Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-23 / 242. szám

11 i 1941 OKTOBER 23. CSÜTÖRTÖK ARA 8 FILLÉR ff. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP # 242. szánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, TMttössy-atca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Számos nézőpontból világították meg a családvédelmi törvényt a zalaegerszegi szociális tanfolyamon A zalai szociális ismeretterjesztő tanfolya­mon tegnap délután dr. Józsa Fábián tiszte­letbeli főszolgabíró, vármegyei közjóléti ellő­adó tanulmányszámba menő alapossággal ki­dolgozott előadást tartott, amelyet mindvégig nagy figyelemben részesített a hallgatóság. Az előadó a legszociálisabb gazdasági élet­forma, a közjóléti szövetkezetek működését, a vármegyei családvédelmi alap ez'évi mun­kásságát és jövő évi programját ismertette. Kitért a megélhetésükben veszélyeztetett csa­ládok juttatásban részesítésének módjára, rész­letesen foglalkozott a különböző juttatásokkal és a háziipari kölcsönök felvételének céljával. Mindénekelőtt visszapillantást vetett a szociál­politika történetének élesen megkülönböztet­hető fejlődési fokozatára: a »karitativ« tevé­kenységre, amihez számították a romboló ha­tású munkanélküli segélyt is, a csak átmeneti segítésnek számító inségmunka módszerére. A szociálpolitika legkorszerűbb nyifvánulása azon­ban az önállósítást elősegítő támogatás. A közjóléti szövetkezettel foglalkozva megállapí­totta, hogy ezt az intézményt sohasem az üz­letszerűség, hanem a szociális szükséglet ki­elégítése irányítja. Munkájába bekapcsolódnak a hivatalos szervek is és a szociálisan) mente­sített tömegek könnyebbséget jelenteinek a közigazgatásnak. A közjóléti szövetkezet egé­szen új lehetőségeket tár fel a magyarság fölemelésére, mert nemzetünk szegény, de jóra törekvő tagjait néhány év alatt gazdaságilag és erkölcsileg szinte csodálatos módon meg­erősíti. A családvédelmi szempontnak szigorú követése felfokozza fajtánk életerejét és meg­állítja a veszedelmes fogyás útján. \ A magyar embernek ugyanis őseitől örö­költ leghőbb vägjya, hogy magának saját kis otthont szerezzen kerttel, gazdasági épületekkel és megfelelő számú állattal. Ez a törekvés természetes következménye1 a magyar ember földhöz való ragaszkodásának! is. Általános nemzetpolitikai szempontból is roppant fontosságú, ha a közjóléti szövetkeze­tek erőteljes földbirtoikpolitikai tevékenységiét tudnak kifejteni. Ennek a poiifikanak ugyanis oda kell irányulnia, hogy 1.) a föld mindenütt, de különösen nem­zetiségi vidékléken faji szempontból ma­gyar és hozzáértő kezekbe kerüljön; 2.) hogy a termelés folytonossága élő és holt fölszerelés hiányában fenn ne akadjon; 3.) hogy túlnépesedett éis szapora vidékek magyarsága az egykés és pusztuló vidékekre áttelelpíttes- sék és ezáltal élettani szempontok is érvényre jussanak; 4.) hogy az egész tevékenység a legnagyobb megszervezéssel és körültekintés­sel kezeltessék. Dr. Kónyi Mária nővér, vármegyei szo­ciális gondozó igen kedves, okos előadásban fejtette ki a szociális munkaközösségek szer­vezésének szükségességét. Előadása mindvégig gyakorlati volt, zalai tapasztalatai bői lleszűrt ta­nulságokkal fűszerezett. Előadásával is beiga­zolta annak igazságát, ahogyan dr. Somogyi Ferenc országos szociális felügyelő jellemezte a tevékenységét: ha az alispán a szociális munkatere végrehajtása során a szigorú apa, a gondozónő révén gyakooíja az anyai szeretet melegét. A községi munkaközösség csírája már megvan — mondta az előadó — az alispán által létre­hozott szociális, úgynevezett ötös bizottságok­ban, amelyek helyi ismereteik és adatszolgál­tatásaik, illetve javaslataik révén nagyban hoz­zájárulnak a juttatások igazságos eszközléséhez és a felelősség megosztásához. A szociális munkaközösség foglalkozási ága számtalan: bölcsőjétől a sírjáig kellene figyelemmel kí­sérni ennek minden támogatásra szorulót. El­sősorban a község szociális munkatervének összeállításában vegyen részt ez a munka­közösség, amely a juttatásra szorulók számá­nak és a teendők nyilvántartásával teljesít na­gyon fontos szerepet. Hála Istennek, a segítés lehetőségei ma már kitágultak, csak megértő munkatársakra vart szükség, akik a feladatok elvégzését megkönnyítik. Az előadások után a hallgatók az előadók vezetésével megtekintették a kaszaházai há­rom (egy-egy szobás) kislakást, amelyek már tető alá is kerültek. Érdekes, hogy eredetileg négy ilyen házat terveztek, miközben azonban az építésre való pénz késett, az egyik ház építésének lehetősége már ráment a közben egyre emelkedő anyagdrágulásra. Tanulmányi látogatást tett a szeminárium még a Keresztúri- féle háziipari telepen is és a főispánnal együtt örömüket fejezték ki a szép fejlődésen. Ma folytatódtak az előadások a hallgató­ságnak további élénk érdeklődése mellett. Dr. Takács László vármegyei m. kir. tiszti főorvos elsősorban a közegészségügy szerepét világította meg a szociálpolitikában. A nemzetnek, családnak gazdaságilag, egész­ségügyileg és művelődési tekintetben is egya­ránt bizonyos létminimumra van szüksége. En­nek a létminimumnak nyújtása a gyakorlati szociálpolitika célja. A gazdasági létminimu­mot a nép- és családvédelmi alap kebelében létesített közjóléti szövetkezetek, az egészség- ügyi létminimumot a zöldkeresztes védelmi munka, a művelődési, erkölcsi létminimumot pedig az egyházak, iskolák és az iskolán kívüli népoktatás biztosítja. A család egészségi és erkölcsi állapotát, mint fedezetet, nem lőhet figyelmen kívül hagyni a kölcsönök kihelye­zésénél. A zöldkeresztes védőnő családvédelmi tevékenységével, környezettanulmányával nem­csak a közegészségügy munkása, hanem fon­tos szerve a gyakorlati szociálpolitikának is. Azután az állandó és időszakos napközi ott­honok szociálpolitikai jelentőségét és szerve­zését ismertette a főorvos, A megszervezés ott fontos, ahol tényleges segítséget jelent a csa­lád részére. Szervezésükbe és fenntartásukba azonban a helyi társadalomnák is be kell kapcsolódnia. A tartalmas előadás hatása bizonyára meg­tenni majd gyümölcsét a szociálpolitikai ered­ményeknél. Fér ette zy István m. kir. gazdasági fel­ügyelő a föld- és állatjfittatás, általában a gaz­dálkodás és a háziipari foglalkoztatás kérdé­seiről tartott előadást. Alapos felkészültséggel mutatott rá a juttatottak kereseti lehetőségei­re, gyakorlati tanácsokat adott az állattenyész­tés és a háziipari foglalkoztatás tervszerűsé­gére, a jövedelmezőség előmozdítására. A balatonfüredi élmény Dr. vitéz Tarnásy István zalaegerszegi polgármester vonzó módon, a városvezetés személyes tapasztalatai alapján foglalta össze a különbségeket és összefüggéseket az úgy­nevezett karitatív, a hivatalos szegényügy és a családvédelmi alap munkája között. A társa­dalmi jótékonyság egyidős a szegénységgel és az emberiséggel. A hatóság hivatott áz egységbe szervezésre. Fejlődést mutat a ható­sági szegényügyben az az intézkedés, amely kizárja az illetőség vitáját. Másik alapvetői szegényügyi rendelet a Magyar Norma, amely a társadalomnak a hatóság munkájába való bekapcsolódását intézményessé teszi. Ez szün­tette meg a koldulás módszerét. Zalaegerszeg társadalma a nehéz időkben is hűséggel rója le erre a Célra filléreit. Az Ínséges munkaképie- sek támogatására szolgál az inségakció, amely az inségjárulékokból és az inségadóból táplál­kozott. Ez az intézmény is eltűnt már és helyet adott a legnagyobb fontosságú alkotás­nak, az ONCsA-nak. Ez nem álamizsnaszerű szükségnapszámot, hanem a teljes munkáért teljes napszámot fizet, azonfelül forgótőkét bocsát rendelkezésre új létalapok megteremté­sére. Az inségakció és az ONCsA megterem­tése közötti átmenetet az országos szociális felügyelőség nagy megértéssel segítette át­hidalni. Az ínséges támogatás lerontotta a munkakészséget, a rrtegsegítés gazdasági jellegét megte­remtő új törvény azonban a csúszó-mászó embereikből öntudatos magyarokat nevel. A polgármester élete legszebb élményeként említette meg azt az eseményt, amikor látta, milyen bámulatos lelki változáson mentek át a balatonfüredi házakba telepített zalaeger­szegiek. Azáltal, hogy a törvény a vármegyét a gazdasági élet terére állította, az egykof karddal hadakozó várispánok utódai ma a kornak megfelelően a közjóléti szövetkezetek élén gazdasági tudásukkal harcolnak. Proletár­ból a törvény polgárt alkotott, akinek már van féltenivalója és a’ki tudja, hogy van védeni valója is. Végül Németh József országos szociális gondozó a társadalmi munkaerők szociális ki­képzéséről és bekapcsolódásáról tartott lendü­letes előadást. A tanfolyam résztvevői azután látogatást tettek a zöldkeresztes egészségházban, a Szent József-otthonban és a városi szegényházban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom