Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-14 / 234. szám
ARA 8 FILLÉR 1941 OKTÓBER 14. KEDD II. évfolyam ^ POLITIKAI NAPILAP # 234. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világvonatkozásu eseményei A lomtárak megnyitása A bányák mellett a legfontosabb gazdasági források egyes termelési ágakban éppen a lomtárak. A lomtárba ugyan mindenki olyan tárgyakat helyez el, amelyek már nem használhatók a háztartásban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nemzetgazdasági szempontból is használhatatlanok és értéktelenek volnának. A papírgyártás például évszázadokon keresztül kizárólag az eldobott és összegyűjtött rongyokra támaszkodott, az ócskavas pedig a múlt század közepétől a vasszükséglét lényeges százalékát elégíti ki. Németországban külön birodalmi biztos vezeti azt a mérhetetlen fon- ságú hulladékgyűjtő szervezetet, amely elér a legkisebb háztartásig és igyekszik leküzdeni a nemtörődömséget, mert nemzeti kötelességnek tartja, hogy a lomtárak fontos anyagának ösz- szegyűjtésével számos nehézségtől mentesítse az országot az anyagbeszerzés terén. Még a nyersanyagban gazdag Amerika is szükségesnek látja a papírhulladékok és gumifélék ösz- szegyűjtésének megszervezését. Nálunk különösen az ipari acél éís vas ellátásának biztosításában játszik nagy szerepet a hulladék gyűjtése, mert szükségletünknek több mint egyharmadát lehet ezzel fedezni. A hadigazdálkodás különben is új feladatok leié állította az országot. Az eddig rendelkezésre állott nyersanyagot száz százalékig igénybe kell venni és hazafias kötelesség a fokozott szükséglet előteremtését megkönnyíteni, főleg ha az csupán a nemtörődömség leküzdésében áll. A hadkötelezettség és az általános termelés mellett talán a legfontosabb feladata minden magyar állampolgárnak a hadigazdálkodás támogatása, Ez a támogatás nem is kíván áldozatot, csupán azt kéri mindenkitől, hogy kutassa végig lomtárait s abból a magánháztartásban használhatatlan anyagöt gyűjtse össze, hogy a gyűjtések alkalmával1 azt beszolgáltassa. A beszolgáltatások Tehetővé teszik, hogy a közönség újabb korlátozásokat hárítson el, amelyek talán érzékenyen érintenék nemcsak a kényelemszeretetét, hanem igényeit is. Különben is magunknak adunk, amikor a hulladékokat új feldolgozásra beszolgáltatjuk, mert minden rongy, minden darab papír, bádog!d|oboz, vagy más hulladék érték, amely rövidesen mint új árú kerül elénk. A lomtárak mozgósításával nemcsak hazafias kötelességet teljesítünk, hanem szociális intézkedésben is résztveszünk, mert nyers- anyaggal látjuk el gyárainkat s így megtartjuk a munkaalkalmat számos embernek. Egyben emeljük a nemzet teherbírását is, mert olyan nyersanyagok beszerzését tesszük lehetővé, amelyeket különben külföldről keltene behozni, vagy egyáltalán nem lehetne megszerezni. Fontos, hogy ebben a tevékenységben mindenki résztvegyen. A hulladékok gyűjtésével nemcsak egyes vállalatoknak adunk kereseti lehetőséget, hanem magát az államot támogatjuk, amely ezekből a javakból a közjót s így mindenkinek előnyét szolgálja. A brianszki és vjazmai csatákban foglyul ejtett szovjet katonák száma 350 ezerre emelkedett. Vjazma kiürítése is folyamatban van. Megkezdték az asszonyok és gyermekek elszállítását Moszkvából. Lenin maradványait egy ural-menti helységbe szállították el1. Roosevelt megbeszélést folytatott a kongresszusi vezetőkkel Moszkva megsegítése érdekében. Roosevelt szerint a szovjet nem fogja abbahagyni a háborút akkor sem, ha már Moszkva elesett. Szovjet küldöttség érkezett Londonba, hogy folytassa a Moszkvában megkezdett segély- nyújtási tárgyalásokat. A tárgyalásokon Molotov is résztvesz. Egy német zuhanó hadtest a keleti harctéren 3 nap alatt megsemmisített 161 üteget, 465 löveget, rengeteg repülőgépet. Teljesen szétKaptuk a következő levelet: Mint nemrég ideköltözött tisztviselő felesége és gyermekem révén érdekelt fél, kénytelen vagyok szóvátenni az elhanyagolt ovoda ügyét, mert úgy gondolom, nem helyes az ovoda jelenlegi állapota. Ötéves kisfiámat a napokban elvittem beíratni a Wlassics-utcai óvodába, hogy más ismeretség híjján, ott a legkellemesebben és leg- hasznosabban fogja idejét eltölteni és az állandó felnőtt és cseléd társaság helyett, a néki legmegfelelőbb környezetben lesz. Legnagyobb meglepetésemre a zsúfoltnak vélt óvodában alig 20—30 gyermeket találtam a nagyobbak osztályában és ami szembetűnő, majdnem mind munkáscsalád gyermeke, alig pár közülük iparos, vagy tisztviselő gyermek. Természetesen az óvónőtől érdeklődtem annak oka iránt, hogy miért tartja távol a középosztály gyermekeit az óvodába járástól. Egy órai ott tartózkodás után meg is értettem, hogy ez nem lehet máskép. És bármennyire akarok szociális gondolkozású lenni és a gyermeket is ebben a gondolatban nevelni, amint ezt a helyes emberi gondolkodás is előírja, itt nem lehet elkezdeni és valószínű, másoknak is ez az álláspontja. Azonban nem szabad tovább napirendre térni efelett, hanem meg kell oldani ezt a kérdést, hogy ne csak a munkásosztály gyermekei járjanak az óvodába, hanem a középosztály is szívesen küldje oda gyermekeit. Az óvodában való tartózkodásom alatt láttam, hogy az óvónő ezekkel a gyermekekkel nem tud úgy foglalkozni, mint kellene. Azt hiszem, munkásasszonyaink is belátják, hogy ők vagy csak nagyon keveset, vagy egyáltalában nem érnek rá gyermekeiket rendszeretetre, tisztaságra, szófogadásra és egyáltalán helyes irányban nevelni és ennek hiánya az óvodában feltűnően kiütközik a gyermekekből!. A fegyelszórtak 42 szovjet menetzászílóaljat, 96 különálló mozdonyt üzemképtelenné tettek, 25 lőszerraktárt pedig felrobbantottak. A brit partok közelében az utóbbi napokban német harci gépek elsüllyesztettek 45 ezer tonna tartalmú kereskedelmi hajóteret, 64 ellenséges repülőgépet pedig lelőttek. Mára virradó éjtszaka angol repülőgépek behatoltak Nyugatnémetország fölé és gyújtó, valamint romboló bombákat dobtak le lakónegyedekre. Több polgári személy meghalt, többen megsebesültek. Göbbels birodalmi miniszter sebesülteket fogadott és beszédet intézett hozzájuk. A miniszter kijelentette, hogy a munkaképtelenné váltakról az állam fog a légmesszebbmenő támogatással gondoskodni. Nyugdíjat fognak kapni és a német birodalom díszpolgárai lesznek. ' mezetlenséget, csúnya szavakat és egyéb durva modort is, amit talán az utcán szednek össze, mind elhozzák az óvodába. Ilyen körülmények között nem csodálatos, ha fél a szülő, hogy a nehéz édesanyai fáradozás kárbavész, sőt a rosszra igen hajlamos gyermekek az óvodában helytelen dolgokat tanulnak gyermek- pajtásaiktól. Remélem, megértik ezt munkás- asszonyaink és nem magyarázzák félre, hogy »rá tart iák vagyunk«. Nem, és nem is akarunk azok lenni, mert meg akarjuk oldani ezt a kérdést helyesen és meg kell találni a megoldást. Amikor a közüliét már a .bölcsőben kezdi a gyermek ápolásának és nevelésének irányítását és segítségére van a szülőknek a Stefánia és gondozónők tanácsaival, 3 éves koruk után az iskolakötelezettségig is segítségére kel lennie a szülőknek az óvodán keresztül, mert ez föltétlenül előnyére van a gyermeknek is, sőt a tanítónak is, ha olyan gyermekeket tanít, akik óvodába jártak. Talán elfogadható megoldás volna., ha az ólai ovodán kívül a Stefániában, vagy ennek környékén is beállítana a város ovodát, ami egyúttal napközi otthon is lenne. Helyesnek tartanám, ha a két külvárosi óvodába azok a gyermekek járnának, akiknél az óvónőnek főképpen ,a nevelés hiányát kell pótolnia a játék és iszórakoztatás 'mellett. A kellő megnevellés- ben részesült kis gyermek égy év után, vagy előbb is, ha az óvónő helyesnek találja, átmenne a Wlassics-utcai nagy óvodába, ahol már egyöntetűbben tudna az óvónő a gyermekekkel foglalkozni és náluk eredményt elérni. Ezzel az eljárással azt is elérnénk, hogy még a legrakoncátlanabb gyermek is igyekeznék jóviseletű lenni, hogy mielőbb átmehiessön a nagy óvodába. így, remélhetőleg, minden szülő megnyugodnék és az ovoda a városnak olyan népszerű és kedves intézménye lenne, amely tényleg éreztetné minden szülővel és gyermekkel a segítő nevelés áldásait. Miért maradnak távol a középosztály gyermekei a zalaegerszegi óvodától?