Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-24 / 67. szám
j ARA 8 FILLER 1942 MÁRCIUS 24. KEDD Hl a év É & í y & m ♦ politikai napilap # 6 7. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, •Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TűUőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTE/Y PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A zsidóság kiközösítése a magyar földtulajdonból rülnek és a zsidó tulajdonosok kötelesek ezt az: élő és holt fölszerelést a rendes gazda gon1 dosságával megőrizni és a gazdálkodást folytatni. A íöldmívelésügyi miniszter szükség esetén a zsidó birtokokra felügyelőt, vagy zárKállay Miklós miniszterelnök már bizonyítékát adta annak, hogy Ígéreteit minden haladék nélkül, pontos határidőre beváltja. Alig egy héttel ezelőtt a Magyar Élet Pártjában mondott első megnyilatkozásában bejelentette, hogy egy hét múlva a kormány intézkedéseket fog tenni a zsidó tulajdonban levő birtokok kisajátítása és földbirtokpolitikai célokra való felhasználása érdekében. És íme, pontosan egy hét múlva már napvilágot látott a kormánynak az a rendelete, amely zár alá vette az összes zsidó mező- és erdőgazdasági ingatlanokat. Erre a kormányrendeletre azért volt szükség, hogy a zsidók a kisajátításra vonatkozó és rövid időn belül tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatot ki ne játszhassak olyképpen, hogy még az új törvény életbeléptetése előtt ingatlanaikat másokra átruházzák, vagy eladják. Köztudomású, hogy a zsidóság gazdasági és társadalmi térfoglalását eddig két törvény korlátozta s különösen a második zsidótörvény már bizonyos intézkedéseket tartalmazott a zsidó birtokok igénybevételére vonatkozólag. Jelenlegi miniszterelnökünknek azonban az a felfogása, — s ebben bizonyára osztozik vele a nemzeti közvélemény hazafiasán gondolkozó túlnyomó része — hogy a zsidó birtokokra vonatkozó eddigi rendelkezések nem elégségesek s éppen ezért új törvénnyel kell lehetővé tenni az összes zsidó tulajdonban levő erdő- és mezőgazdasági ingatlanok kisajátítását. A miniszterelnök a képviselőházban elmondott bemutatkozó beszédében már részleteket is közölt erről a törvényjavaslatról, amennyiben bejelentette, hogy az összes zsidó birtokokat haladéktalanul a maguk egész teljességében a magyar állam fogja kisajátítani. Azt a körülményt, hogy valamely ingatlan- tulajdonos zsidó-e, vagy nem, az úgynevezett fajvédelmi törvény alapján fogják eldönteni. Ez annyit jelent, hogy a birtokok kisajátításánál nem lesznek kivételezett zsidók. Kisajátításra kerülnek az összes zsidó' erdőbirtokok is. Ez a birtokcsoport egyedül több mint félmillió holdat tesz ki. A zsidó földbirtokosok állami kötvényeket fognak kapni s így nem kell attól tartani, hogy ez a hatalmas kisajátítási művelet pénzhigítást, azaz a magyar pénz elértéktelenedését vonná maga után. Ugyancsak nem fogja a magyar állam a zsidó tulajdonosoknak készpénzben megfizetni az 500 holdon felüli birtokok élő és holt fölszerelését sem, hanem ezekért latos üzemeknek, valamint a kis- és nagyközség területén lakóházzal, vagy gazdásági épülettel beépített, vagy beépítetlen bármely zsidó ingatlan átruházása tilos. A jövőben tehát valamely ingatlanra telekkönyvi tulajdont csak úgy lehet bejegyeztetni, ha az eladó büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy nem zsidó. A kormány rendelete arról is gondoskodik, hogy a zsidók 5 holdnál nagyobb szőlő, vagy gyümölcsös és 500 katasztrális holdnál nagyobb egyéb ingatlanaikat az élő és holt fölszerelés leltárával együtt kötelesek a rendelet hatálybalépésétől számított 3 napon belül a községi elöljáróságnál bejelenteni. A leltárban szereplő vagyontárgyak hatósági zár alá kelati kezelést rendelhet el. Természetesen a küszöbön álló törvénnyel egyetértésben ez a rendelet is a fajvédelmi törvény alapján állapítjS. meg, hogy ki zsidó és ki nem az. Ugyancsak vonatkozik a rendelet a zsidó haszonbérlőkre és haszonélvezőkre, valamint azokra a kereskedelmi társaságokra' és egyesületekre is, amelyeknek vezetőségében, vagy vagyonában a zsidók nagyobb részben részesülnek. Hatalmas lépést jelent ez a rendelet és a készülő törvényjavaslat a magyar birtokpolitika terén. Jelentős mérvű meggyorsítását jelenti a magyar földbirtok egészségesebb megoszlását előmozdító folyamatnak s emellett kiküszöböli a zsidóságot a magyar föld tulajdonosainak és haszonélvezőinek sorából. Uj tisztviselői állások szervezése és a kellő számú ápoló beállítása elengedhetetlen szükséglete a hatalmas forgalmú zalaegerszegi kórháznak Siociáíis szellemben javítják a kórházi alkalmazottak bérét Amikor a pulykapecsenye is takarékosságot jelentett Zalaegerszeg város kórházbizottsága tegnap látogatott ülést tartott:, amelyen Dunántúl egyik legforgalmasabb kórházának ügyében több fontos határozatot hoztak. Dr. Janes ó Benedek iga zgató - íőo r vos előterjesztéseiből igen érdekes dolgokat tudtunk meg. A 415 ágyas, 15 katasztrális hold kertgazdasággal rendelkező kórháznak, amelyhez a várostól 5 kilométerre 142 ágyas elmeosztály tartozik s itt van elhelyezve a kórházi mosoda nagy üzeme is, jelenleg is csak 4 szervezett tisztviselői állása van. Ugyanannyi, mint a régi kórháznak, amelynek irányítása, felügyelete jóval kisebb felelősséget és munkát igényelt, mert csak 160 ágya volt, sem az osztályok ki- fejlesztése, sem a nagyértékű, korszerű fölszerelés nem volt meg. Most még a két évtized óta egyre gyarapodó betegforgalmat növeli az a körülmény is, hogy a visszatért zalai területei egy részéről is számos beteg kerül idle. legnagyobb felelősséggel egybekötött feladatokat. Elegendő tisztviselő hiányában a helyzet még csak rosszabbodni fog akkor, ha a kórház kibővül a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztállyal és a 80 ágyas vöröskeresztes kórházzal is. A másik dolog az, hogy a havibéres állásokat, az ápolószemélyzetet is szaporítani kell. Nemcsak a már megszervezett, de miniszteri jóváhagyást még nem nyert 12 állásnak betöltésére van szükség, hanem újabb két állás megszervezésére is. A helyzet az, hogy jelenleg égvik osztály a másiktól kéri kölcsön az az ápolókat. A nőgyógyászati osztályon pályázó hiányában mindmáig nem Lehetett betölteni a segédorvosi állást, így műtéteknél az osztályos főorvosnak a három ápoló segédkezik, mialatt aztán a betegek ápolói segítség nélkül maradnak. A nőgyógyászati osztályon is kellene tehát még egy szülésznői állás. A mai állapot tarthatatlan, mert a zsidók zárolt betéteket kapnak, amelyek a takarékpénztárakban ny ernek elhelyezést. Ez a törvényes intézkedés m.ajd természetesen igen érzékenyen érinti a zsidó birtokosok érdekeit. A törvényt előzte meg sz'ükségsze- rűen a kormány legújabb rendelete, amely nagyon is megokolt előrelátásból március 19-i hatállyal zár alá vette a zsidók mező- éis erdő- gazdasági ingatlanait. Ettől a naptól kezdve ezeknek a zsidó ingatlanoknak, az ingatlanok alkotórészeinek, tartozékainak, ezekkel kapcsoA személyzetet is beleértve, naponként 520 ember élelmezését kell ellátnia a kórháznak, a fölszerelési tárgyak pedig százezreket érő' vagyont képviselnek. Az igazgató-főorvos szükségesnek tartja azt, hogy az eddigi négy tisztviselőn felül újabb négy tisztviselői állás szer- veztessék és pedig élelmező tiszti, szertártiszti, irodatiszti és irodasegédtiszti állás. Kisegítő munkaerők beállítása nem jár eredménnyel, mivel futó alkalmazottakra nem lehet rábízni a a fennálló körülmények melleit sem a betegek ellátásáért, sem a felügyeletért a felelősséget vállalni nem lehet. A kórházbizottság teljes egészében magáévá tette az igazgató-főorvosnak alapos, érvekkel alátámasztott előterjesztését. Elhatározták*; hogy a jog- és pénzügyi bizottság és a . képviselőtestület elé. viszik sürgősen az ügyet.. Szükségesnek tartják, hogy az illetékes kor,-, mánytényezők is felvilágosítást nyerjenek -<i<
