Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-12-13 / 283. szám

4 MAGűMbkET 1941 december 13. «s"WER ev„ VEGYÜNK ERDÉLYI NYEREMÉNY KÖTVÉNYT HÉT EGYMILLIÓ PENGŐS FŐNYEREMÉNY 41 KAMATOT HOZ A zalai gazdának egyik legfontosabb tevékenysége — a hizlalás Még az első világháború alatt se hallottunk annyit a hízott állatról beszélni, mint manapsáig. Kétségtelen, hogy nincs meg az az arányú termelés, mint egy évtizeddel ez­előtt. Kettős oka van ennek: állathiány és takarmányhiány. A háborút megelőző korban a túltermelés miatt a hízott állat ára oly mély­pontra szállt, hqgy hizlalni ráfizetéssel járt. Tenyészállatállományunkat annyira csökkentet­tük, hogy azt ma se tudtuk még arra a számra fölemelni, 'amely a hizlalásra állított állatokat pótolná. Amíg el nem rendelik a kötelező védekezést, addig a hízóállat-pótlás bizonyta­lan lesz, addig mindig kísért a hízóállatban, való hiány. A takarmányt az utóbbi évek gyengébb termése és a fehérjéikben dús erő- takarmány behozatalának nagymérvű csökke­nése okozza. A behozott erőtakia mjáinyt csak itthon ter­miét erőtakamiánnnyal pótolhatjuk. Ez a pótlásra felhasznált mennyiség hízótakar­mányunkat 'apasztja. A két ok megszüntetésének módja nagyrész­ben a gazda kezében van. Az állathízlalási gazdasági ág és nem ipari foglalkozás. Ha mi 'nem tudjuk a hiányt pótolni, az ország közélelmezése érdekében kénytelenek lesznek a 'nagy ipari hizlalókat szaporítani. Mivel az állatállomány nagyobb része kisgazdák kezén van, azért a hiány pótlása elsősorban kisgazda kötelesség. A nagyobb gazdaságok jórésze e téren megteszi kötelességét, mert kisebb állat­létszámukhoz viszonyítva, jóval több hízott ál­latot termel a közfogyasztás céljára, mint a kisgazda. Ez átlagban annyit hizlal csak, amennyi saját szükségletére elég, a megma­radó szaporulatot, mint malacokat, jobb eset­ben, mint süldőket értékesíti, de igen sok­szor elviszi őket a vész. Szükségletünket csak akkor tudjuk akadálytalanul kielégíteni, ha minden Ikioda utá|n lega'ább egy, die in­kább két diarab hízott siertést a kis- gazdá is közfogyasztásra szlán. A kisgazdának kellene ellátni hízott állattal, sertéssel és marhával egyaránt a belső fo­gyasztást. A nagyobb gazdák egyöntetűbb ter­méke mehetne külföldre, külkereskedelmi mér­legünk javítása céljából. A téli időszak az, amikor erről gondolkod­nunk kell. Állat és takarmány kell hozzá. Egy- egy község gazdái tűzzel-vassal küzdjenek azért, hogy minden tenyésztő szimultánozás által ellenálljon a sertésvész pusztításának. Most van idő az állatösszeírásra, most kell be- oltatni áz egész állományt és most kell meg­állapítani á begörgetés idejét, hogy lehetőleg rövid időn belül az egész faluban lemalaooz­zanak a göbék, ami feltétele az egyidőben tör­ténő oltásnak. Nie várjunk arra, amíg a szimul­tánozást kötelezővé teszik. Sokkal jobb, ha önkéfit vállaljuk saját érdekünkben e korláto­zásokat, előbb lesz hasznunk. A takarmányhiánynak nagyrészben magunk vagyunk áz okai. Nem termelünk elég nagy területen és nem termelünk okszerűen. Ha a területet nem is fokoznánk, csak a termelés okszerű módját követnénk, máris megszűnnék a takarmányhiány. Vegyük csak elő példának a kukoricát, őszi mélyszántásba vetve a termés 20—30 száza­lékkal több lesz. Ha ősszel már be is trágyáz­zuk a földjét és utána nyomban alászántjuk, legalább 10 százalékkal emeli iez is a termést. A jó fajta is fokozza. Ha a vetőmagot porpác­cal csávázzuk, üszög is kevesebb lesz, de nagyobb előnye az, hogy a mag nem pemésze- dik meg a földben még akkor se, ha nem tud azonnal csírázni, a madarak is nyugodtan hagyják. Biztos kelésre számíthatunk. Holdan­ként egy pengő kiadással a termést sokszor megkétszerezhetjük. Csak egyszerű fogás az egész. A háromszori kapálás a kétszerivel szemben a termést legalább 15—20 százalék­kal, az augusztusi kapálás ismét 10 százalékkal emeli, emellett ez a nyári kapálás az érést is sietteti pár héttel. Ha az említett sok százalé­kot összeadjuk, akkor okszerű művelésünk ál­tal a kukoricatermésünket megkétszerezhetjük. Niem mondhatja senki, hogy ezt nem "tudta eddig. Minden kisgazdának legalább egy neki való szaklapot járatni és olvasni kell! Ennek a szakcikkeiből képezi magát. Árpit elmulasztott azZal, hogy nem véig- ' z|ett gazda ági szakiskolát, legalább rész­ben pótolja önképzéssel. A szaklap tanítja meg a gazdát okszerű gaz* dálkodásra a felnőtt korban. Csak a kukorica- termés fokozásának a lehetőségeit említettem, de ilyen lehetőségek vannak minden növénynél Standard Philips Orion rádiókat hallgassa meg Siemens GALVANI Kazinczy-tér 4. Csere — Részlet — Javítás — Nagy raktár Hölgyem, pengőket takarit meg, ha kalapjait a Bencze kalapszalon újdonságai közül szerzi be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom