Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-29 / 247. szám

1 I ílAómífkET Zalai asszonyok arcvonala a piacon Egyik zalászientgróti háziasszony olvasónk írta a következőket: N|em tadnak ki róla helyzetjelentést, bár é nek óta vívja a maga nehéz, eldöntetlen har­cát a zalai háziasszony. Nap mint nap föl­fejlődik a rajvonal, ahol szemtől szemben küzd egymás ellen a szükség a nyerészkedési vágy- gyal és az élniakarás a halmozó szenvedély- ■lyiel. Az asszonyok arcvonala ez a piacon és nem kétséges, hogy ennek a csatatérnek! is megvannak a maga hősei épp úgy, mint a lelketlen és számító kufárjai. Hétfőn reggel országszerte megjelentek a falragaszok, amelyek újabb csatasorba állítják az asszonyokat. Meg kell mondanunk, hogy ez a bölcs és előrelátó kormányzatunk erős- kezű vezetői által indított hadüzenet az ár­drágító ellenség ellen csak úgy lehet eredmé­nyes, ha asszonyaink fölveszik a harcot. Har­colnak az ideig-óráig tartó nélkülözések árán is. Mert ezt a csatát csak az »asszonyok« nyer­hetik meg, vagy veszíthetik el. Sokrates, a görögök legnagyobb bölcselője, mikor Athén piacán meglátta a rengeteg ékszert, brokátot, bársonyt és finom élelmiszert, csak annyit mondott: »Mennyi minden van a világon, amire nekem nincs szükségem!« Évezredes böksiesiég ez, amely sohasem vesztette el időszerűségét. Asszonyaink ismerjék föl ennek jelentőségét és tömörüljenek egységes sorba hazánk sorsa, gyermekeink jövője, saját lelkiismeretünk és a jobb jövőbe vetett hitünk érdekében. Akkor fel fogják tartóztatni a minden jogszabályt, törvényes rendelkezést elsöpörni akaró, senki­vel sem törődő lelketlen uzsorásokat, meg­nyerik a csatát és harcuk nem lesz értéktele­nebb, mint a finn »lottóké«. Sőt, ha lehet mondani, még eredményesebb is. Keszthely m vasárnapja Keszthely, október 28. Az egyházközségi képviselőtestület dr. Sze- recz Imre plébános elnöklete alatt ülést tar­tott, amelyen az egyházközségi tanács javasla­tának megfelelően rendezték a karnagy fizeté­sét. Eszerint kapja a VII. fizetési osztály 1. fokozata szerinti készpénzfizetést, 800 pengő lakásbért, 10 hold föld haszonélvezetét, 24 köbméter fát és a megállapított stoliáris dí­jakat. Az egyházközségnek 18.000 pengőben előirányzott költségveétsét jóváhagyta a kép­viselőtestület. így az egyházi adókivetés 10 százalékos megterhelést jelent. Megalakult a Baross Női Tábor Nagy eseménye Keszthelynek, hogy a ke­resztény magyar nők is bekapcsolódtak a gaz­dasági élet harcaiba. Az alakuló ülésen meg­jelent dr. Spurné Bárdos-Féltoronyi Magda dr., a Baross Női Tábor országos elnöke. Nagy­számban gyűltek össze Keszthely társadalmá­nak keresztény magyar asszonyai és leányai. A Baross Szövetség nevében Landi Ferenc főtitkár üdvözölte az országos elnöknőt és a hódolat jeléül gyönyörű csokrot nyújtott át. Csík Jolán iparművésznő, a szervező bizottság elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, majd fel­kérésére Landi Ferenc az alakulás előzményei­ről szólt. Beszédét így fejezte be: Ha a Baross Női Tábor akaratereje teljében oda­adással munkálkodik, a Baross-eszme diadalra jut: széles e hazában minden keresztény és magyar lesz. Ezután sűrű tapsok közepette dr. Spurné emelkedett szólásra. Magyar asszony ajka cso­dálatos zengéssel szólt asszonytársaihoz. Meg­győzően vázolta a Baross asszony és leány hivatását, vele a Baross-eszmét, amely új éle­tet akar teremteni magyar földünkön. A hall­gatóság zajos helyesléssel adott kifejezést együttérzésének. A beszéd lelkesítő hatására egyhangúlag kimondották a keszthelyi Baross Női Tábor megalakulását. Elnök lett Csík Jolán, fővédnök özv. Festetics Györgyné her- oegasszony, tiszteletbeli elnökök özv. gróf For- gách Béláné, dr. Lénárd János né, özv. Ba- barczy Józsefné, dr. Hauser Jánosnié, Párká­nyi Szerafina és Eszes Mihályné. Elnöki tanács tagjai: dr. Csiky Gézáné, Sinszky Gézáné, Barcza Kálmánná, Németh Károlyné, Svas-tits Gézáné, Pflanczer Jolán, Szerecz Mária és Kutassy Gusztávné. Titkár özv. Juhos Lajosné, jegyző Horváth Jánosné, pénztáros Németh 1941 október 29. Jó női kabátf bunda é$ nős ruha Tóth Gyula urié$nőidivatházban oksó szabott árak Ibolyka. Ezután még 35 tagú választmányt vá­lasztottak. A keszthelyi kisbirtokosság gyűlése szinte szokatlanul csendes hangulatban folyt le. Máskor ugyanis a gyűlés a legzajosabb szokott lenni, hullámai majdnem a Balaton hullámaival ütköztek. Az alkotó munkát kívánó közgyűlés az utóbbi időkben tisztogatást vég­zett, ennek következménye, hogy teljes meg­értéssel folyik a munka. A tisztújítás során is­mét Tóth István vaskéreskedőt választották el­nökké. Tóth ezt a tisztséget már 35 éve tölti be. Horváth Antalt pénztárosnak, Morócz Fe­rencet pedig jegyzőnek választották meg. El­fogadták az előterjesztett költségvetést és föl­emelték az erdőőr illetményét. Kettős labdarugó mérkőzés Nagy zaj verte fel a sportpályát. Először a Legényegylet B) csapata mérkőzött a gimná­zium csapatával. Az eredmény 3:2 a'Legény- egylet javára. Azután az akadémia és az iparos cserkészek mérték össze rúgásaikat. Az ered­mény 7:1 az iparos cserkészek javára. Ha így haladnak, az iparos cserkészek még győz­tesei lehetnek a Keszthely község vezetősége részéről a múlt évben alapított Erdélyi Ku­pának. . Iparosok Széchenyi-emlékestje Az Iparoskor őszi megnyitó estet rendezett a saját helyiségeiben. Török Ferenc elnök kedves szavakkal nyitotta meg, majd Csönge István szavalata következett. Az est fény­pontja volt dr. Gárdonyi Lajos főszerkésztől emlékbeszéde gróf Széchenyi Istvánról. Szé­chenyi működésének az iparral való vonatko­zásait vetítette a hallgatóság elé és a keszt­helyi emlékekben gazdag életét ismertette. Difiari Tanítói lakás házadóiát az egyházközség fizeti Újabban ismételten fölmerült a kérdés, hogy a tanítói lakás után ki köteles viselni a ház­adót. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a házadó a házbirtokost közvetlenül ter­heli és annák tényleges 'tulajdonosa által fize­tendő. Végleg eloszlatja a kétségeket az a régebbi keletű pénzügyminiszteri rendelethez fűzött végrehajtási utasítás, melynek utolsó bekezdése szószerint így szól: »Az egyház- község épületében levő tanítói lakás után járó házadó a tanítóktól nem követelhető, hanem csak az egyházközségtől.« Miért nem világitják a Kisfaludy-utcát ? Zalaegerszegi panaszoknak teszünk eleget, amikor szóvátesszük a Kisfaludy-utcában ural­kodó sötétséget. A villany természetesen ebbe az utcába is be van vezetve, sőt villanykörték is vannak a lámpákban, de úgy látszik, azok vagy rosszak, vagy nem világításra szánták, mert áthatolhatatlan sötétség uralkodik ezen a tájon, úgy hogy éjtszaka szinte veszélyes a közlekedés. Ha elsötétítési kötelezettség van, mindent megnyugvással fogadunk. De bántó az az egyenetlenség, hogy jelentéktelen mel­lékutcákban szinte annyira pazarolják a fényt, hogy némelyik lakásban külön világítani sem kell, forgalmasabb helyeken pedig alig pis­lákol itt-ott egy-egy tompított égő. Minden külön értesítés helyett! Testvérei, sógornői, sógorai, neveltfia és családja, valamint a kiterjedt rokonság megtört szívvel jelentik, hogy özv. Bauer Jakabné I szül. Stern Gizella munkás életének 65-ik évében rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Temetése október 30-án, csütörtökön délután 3 órakor lesz a helybeli izr. sirkert ravatalozójából. Elbúcsúzunk Tőle, de áldott emlékét mindenkor igaz kegyelettel és őszinte szeretettel fogjuk megőrizni, soha el nem múló fájdalommal gyászoljuk. Nyugodjék békében felejthetetlen drága hitvese mellett. Zalaegerszeg, 1941. október 29. Részvétlátogatások mellőzését kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom