Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-09 / 230. szám
2 1941 október 9. MAfflÍARELET A Dús-parti honvédsír története (A m. kir. hadiludósitószázad közli.) A Bug festői szépségű völgyében, ahol a petscharai régi gróf Potoczki-kastély széles lépcsői levezetnek a folyó halkan siető vizéhez, a lejtős partoldalban magyar katonasir domborodik. A faragott fakereszten honvéd sisakot simogat a bágyadt őszi napsugár, a halmot tarka virágszőnyeg takarja és kétoldalt, két hőfehér márvány vázából sötétzöld pálmaágak hajolnak védőén reá. Körösköiül néma, templomi csend. Csak a Bug vize csobog csendesen. Meghatva olvassuk a keresztről a Bug partján örök pihenőre tért hős bajtársunk nevét: Ruck Ferenc őrvezető . . . * Egyik gépkocsizó dandárunk törzsében szolgált Ruck Ferenc. Amikor a gépkocsizó dandár elfoglalta Pet- scharát és a Bug partját, a dandártörzs a szov- jetnépházzá züllesztett Potoczki-kastély parkjában épült vörös szanatórium üres épületében helyezkedett el. Ismerve az orvtámadásokat kedvelő szovjet harcmodort, amely a vesztett csata után is rejtett aknákkal, orgyilkos módon igyekszik folytatni a pusztítást, gondosan átkutatták az épület minden zegét-zugát. Szokás szerint szét volt rombolva, zúzva minden, de semmi gyanúsat nem találtak. A parancsnokság az egész törzsével be is költözött és innen folyt tovább a harc irányítása. Közben igyekeztek az épületet is úgy, ahogy rendbehozni. A bolsi szanatórium fel volt szerelve vízvezetékkel is, de ennek szivattyúját a meneküléskor szintén szétrombolták. Az ott tartózkodás harmadik napjára a honvédek ezt is helyrehozták. Kijavították az elrontott szivattyút s elkezdhették felnyomni a vizet a padláson lévő tartályba. Alig szivattyúzták húsz perce a vizet, amikor hirtelen lövés dördült el. A lövés a háztető irányából hallatszott, ahol a légi figyelő kis deszkaemelvénye állott. A figyelőemelvény üres volt. De a következő másodpercekben már látták az őrszemet, aki véres zubbonyában lassan kúszott lefelé, az ereszbe kapaszkodva. — Mi történt? — fagatták, amikor leért. Nem tudott mást mondani, mint azt, hogy rálőttek a padlásból. — Fel kell menni azonnal a padlásra! A padlásnyilás, amit nyitva hagytak, amikor a figyelő őrszem felment, most — csukva volt. Valaki van hát oda fent. A szűk padláslépcsőn felmászni, felnyomni a nyilás ajtaját és behatolni a padlásra, ugyancsak veszedelmes feladat volt. De parancs vá- rása nélkül egyszerre többen is ugrottak a létrához. Holényi Zoltán főhadnagy és Ruck őrvezető kúsztak fel elsőnek. Nem törődlek a veszéllyel, a láthatatlan, ismeretlen ellenséggel, csak arra gondoltak: veszélyben a parancsnokság ! Felnyomták a padlásajtót. Még egy ugrás és fent lesznek. Ebben a pillanatban éles csattanással három kézigránát vágódott közéjük. Mind a ketten véresen zuhantak vissza. A pad- lásajló újból becsapódott. A következő percben már mások kúsztak fel a létrán. De a padlásról újabb kézigránát és sortüz fogadta őket. Most már ők is be tudták dobni kézigránátjaikat, de a rejtélyes ellenség védett, biztos fedezékből tüzelt. Alig tízperces harc után négy sebesültünket kötözték az egyik földszinti teremben. Ez a helyzet igen előnyös volt az ellenségre nézve. I^y nem lehetett ártalmatlanná tenni őket. Ezért rövid harci szünet után — amelyet több soriűz zavart meg a padlásról — gépágyukat húztak elő és elkezdték lőni a háztetőt. Rendszeresen, alaposan. Szinte métenől, méterre átlyuggalták. Negyedóra múlva, amikor újabb járőr kúszott fel a létrán, a padláson már halálos csend volt. A földön három ingujjas férfi véres holtteste feküdt. Mellettük puskák, revolverek, kézigránátok és egy halom töltény. A helyszíni kutatás hamarosan megállapította, mi történt. A visszavonuló szovjet csapatok a szanatórium-épület elrontott vízvezetékének tartályában három kom munistát rejtettek el, fegyverrel bőségesen felszerelve. Kabáijukat, sapkájukat elvitték és igy nem lehetett kiderifeni, vájjon katonák vagy polgári egyének voltak-e. Titkos megbízatásukat azonban nem tudták végrehajtani, mert az elhagyott épületbe magasabb parancsnokság