalása igen hosszú idő igényelt. Ezért mutatkozott szükségesnek, hogy a kormány új rendelkezé­seket dolgozzon ki az eljárási, az értékbecslési szabályok időszerű és gyors lebonyolítást ered­ményező megváltoztatására, valamint a jogor­voslati lehetőségek szűkítésére. A kisajátítási eljárás gyorsításával természe­tesen még számos megoldásra váró kérdés is fölmerül. így a kisajátított birtokok vételárá­nak kiegyenlítése, illetve a tőkenyújtás pro­gramjának megállapítása. Ennek keretében szó van arról is, hogy a Telepítési Alapon kívül az anyagi lebonyolítás munkájába az Országos Földhitelintézetet is bevonják. kez,ést csak néhány különleges fegyvernemre korlátoztam. Ellenségeink csodálkozni fognak, hogy mivel támadunk rájuk!« Ha nem állana a szöveg alatt, akkor is könnyen kitalálhatja bárki, hogy a német birodalmi vezér és kan­cellár egyik beszédéből kiszakított idézet hir­deti a teljes fölkészültséggel vívott háborút. Ha a főváros ismerős utcáin bandukol az ember, mindenütt, minden, alakban és szinte minden talpalatnyi helyen a háborúra figyel­meztet valami. A zsúfolt kirakat apró látvá­nyosságai között bekeretezett kis fehér csempe tereli magára a figyelmet. A csempébe ége­tett szöveg magyar fordítása így szól: »Nem gyáva népeké a világ!« Sok kirakatban általános jellegű táblácska hirdeti: »A kirakott árú csak a kirakat újjáren- dezése után adható el.« Egyszerű és érthető ennek magyarázata. Az egész ipar ma a hadi­gazdálkodást szolgálja, tehát minden olyan cikk, amely nem a fegyverkezés érdekét szol­gálja, egyszerűen fölösleges. Ezeknek a fölös­leges cikkeknek gyártása igen másodlagos je­lentőségű, amikor a hadseregnek fegyverre, lő­szerre, ruhára, füstölnivalóra és ezer egyéb fontos cikkre van szüksége. Tudomány és fegyver Nem meglepő tehát, ha a világhíres gép- kocsigyár hatalmas kirakataiban nem csinos kis. sportkocsi, vagy békebeli vezérigazgatói öblös autó, hanem repülőgép motor, avagy gyors­naszád belsejében lüktető Diesel-gép áll. De KÓBORGÁS A HÁBORÚS BERLINBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom