Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-23 / 242. szám
11 i 1941 OKTOBER 23. CSÜTÖRTÖK ARA 8 FILLÉR ff. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP # 242. szánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, TMttössy-atca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Számos nézőpontból világították meg a családvédelmi törvényt a zalaegerszegi szociális tanfolyamon A zalai szociális ismeretterjesztő tanfolyamon tegnap délután dr. Józsa Fábián tiszteletbeli főszolgabíró, vármegyei közjóléti ellőadó tanulmányszámba menő alapossággal kidolgozott előadást tartott, amelyet mindvégig nagy figyelemben részesített a hallgatóság. Az előadó a legszociálisabb gazdasági életforma, a közjóléti szövetkezetek működését, a vármegyei családvédelmi alap ez'évi munkásságát és jövő évi programját ismertette. Kitért a megélhetésükben veszélyeztetett családok juttatásban részesítésének módjára, részletesen foglalkozott a különböző juttatásokkal és a háziipari kölcsönök felvételének céljával. Mindénekelőtt visszapillantást vetett a szociálpolitika történetének élesen megkülönböztethető fejlődési fokozatára: a »karitativ« tevékenységre, amihez számították a romboló hatású munkanélküli segélyt is, a csak átmeneti segítésnek számító inségmunka módszerére. A szociálpolitika legkorszerűbb nyifvánulása azonban az önállósítást elősegítő támogatás. A közjóléti szövetkezettel foglalkozva megállapította, hogy ezt az intézményt sohasem az üzletszerűség, hanem a szociális szükséglet kielégítése irányítja. Munkájába bekapcsolódnak a hivatalos szervek is és a szociálisan) mentesített tömegek könnyebbséget jelenteinek a közigazgatásnak. A közjóléti szövetkezet egészen új lehetőségeket tár fel a magyarság fölemelésére, mert nemzetünk szegény, de jóra törekvő tagjait néhány év alatt gazdaságilag és erkölcsileg szinte csodálatos módon megerősíti. A családvédelmi szempontnak szigorú követése felfokozza fajtánk életerejét és megállítja a veszedelmes fogyás útján. \ A magyar embernek ugyanis őseitől örökölt leghőbb vägjya, hogy magának saját kis otthont szerezzen kerttel, gazdasági épületekkel és megfelelő számú állattal. Ez a törekvés természetes következménye1 a magyar ember földhöz való ragaszkodásának! is. Általános nemzetpolitikai szempontból is roppant fontosságú, ha a közjóléti szövetkezetek erőteljes földbirtoikpolitikai tevékenységiét tudnak kifejteni. Ennek a poiifikanak ugyanis oda kell irányulnia, hogy 1.) a föld mindenütt, de különösen nemzetiségi vidékléken faji szempontból magyar és hozzáértő kezekbe kerüljön; 2.) hogy a termelés folytonossága élő és holt fölszerelés hiányában fenn ne akadjon; 3.) hogy túlnépesedett éis szapora vidékek magyarsága az egykés és pusztuló vidékekre áttelelpíttes- sék és ezáltal élettani szempontok is érvényre jussanak; 4.) hogy az egész tevékenység a legnagyobb megszervezéssel és körültekintéssel kezeltessék. Dr. Kónyi Mária nővér, vármegyei szociális gondozó igen kedves, okos előadásban fejtette ki a szociális munkaközösségek szervezésének szükségességét. Előadása mindvégig gyakorlati volt, zalai tapasztalatai bői lleszűrt tanulságokkal fűszerezett. Előadásával is beigazolta annak igazságát, ahogyan dr. Somogyi Ferenc országos szociális felügyelő jellemezte a tevékenységét: ha az alispán a szociális munkatere végrehajtása során a szigorú apa, a gondozónő révén gyakooíja az anyai szeretet melegét. A községi munkaközösség csírája már megvan — mondta az előadó — az alispán által létrehozott szociális, úgynevezett ötös bizottságokban, amelyek helyi ismereteik és adatszolgáltatásaik, illetve javaslataik révén nagyban hozzájárulnak a juttatások igazságos eszközléséhez és a felelősség megosztásához. A szociális munkaközösség foglalkozási ága számtalan: bölcsőjétől a sírjáig kellene figyelemmel kísérni ennek minden támogatásra szorulót. Elsősorban a község szociális munkatervének összeállításában vegyen részt ez a munkaközösség, amely a juttatásra szorulók számának és a teendők nyilvántartásával teljesít nagyon fontos szerepet. Hála Istennek, a segítés lehetőségei ma már kitágultak, csak megértő munkatársakra vart szükség, akik a feladatok elvégzését megkönnyítik. Az előadások után a hallgatók az előadók vezetésével megtekintették a kaszaházai három (egy-egy szobás) kislakást, amelyek már tető alá is kerültek. Érdekes, hogy eredetileg négy ilyen házat terveztek, miközben azonban az építésre való pénz késett, az egyik ház építésének lehetősége már ráment a közben egyre emelkedő anyagdrágulásra. Tanulmányi látogatást tett a szeminárium még a Keresztúri- féle háziipari telepen is és a főispánnal együtt örömüket fejezték ki a szép fejlődésen. Ma folytatódtak az előadások a hallgatóságnak további élénk érdeklődése mellett. Dr. Takács László vármegyei m. kir. tiszti főorvos elsősorban a közegészségügy szerepét világította meg a szociálpolitikában. A nemzetnek, családnak gazdaságilag, egészségügyileg és művelődési tekintetben is egyaránt bizonyos létminimumra van szüksége. Ennek a létminimumnak nyújtása a gyakorlati szociálpolitika célja. A gazdasági létminimumot a nép- és családvédelmi alap kebelében létesített közjóléti szövetkezetek, az egészség- ügyi létminimumot a zöldkeresztes védelmi munka, a művelődési, erkölcsi létminimumot pedig az egyházak, iskolák és az iskolán kívüli népoktatás biztosítja. A család egészségi és erkölcsi állapotát, mint fedezetet, nem lőhet figyelmen kívül hagyni a kölcsönök kihelyezésénél. A zöldkeresztes védőnő családvédelmi tevékenységével, környezettanulmányával nemcsak a közegészségügy munkása, hanem fontos szerve a gyakorlati szociálpolitikának is. Azután az állandó és időszakos napközi otthonok szociálpolitikai jelentőségét és szervezését ismertette a főorvos, A megszervezés ott fontos, ahol tényleges segítséget jelent a család részére. Szervezésükbe és fenntartásukba azonban a helyi társadalomnák is be kell kapcsolódnia. A tartalmas előadás hatása bizonyára megtenni majd gyümölcsét a szociálpolitikai eredményeknél. Fér ette zy István m. kir. gazdasági felügyelő a föld- és állatjfittatás, általában a gazdálkodás és a háziipari foglalkoztatás kérdéseiről tartott előadást. Alapos felkészültséggel mutatott rá a juttatottak kereseti lehetőségeire, gyakorlati tanácsokat adott az állattenyésztés és a háziipari foglalkoztatás tervszerűségére, a jövedelmezőség előmozdítására. A balatonfüredi élmény Dr. vitéz Tarnásy István zalaegerszegi polgármester vonzó módon, a városvezetés személyes tapasztalatai alapján foglalta össze a különbségeket és összefüggéseket az úgynevezett karitatív, a hivatalos szegényügy és a családvédelmi alap munkája között. A társadalmi jótékonyság egyidős a szegénységgel és az emberiséggel. A hatóság hivatott áz egységbe szervezésre. Fejlődést mutat a hatósági szegényügyben az az intézkedés, amely kizárja az illetőség vitáját. Másik alapvetői szegényügyi rendelet a Magyar Norma, amely a társadalomnak a hatóság munkájába való bekapcsolódását intézményessé teszi. Ez szüntette meg a koldulás módszerét. Zalaegerszeg társadalma a nehéz időkben is hűséggel rója le erre a Célra filléreit. Az Ínséges munkaképie- sek támogatására szolgál az inségakció, amely az inségjárulékokból és az inségadóból táplálkozott. Ez az intézmény is eltűnt már és helyet adott a legnagyobb fontosságú alkotásnak, az ONCsA-nak. Ez nem álamizsnaszerű szükségnapszámot, hanem a teljes munkáért teljes napszámot fizet, azonfelül forgótőkét bocsát rendelkezésre új létalapok megteremtésére. Az inségakció és az ONCsA megteremtése közötti átmenetet az országos szociális felügyelőség nagy megértéssel segítette áthidalni. Az ínséges támogatás lerontotta a munkakészséget, a rrtegsegítés gazdasági jellegét megteremtő új törvény azonban a csúszó-mászó embereikből öntudatos magyarokat nevel. A polgármester élete legszebb élményeként említette meg azt az eseményt, amikor látta, milyen bámulatos lelki változáson mentek át a balatonfüredi házakba telepített zalaegerszegiek. Azáltal, hogy a törvény a vármegyét a gazdasági élet terére állította, az egykof karddal hadakozó várispánok utódai ma a kornak megfelelően a közjóléti szövetkezetek élén gazdasági tudásukkal harcolnak. Proletárból a törvény polgárt alkotott, akinek már van féltenivalója és a’ki tudja, hogy van védeni valója is. Végül Németh József országos szociális gondozó a társadalmi munkaerők szociális kiképzéséről és bekapcsolódásáról tartott lendületes előadást. A tanfolyam résztvevői azután látogatást tettek a zöldkeresztes egészségházban, a Szent József-otthonban és a városi szegényházban,
