Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-12 / 257. szám
I ARA 8 FILLER 1941 NOVEMBER 12. SZERDA II. évfolyam POLITIKAI NAPILAP & 257. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TMttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Hidegvérű ménlovakat vásárol a vármegye és a gazdáknak adja bérbe A zalaegerszegi villany- és csatornaügy a törvényhatóság előtt Zala vármegye törvényhatóságának mai kis- gyűlésén vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos- főispán, közben dr. Brand Sándor alispán el- nöklésével 369 ügyet intéztek el, valamennyit az előadói javaslatoknak megfelelően. Jóváhagyást nyfertek Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Sümeg és sok község határozatai mind. Zalaegerszeg városnak a Vasmegyei Elektromos Művek Rt.-vel kötött szerződése kapcsán dr. Thassy Gábor egészség- ügyi főtanácsos, nyug. vármegyei tiszti főorvos a villanyszolgáltatásnak gyakran ismétlődő zavarait, a vízvezeték hiányát és az egyes utcákon tapasztalható, egészséget fertőző csatornabűz dolgát tette bírálat tárgyává. Kérte az erélyes hatósági intézkedést. Dr. Brand Sándor alispán és dr. Takács László vármegyei tiszti főorvos válaszában részletesen megvilágította a helyzetet. Az alispán ismertette a távvezeték létesítésének történetét. szerzését már el is határozta, azok elhelyezését a vármegye is szorgalmazta. Állító ág a készülékek már meg is vannak, csak el kell őket hegyezni. (A szerkesztőség megjegyzi, hogy a készülékek elhelyezését, tehát a közgyűlési határozat végrehajtását a Zalai Magyar Élet is többízben sürgette.) A kisgyülés végül is úgy határozott, utasítsa az alispán a várost, hogy érvényesítse a villanyszerződésben foglalt jogait, tegyen meg minden intézkedést a kétirányú áramszolgáltatásnak biztosítására és arra, hogy a villanybajok a legkisebb mértékbe csökkentessenek. A vármegye az egészséget tertozo csatornabuz megszüntetésére vonatkozó intézkedések végrehajtását a tiszti főorvos útján állandóan figyelemmel kiséri és az eredményekről a legközelebbi ülésen beszámol az alispán. Mint kiemelkedő tárgypontot említjük meg a Hidegvérű Lótenyésztő Egyesület beadványának tárgyalását. Ez a beadvány ugyanis a vármegye gazdalakosságát a legközelebbről érdekli. Arról van szó, hogy az állami méntelepek felhagynak a hidegvérű lótenyésztéssel, viszont a zalai gazdák számára ezek a lovak a kevesebb tenyészidő és jó értékesítés szempontjából nagyon is beválnak. Nagykanizsán 25 ilyen hidegvérű mén kerül eladásra. A kisgyülés felhatalmazta az alispánt, hogy az eladó ménállományból a kiküldött hattagú bizottsággal választassa ki a megfelelő anyagot, vásárolja meg a vármegyei állattenyésztési alap terhére és a lovaknak bérbeadása iránt intézkedjék. Az állattenyésztési álap jövedelme a "jövőben erősen gyarapodni fog az állattenyésztési törvény végrehajtása során. Az alispán azonban "felhatalmazást kapott arra is, hogy az állattenyésztési alapnak fizetőképességét átmenetileg kölcsön útján is biztosíthassa. A zalai tanítók nagykanizsai közgyűlése A bájaknak főoka az, hogy a vezetéket tartó faoszlopok árterületen tettek felállítva, mert abban az időben még nem volt meg az energiatörvény és a posta tiltakozása miatt a törvényhatósági utón nem vo’lt szabad vezetéket fölszerelni. Az egyirányú áramszolgáltatás a másik baj. A vezeték építésével kapcsolatban többletkiadások léptek fel, az eredetűéig elgondolt gazdasági előnyök nem váltak be, ezek a körülmények a várost kétségkívül nehéz helyzetbe sodorták. Az ügyből kifolyólag fegyelmi eljárás indult, amSynek során azonban a jóhiszeműség nyert megállapítást. Idő folytán a város alkudozott a Tröszttel a szerződés enyhítésére, és ebben a törekvésében a vármegye is támogatta. Tény az, hogy a város kétirányú áramszolgáltatást akart, azonban kényszerűségből hozzá kellett járulnia ahhoz, hogy a Tröszt bizonyos ideig még nem építi meg a második vezetéket. Egyébként megvannak a tervek Zala megye villamosítására vonatkozólag. Ha ezek a jobb időkben megvalósulnak, négy irányból iis meglesz az áramszolgáltatás. Kétségtelen, hogy a^kö- rülmények hatása alatt súlyos károsodásnak van kitéve az ipar, nehézségek merülnek fel a kórházi gyógykezelés körül is, különösen a röntgennél. Vasbeton oszlopokat azért nem (emeltetett a vállalat, mert alkalmazkodott a város rendeléséhez, viszpnt a város meg azt nézte, hogy a faoszlopok kevesebbe kerülnek. Dr. Takács László hangoztatta, hogy a mostani viszonyok mellett a vízvezeték kérdése megoldhatatlan. Átmenetileg tehát mélyfúrású kutak létesítésével oldják meg a lakosságnak egészséges ivóvízzel való ellátását. A csatornázás tekintetében az a megjegyzése, hogy Zalaegerszeg nemcsak virágos város, de illatos város is. Az illat azonban, sajnos, nem a virágtól származik. A csatornázás megvalósításáig is büzelzáró készülékkel lehetne a bajokon segíteni. A városi közgyűlés ilyenek beEimelkedett szellemű és a magyar tanítóság hazafias, önfeláldozó szellemét híven visszatükröző közgyűlést tartott a Zalavármegyei Általános Tanítóegyesület Nagykanizsán. A közgyűlésen, amelyen mintegy 400 tanító vett részt, a budapesti vezetőkön kívül megjelent dr. Krátky István nagykanizsai polgármester és dr. Medve István királyi tanfelügyelő is. A nagygyűlést Zsigmond József felügyelőigazgató nyitotta meg. Visszapillantást vetett a lefolyt két esztendő egyesületi munkájára, utalt az ország megnagyobbodására, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urunk bölcs országlására, melynek a Muraköz visz- szatérését és a tanítótestület kiszélesedését köszönheti a zalai tanítóság. Berk ényi Károly, az Országos Tanító- szövetség elnöke a tanító példaadásának szükségességét hangsúlyozta. Rámutatott arra, hogy a tanítónak vallásos rak és hazafiasnak kell Eennie, A tanítónőket pedig arra kérte, hogy ne kövessék a divatot és ne fessék magukat. Galla Endre, a Magyar Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke beszédében azt hangoztatta, hogy a tanítóságnak az egyetemes nagy tanítói eszmét kell szolgálnia és annak kialakításában közreműködnie. Háros Antal székesfővárosi iskoiafelügyelő a magyar tanítóság vezéréről, Péterfy Sándorról mondott emlékb eszedet. Méltatta Péterfy csodálatos munkabírását, amit apostoli lelkűiét e hevített. Péterfynek 230 növendéket kellett tanítania évi 35 forintért. Bemutatta a magyar tanítóvezér ívelő pályáját falusi tanító- asztalától egészen az udvari tanácsosságig. Majd fölemlítette az Eötvös-alap áldását, amelyért ma többezer tanítócsalád hálálkodik és amelynek az alapját Péterfy 200 forintja vetette meg. Dr. S tóim ár László, a Budapesti Tanító- testület elnöke az új tantervvel foglalkozott, amely az egyéni nevelést és a magyarság kiváló tulajdonságainak fejlesztéséi és kiművelését helyezi előtérbe. Polányi István, a Veszprémvármegyei Római Katolikus Tanítóegyesület elnöke a magyar tanítóságnak évek óta napirenden levő kívánságait és törekvéseit ismertette. Az elnöki előterjesztés során Zsigmond József igazgató a muraközi új járási'beosztásokat és a helyettes tanítók ügyét terjesztettel elő. Ortutay Gyula iskolaíelügyelő gondosan kidolgozott főtitkári jelentését olvasta fel. Közgyűlés után a résztvevők Péterfy Sándor tanítóvezérnek a Zrínyi Miklós-utca 56. szám alatti egykori iskoláját és lakását keresték fel, amelyet nemrégen emléktáblával jelöltek meg. Zsigmond József tömör emllékbeszé- det mondott, majd a tanítóság nevében megkoszorúzta az emléktáblát. Ui rendelkezések a zsidók leventekiké&zéséről A legújabb rendelkezések értelmében a zsidó vallásé leventekötelies ifjakat a többi leventéktől elkülönítv e keli foglalkoztatni. Oktatóiknak, akik 'keresztények, műszaki előképzettséggel kiéli bírn'ok. A foglalkozásokon a zsidó, lle- ventekötelesieket kisegítő szolgálatra való előképzésben részesítik, így földmunkára és más segédmunkára használják fel őket. Levente- ruhát nem viselhetnek. Megnevezésük: »kisegítő előképzős ifjú«. Az egyetemen »A korszerű honvédelem« című tantárgyat nem hallgathatják. A foglalkozásokon saját ruhájukban kell megjelenuiök és ilyenkor a bal felső- karon 6 centiméter széles citromsárga szalagot kell viselniök..
