Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-12-15 / 284. szám

ARA 8 FILLÉR 1941 DECEMBER 15. HÉTFŐ II. évfolyam 4 POLITIKAI NAPILAP ♦ 284. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A nemzeti termeiéi fejlesztését biztosítja a mezőgazdasági törvényjavaslat széles néprétegék körében való terjesztéséről, valamint a termelés támogatásáról. Tévedés azt hinni, hogy mi egyes gazdákat kívánunk támogatni. Nem erről van szó, hanem arról, hqgy a több és jobb termelés előfeltételleit megteremtsük. A javaslat nem vezet be kény- szepgazdálikodást, csupán azt biztosítja, hogy a gazdálkodás illeszkedjék be az ország ter­melési rendjébe. Ezenfelül birtokán mindenki szabadon gazdálkodhat. A magyar mezőgazdaság fejlesztését nem­zeti a'apon kívánja megvalósítani a miniszter. Természetes tehát, hogy az említett kedvez­ményék nyújtásából kizárják a zsidókat, de még (azokat is, akik a törvény alapján kivétele­zetteknek tekinthetők. A gazdatársadalmat, a mezőgazdasági érdekképviseleteket a végre­hajtásba minél erőteljesebben kívánják bekap­csolni. A községi gazdasági elöljárói intéz­mény megszervezése lehetővé ‘teszi azt, hogy a földmívelésügyi jgazg/. tás a hivatalnoki sze­mélyzet szaporítása nélkül leérjen a községig és ugyanakkor a képzettebb gazdarétegben levő értékes erőket beállítsuk a nemzeti ter­melés fejlesztésének szolgálatába. A legutóbbi napokban kezdték meg ezidei népművelő kőrútjukat a zalai falvakban a köz­ponti előadók. A járási székhelyekről kiin­dulva, ‘községről-községre fölkeresik a népet, hogy a legutóbbi nyáron Keszthelyen tartott tanfolyam szellemében és módszerei szerint igyekezzenek a legidőszerűbb kérdések be­kapcsolásával a népnek a lelkét foglalkoztatni a jellemnevelés, a gazdasági erősítés és az egészségvédelem 'tekintetében. Zalaegerszegről Csay József, Kazay Gyula, Mihálovich Géza, dr. Németh János és dr. Pesthy Pál legutóbb Mumoron, Tófejen, Kován, Iklódbördőcén, Za- laszentivánön, Csomödéren, Búcsúszentlászlón Pákán, Zalatárnokon és Gutorföldén tartottak tervszerű kidolgozású előadásokat. Legtöbb he­lyen jó tapasztalatokat szereztek az előadók a község vezetői részéről való beszervezés és fegyelem tekintetében. Sajnos, akadt két olyan község is, köztük az egyik járási szék­hely, ahol kellemetlenek voltak a benyomások. Ezekről a dolgokról majd külön is megemléke­zünk. Csay a közellátás dolgában való helyes és hazafias magatartásról, Kazay a falusi házak belsőségének csinosításáról és a tervszerű gazdáldodásról, Mihálovich légoltalmi, dr. Né­meth az egészség első föltételéről, a tisztálko­dásról adott útmuta ásókat, dr. Pesthy pedig a falu fejlődését világította meg Széchenyi szel­lemében. Több helyen kedves műsoros kere­tet 'is adtak a buzgó rendezők éis az előadások jelentőségéhez a falu vezető társadalmának egy-egy tagja fűzött lelkes megjegyzéseket. Jelentét a zalaegerszegi államépítétzeti hivatal egyhavi építő munkájáról Szabó Jenő műszaki tanácsos, a zalaeger­szegi államépítészeti hivatal főnöke a köz- igazgatási bizottság legutóbbi ülésén tett je­lentéséből a következő adatokat vesszük ki: November folyamán az államépítészeti hi­vatal a keszthely—muraszombati állami közút egyes - szakaszainak kiépítésével kapcsolatosan földszállítást végeztetett, folyamatba tette a murarév—muraszentmártoni törvényhatósági közút egyes szakaszain az árvíz által megron­gált pálya kijavítását, továbbá a muraszerda­helyi komphoz vezető út helyreállítási mun­kálatait végeztette. A zalaszentgrót—sümegi vicinális út egyes szakaszain földtöltési és be­vágási munkákat, a vitenyédsizentpáli bekötő utón a bealapozott szelvények homokolását, a barabásszegi és pölöskei bekötő utón padka- rendezést és ároktisztítást, a sárhidai bekötő utón tükörvágást és alapozást végeztek. Hen­gerlések voltak a zalabér—nagykanizsai, a körmend—Csáktornyái, a keszthely—mura- szombati állami, a sümeg—felsőzsid;—keszt­helyi vicinális, a Zalaegerszeg—házit a—novai, továbbá a szilvágy—csömödér—kerkaszentki- rályi törvényhatósági utak egyes szakaszain. Hídépítések voltak a keszthely—muraszombati állami közúton, Muraszerdahelynél a murai közúti híd pillérjének építése volt folyamatban, a széosiszigeti kiágazásnál pedig a betonhíd építésénél a zsaluzás beszerelését végezték. Hídjavítások voltak a végfalva—muraszerda- heiy—ligetvári, a szilvágy—csömödér—kerka- szentmihályi, a pákái törvényhatósági, a Sü­meg—felsőzsid—keszthelyi vicinális és a sa- lomvár—zalacsébi utón Salomvár határában. Folyamatban volt a lesencetomaji, karmacsi, murahlelyi, kerkateskándi, lentiszombathelyi, sormási, kis vásárhelyi, balatonszepezdi, vas­pör—■velenoepusztai iskola építése, illetve át­alakítása, a sármelléki és letenyei orvoslakás, a becsiehelyi községház, a szentadbrjáni, bors­fái, az ortaházai és sümegcsiehi körjegyzői, a letenyei, oltáréi, tótszentmártoni és semjén- házai ovoda építése, a nagykanizsai törvény- széki fogház átalakítása és a gelsei Sélley- kastély vízvezetékének szerelése. Szent Borbála csodája Zalaegerszegen Igazán szép és művészi élményben volt ré­sze annak a túlontúl zsúfolt közönségnél amely a zalaegerszegi Höfgykongragáció cége alatt dr. Littván Sándor és dr. Takács János gimnáziumi tanárok által vasárnap rendezett előadáson résztvett. Először a budapesti Nem­zeti Színházban bemutatott Hermann Heincz Ortner: Szent Borbála csodája című darabja egyike a színműirodalom remekeinek. Külön elismerés azoknak, akik erre a darabra Teleki Aliz grófnő, Fangler Kató és Wejsiczky Já- nosné személyében a három legnehezebb sze­repre a legalkalmasabb szeméjyesítőket talál­ták meg. Teleki Aliz grófnő előkelő szépsége, kitűnően megválasztott jelmeze olyan angyali szépségű és tisztaságú Szent Borbálát vará­zsolt 'elénk, ahogyan minden hívő lélek a szenteket valaha is elképzelte. Külön elismerés illeti azonban a gróíkisasszonyt a szobor sze­repében azért is, mert a legnemesebb és leg­finomabb lélekre valló fegyelmezettséggel, ed­dig 'szinte nem tapasztalt mozdulatlansággal állta végig 15—20 perces jelenését. A darab sikerében 'igen nagy része volt Fangler Kató­nak, aki élethű alakításával a legszívből jövő érzéseket keltette. Wunderlich Tóbiás nehéz szerepében a műkedvelő színvonalon felüli alakítást nyújtott Egyed István gimnazista cser­kész. Nagyon jó volt Nyilassy Ferenc cserkész­nek iamerikánusa és különösen kiemelkedett Wejsiczky Jánosné pompásan, megjelenített epizódszerepe, 'amelynek megoldása nem játé­kot, hanem művészetet képvisel. Indra Bözsi természetes bájával hódított, de nagy sikere volt a darab többi női szereplőjének, Miha- lovich Mártának és Vörös Babának is. A pol­gármester 'szerepében Bentzik Mihály nyújtott jó alakítást, de nagyon jó volt Tamásy István is és Pál József, Hajdú József, Török Berta­lan, Figura Lóránd, Czikó László, Asbóth. Jó­zsef, Schlemmer László, Hebenstreit Károly cserkészek is dicséretes buzgalommal illesz­kedtek 'bele a feledhetetlenül mozgalmas kép­be, amely az előadás emlékeképpen a lelkek­ben kialakult. A Holezer Ferenctől kedvesein elmondott prológ és Hornyán Iván hangulatos tangóharmonika számai egészítették ki az összteljesítményt. A Szent Borbála jelmezt a Nemzeti Színház ruhatára kölcsönözte. Ebben a ruhában lépett fel Szeleczky Zita is. Báró Bánffy Dániel löldrn íveié sügyi minisz­ter a képviselőiház legutóbbi ülésén benyúj­totta a mezőigazdaság fejlesztésiéről szóló tör­vényjavaslatot. Előzőleg a miniszter a Ma­gyar Élet Pártjában ismertette a Javaslatot és több ele közt kiemelte, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat hivatva van arra, hogy vezető szerepet biztosítson a ma­gyar mezőgazdaságnak az újjárendezendő Eu­rópa eme részében. Nagy szövetségesei nk: Németország és Olaszország oldalán, hatalmas küzdelemben veszünk részt. Ennek sikeres befejezése után a magyar mezőgazdaságnak megerősödve kell itt állania, olyan alapokon, amelyeken nagy erővel kifejlődhet a békés termelés, növekedhet a nemzeti jövedelem és gyarapodhat a nemzeti vagyon. Hálás köszönetét fejezte ki Reményi-Schnel­ler Lajos pénzügyminiszternek, aki lehetővé tette a szükséges pénzügyi fedezet biztosítását. Célunkat úgy érhetjük el, ha elsősorban gondoskodunk a gazdasági tudományok foko­zottabb 'műveléséről, a felső gazdasági ok­tatás fejlesztéséről és a szakismereteknek a Központi előadók népművelő körúton

Next

/
Oldalképek
Tartalom