költözött, ahol éjjel-nappal mozgás volt és nem Az egész magyar nemzet kegyelettel hódol a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István születésének 150-ik évfordulóján. Ebből az alkalomból minden magyar városban emlékünnepélyeket rendeznek. Ezeknek az emlékünnep pélyeknek a kegyeleti érzésen túl azonban komoly országépítő célja van, mert a magyarság általában most érkezett el a szellemi és lelki érettségnek ahhoz a fokához, hogy megértse és magáévá tegye Széchenyi új Magyar- országot teremtő szellemét. A magyar nép most, ássa ki a múlt raktárából azt a Széchenyit, aki az új Magyarország1 pilléreit lerakta és aki életével éis munkáival! századokra mutatott egyenes utat a magyar szellemiségnek. Fájdalom, voltak évtizedek, amikor Széchenyit csaknem elfelejtette a szabadelvű uralkodó rendszer, most azonban feltámasztja a keresztény nemzeti magyarság ösz- szessége és egyéni értelemben külön-külön is mindenki maga magában. Ráébredt ugyanis a nemzeti öntudat arra, hogy egy kicsit mind- annyiunknak Széchenyinek kell lennünk ahhoz, hogy a gyakorlati életben is megvalósítsuk azt Letenye község rémes órákat élt át tegnap. Eddig ismeretlen okból tűz keletkezett, amely lángba borította Gintér Gyuláné öZviegyasz- szony házát. A tüzilármára összefutott az egész lakosság és a ’tűzoltósággal együtt, amelyet az egész környékről segítségül hívott tűzoltók is támogattak, hozzáfogott az oltáshoz. A legnagyobb erőfeszítés mellett is igen nehezen ment a munka a szél miatt, amely a zsarátnokot átvitte Zsidó Mihályné egyedülálló öregasszonynak lakóházára is. Csakhamar újabb lángok csaptak fel a gazdasági épületekből, amelyek a két ház környékén mind lángba boAm első férfi és nős szaküziet Tóth Gyula | ruhaszalonjai lehetett észrevétlenül kisurranni. A harmadik napon azután ömieni kezdeti a viz tartály-rejte- kükbe és ha nem akartak megfulladni, kénytelenek voltak fényes nappal megkísérelni a kitörést. A hö lelkű sebesü tek közül Ruck Ferenc félóra múlva hősi halált halt. A többieket kór- házbavitték. Ez a Bug-parti honvédsir története. a szép és szent Nagymagyarországot, amely gondolatban már mindannyiunkhan él. Széchenyi lángoló országépítő szellemének! feltámasztására Zalaegerszegen is emlékbizottság alakult, amely október 12-én magas színvonalú emlékünnepélyt rendez. Az emlékümme- pély két részre tagozódik. Vasárnap délelőtt fél 11 órakör a vármegyeháza nagytermében lesz ünnepély, amelynek kiemelkedő esemény© vitéz gróf Teleki Béla főispán megnyitója és Suszter Oszkár címzetes gimnáziumi igazgatónak Széchenyi-ismertetése. Este 8 órakior pedig a Művelődésházban tartanaik színes Széchenyi emlékműsort. Az ünnepélyékre meghívót nem bocsát ki az emlékbizottság, mert minden hazafias magyar embert szeretettél elvárnak. 'Délelőtt a vármegyeházán rendezett ünnepség teljesen díjtalan. A Művelődésházban este 8 órakor rendezendő előadásra a belépőjegy ára 1.50 pengő, 1 pengő és 50 fillér. Jegyek elővételben a Kakas Ágoston és Káuzli József könyvkereskedésekben és Szabó József cserrultak. A két özvegyasszonynak, akik közül özv. Gintérnének három kiskorú gyermeke is van,, egész vagyona elpusztult, az elhamvadt 16 gazdasági épületben pedig igen nagymeny- nyiségű takarmány is elpusztult. A rémes tüz- katasztrófáról értesítették vitéz gróf Teleki Béla főispánt, aki a két károsult asszonynak 300 pengőt utált ki a főszolgabíró útján a legszükségesebb holmik beszerzésére. Azösz- szes kár, amely a 18 épület leégéséből származott, becslés szerint 30 ezer pengőt tesz ki. A csendőrség erélyes nyomozást indított, vájjon nem ’bűncselekmény oküzta-e a katasztrófát. FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ értékesítő szerve a Zalai vadászok! Lőtt vad Zalai Élelmiszerkiviteli ff. F. T. Zalaszentiván Küldje be vasúton áruját. Nagyobb szállítmányokat helyszínen átvesz. Kérjen ajánlatot Telefon; Zalaszentiván 1. Sürgönyeim: Zalaexport. Zalaszentiván. Október 12: Széchenyi e Zalaegerszegen készboltjaban kaphatók. Letenyén óriási tűz pusztított, ameíy két lakóházat és 16 gazdasági épületet hamvasztott el
