Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-22 / 241. szám
ÄRA 8 FILLER 1941 OKTÓBER 22. SZERDA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tittóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Az ember áll a nép- és családvédelmet szolgáló szociális tevékenység középpontjában— hangzoti el a szózat Zalaegerszegen a szociális tanfolyam megnyitásán Harc az árdrágítás ellen A mesterséges áruhiányt előidéző nyerészkedést mindenkor letörjük! — mondotta Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter legutóbbi nyilatkozatában, amely tájékoztatta a közvéleményt arról a harcról, amelyet az illetékes hatóságok az árúelrejtés, az árúhalmozás és az árdrágítás lellen 'folytatnak. A miniszter utalt a tojással, burgonyával folytatott üzérkedésre, illetve annak erélyes letörésére és hangoztatta, hogy háborús időkben mindenkinek hazafias kötelessége megőrizni a nyugalmát. Nem szabad hitelt adni az alaptalan híreszteléseknek, mert azok mögött az ellenséges hírverés húzódbatik meg, hogy a különböző rémhírek terjesztésével a belső arcvonalat gyengítse. De nem szabad felülni az alaptalan híreszteléseknek azért sem, mert azokat az üzérkedés terjeszti, hogy ezáltal is növelje a maga meg nem engedett hasznát. Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter elmondotta, hogy a jövőben megfelelően kiépített szervezetével megvizsgál minden váratlanul fellépő árúhiányt. Ha pedig azt állapítják meg, hogy az áruhiányt a háborús idők kártékony nyerészkedési célzata okozta, akkor a hatóságok nem fognak visszariadni a legkeményebb eszközök alkalmazásától sem. A mesterséges árúhiányt előidéző nyerészkedést azonban akár árleszállítással, akár más módon, de mindenképpen le fogják törni. Olyan kérdés ez, amely teljes mértékben csak akkor oldható meg, ha az intézkedő hatóságok mellett ott áll a fegyelmezett, nyugodt magatartást tanúsító közönség bizalma. És a miniszter, amikor határozottan megcáfolta a dohányjegy és a pontrendszer bevezetésének álhírét, nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a bizalom, a fegyelmezett magatartás az, amit mindenkitől joggal megkövetelhet. Megkövetelheti annál is inkább, mert mindenki tapasztalhatja, hogy a hatóságok céltudatosan és eredménnyel segítik elő a közönség megnyugtatását. Egyrészt csirájában fojtják el a suttogó álhíreket, másrészt biztosítják annak lehetőségét, hogy mindenki a hatóságilag megállapított áron szerezhesse be nélkülözhetetlen, szükségleteit. Az árdrágítás elleni harc e miniszteri megnyilatkozással új fejezetbe lépett. Győrffy- Bengyel Sándor bejelentette, hogy új rendszert léptetnek életbe az árfelügyelet kiépítésével. Az árkormánybiztossal egyetértőén akként szervezik meg ezt aZ ellenőrzést, hogy könnyűvé válik az árdrágítás fölismerése. Emellett azonban az is nyomban megállapítható lesz, hogy az ország mely részein és milyen cikkekben mutatkozik üzérkedés. Az üzérkedés kiirtását módszeresen biztosítják az új intézkedések. A magyar közvélemény megnyugvással fogadta a közellátási miniszter tájékoztatóját és megelégedéssel veszi tudomásul a gondoskodást, amelynek következtében az áremelkedésre számítók nem találják meg a maguk jogtalan hasznukat. A legutóbbi hetekben mutatkozó vásárlási láz máris megszűnt s megállapítható, hogy a közönség eleget tett a miniszteri felhívásnak. Nyugalom, fegyelmezettség és bizalom fogadja a kormányzati intézkedéseket, amelyek letörik az árdrágítást és megszüntetik a mesterséges árúhiányt. Ma nyílt meg a zalavármegyei nép- és családvédelmi alap intézősége általi rendezett kétnapos szociális ismeretterjesztő tanfolyam, amelynek az a célja, hogy az alap célkitűzéseit ismertesse mindazok számára, akik a szociális munka végrehajtásánál részt fognak, vagy részt óhajtanak venni. A tanfolyam megnyitásán ott láttuk a vármegye egész vezetőségét, a megyei városok polgármestereit, a járások főbíráit, a községi és körjegyzőket, a tisztiorvosokat, a zöldkeresztes szervezet tagjait, a tanítóságot, az egyesületek vezetőit és — mint vendégeket — a hóm éd helyőrség tisztikarának tagjait, a MÉP tisztségviselőit. A tanfolyamot vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán nyitotta meg minden tekintetben nagyértékű beszéddel, amelyben üdvözölte a megjelenteket, elsősorban dr. Somogyi Ferenc országos szociális felügyelőt, akinek nemesvonalú szociális munkássága Zalában közismert. Azután bemutatta a tanfolyam jelentőségét, amikor többek között a következőket mondotta: — A mai nemzedék a szociális haladás korában él, amiből szükségSzierüen következik, hogy a közösségtudat felismerése vezérelje, amely végeredményében államot és társadalmat egyaránt a szociálpolitika szolgálatába állít. A mai politikai feladatoknak, még ai rettentő háború idején is, elsősorban szociálpolitikai feladatoknak kell lenniök. Ne feledjük el azt, hogy amilyen fontos élet-halál harcunkban az, hogy a hadsereg ütőképességét minden erőnk megfeszítésével és áldozatvállalással fenntartsuk a végső pillanatig, épp oly fontos az is, hogy idehaza, a befső arcvonalon, egyrészt a termelő munkát, a megélhetést biztosítsuk, másrészt a szociális gbndbsko- tíást odáig fejlesszük, hogy a belső, erkölcsi arcvonalat is tartsuk és megvédjük minden bomlasztó törekvéssel szemben. Ne felejtsük el, hogy hosszú háborúk után, amelyek a nemzetek minden erőit igénybe veszik, az elintézetlen társadalmi kérdések következményeként jelentkeztek rihndíg a szociális nyugtalanságok, a kiélezett osztályharc, sőt — mint az orosz példa mutatja — a vezető társadalom pusztulása. A család-, a nemzet-, a fajszeretet kell, hogy arra a szociális megértésre ébressze a mai társadalmat, hogy minden erejével támogassa azt a szociálpolitikát, amelynek célja, hogy emberi életfeltételeket biztosítson a társadalom szegényei számára, hogy minél több biztos és önálló embert állítson a nemzeti munka szolgálatába. A mai magyar szociálpolitikának, igen helyesen, nem az alamizsna-, vagy segélyosztás a módszere, hanem az intézményes gondoskodás a munkaerkölcs megóvásának szem előtt tartásával. Munkanyújtás révén kívánjuk megmenteni és megtartani az elesetteket a gazdasági élet számára és ezáltal a nemzetnek minél több hasznos, fenntartó egyedet, családot kívánunk biztosítani. Az 1940 évi XXIII. törvénycikk, amely a2 országos nép- és családvédelmi alapról szól, határkövet jelent a magyar szociálpolitikában. Célkitűzését így állapítja meg: »A leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése, továbbá a népesség szaporodásának elősegítése.« Ezen magasztos célok elérésének szolgálatába állítja az álam különféle szerveit, sikeresen belekapcsolja a közigazgatást, az ősi vármegyét, amely ezáltal új célt, új feladatkört kapott a mai kornak megfelelően. A vármegye az az egység, az a központ, amely az állami igazgatás szálait összefogja és szerveinél, helyi ismereteinél fogva legjobban fogja össze a társadalmi erőket is. Szerencsés és a gyakorlatban máris beváltnak mondható az az elgondolás, amely a nép- és családvédelmi alap programját a vármegyei közjóléti szövetkezet útján, de a vármegyei közigazgatással karöltve, illetve az álam és a törvényhatóság bürokráciamentes, a viszonyokhoz és az emberekhez könnyen alkalmazkodni tudó együttműködésével valósítja meg. Ennek a nép- és családvédelmet szolgáló szociális tevékenységnek a középpontjában az ember áll. A szociális közigazgatásnak tehát értelme és tartalma az kell, hogy legyen, hogy a közigazgatási tisztviselőknek az emberhez való közelebbiutását szolgálja, vagyis, amint boldogult Teleki Pál mondta: ne az ügyeket intézzük, hanem az emberekkel foglalkozzunk. Szép és felemelő feladat hárul e szociális munka folyamán a vármegye egész tisztviselői karára. Hiszem és remélem, hogy ez a hazafias gárda, amely mindig együttérzett a vármegye lakosságával, hivatása magaslatán állva, mindén erejét és tudását e munka szolgálatába fogja állítani, annyival is inkább, mert tudatában van annak, hogy ezáltal nemzetfenntartó munkát végez. A tisztviselői karra vár az a feladat is, hogy jő példává! előljárva, hasson a vármegye társadalmára,
