Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-12-13 / 283. szám

ÁRA 10 FILLÉR 1941 DECEMBER 13. SZOMBAT nA6YMR.HET „A vezér mellett egy táborban van helye minden magyarnak ezekben az időkben" Mint már röviden megírtuk,, a nemzetvé­delmi és ellenforradalmi cselekmé nyekken résztvett társadalmi egyesületek soroza­tos ünnepségek keretében ünnepelték Buda­pesten a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetett­jeit. Az ünnepségeken 500 ellenforradalmi vér­tanúnak hozzátartozói és bajtársai gyűltek ösz- sze és lerótták kegyeletüket a rémuralom ál­dozatainak emlékköve előtt. 157 város és köz­ség küldöttsége vitte el koszorúját és hódolt a vértanúk emlékének. Uzdóczy Zadra- vecz István, a muraközi származású tábori püspök emlékbeszédet mondott, harsogó sza­vai tüzeket gyújtottak a magyar Telkekben. Az antibolsevisía kiállítás beszédes borzalmai újra felrázták a szunnyadókat Es a megszenvedett magyarok átérezték a püspök szavát, hogy egész egyéni és nemzeti élettel kell élni az eszmét, mert az eszme lobogó élet, amely meg fogja újítani a világot. A százak kiöntött vére dicsfényt adott a Szegeden bujdosó, a halálra keresett eszmének. E vér érdeme, hogy a feltámadt nemzet nemcsak tengődik, de alkot is és világmegbecsülésre emelkedett. A ma­gyar honvéd a Kárpátoktól ezer es ezer mér­földdel odébb diadalmasan harcol a vértanúi vér gyilkosai ellen és nincsen a földnek hatal­massága, vagy érdekszövetsége, amely elkap­hatná, kezéből kicsavarhatná Istent, ledöntött oltárait, felgyújtott családi szentélyeit, apák, gyermekek vérét megbosszuló kardját. A Magyar Művelődés Házában tartott fé­nyes ünnepségen vitéz nemes Magas házy László vezérőrnagy, a nemzetvédelmi bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet. Kifejtette, hogy a nemzeti eszme Szegedről indult el a Vezérrel, aki magasra tartott zászlóval jelezte a keresztény Magyarország újjászületését. (A közönség helyéről felállva ünnepelte kor­mányzó urunkat.) Majd így folytatta beszédét: — Régi ellenségeink még mindig itt ólál­kodnak körülöttünk, ugrásra készen állanak, hogy a vesztünkre törjenek. Talán azért, mert egyedül vagyunk, talán azért, mert rokontalan árvák vagyunk, talán azért, sőt egészen biz­tosan azért, mert náluknál különbek vagyunk. Éppen ezért hatványozottabban szeressük egy­mást. A Vezér mellett egy táborban van a helye minden magyarnak ezekben az időkben, mert ha nem ... akkor nem fogjuk mégegyszer kitölteni a golyót puskáinkból és nem öleljük keblünkre másodszor is a megtévelyedett test­vért. Mert a játékba a tét ma nem az eszmék körüli szóharc és nagyobb hang, se párt- politika, se egyéni érvényesülések keresése, hanem választás a nemzet halála, vágy örök fennmaradása között. Uzdóczy Zadravecz István püspök beszélt ezután a nemzetvédelmi hősökről és kötelessé­gekről. Felidézte a bolsevisták áldozatainak szellemét, majd így folytatta: — Tietek az eszme megdicsőítése vérrel, mienk piedig a földi munka, a nemzetvédelmi eszme szolgálata. — Szólt a püspök' a nemzet- védelem 500 vértanújáról, akik között minden rendű, rangú és korú volt, de legtöbb a földmíves. Áldott legyen — mondotta — a tengernyi vér minden cseppje, mert a vértől kapott dicsfényt és teremtő erőt a nemzet- védelmi eszme. Csak az a vérveszteség fáj, amely sápaszt és bágyaszt, de fölemel az a véráldozat, amely termékenyít, táplál, éltet és gazdagít. Ezután felhangzott a'Szózat és a Rákóczi- induló. kamarai igazgatót, aki nagy tárgyi felkészült­séggel és szeretetreméltó modorával tette ma­gát 14 évi igazgatói működése alatt népsze­rűvé. Indítványára Kiss Elemért a kamara örö­kös tiszteleti tagjává választották. Kövér Jó­zsef kerületi gazdasági felügyelő a íöldmívelés- ügyi miniszter képviseletében üdvözölte a köz­gyűlést és rámutatott a kamarák működésének célirányos tevékenységére. A tisztújítás során a kamara régi tisztikarát és választmányát egyhangúlag újra megválasztották három évre. Itt említjük meg, hogy elkészült a kamara jövő évi költségelőirányzata. Az illeték kul­csot 4 százalékra emelték föl s így a drávai, alsólendvai, Csáktornyái és perlaki járásokkal megnövekedett kamara 60 ezer piejngő illeték bevételtöbblettel az 1942 évre 281 ezer pengő illetékbevételt irányzott elő. Röviden már megemlékeztünk az alsólendvai »öregdiák«-ta!álkozóról. Most még a következő 'részieteket kaptuk: Az ünnepi szentmisén a polgári iskola mos­tani tanulói énekeltek szebbnél-iszebb hazafias énekeket Nagy János tanár vezetésével. Kovács Kopácsy Lajos hitoktató a szentmise után gyö­nyörű beszédben üdvözölte az újra és örökre magyar Alsólendván megjelent öregdiákokat. Az iskola feldíszített folyosóján a tanulók álltak sorfalat és hangos Isten hozta köszön­téssel fogadták a felvont iskolai zászló előtt a vendégeket. Sok szemből már itt kezdtek hul­lani a könnyek. A teremben díszemelvény fo­gadta a megjelent Plauder János volt alsólend­vai tanárt és a legöregebb diákokat, dr. Hajós Ferenc, dr. Pozsogár Rezső volt országgyűlési képviselőket és Tivadar Ferenc kereskedőt. A zsúfolásig megtelt teremben a Hiszekegy után Küronya Jenő igazgató üdvözölte a megjelen­teket, majd az iskola hősi halottainak és meg­halt tanárainak, diákjainak emlékére néma fel­állással tisztelegtek a résztvevők. Küronya Ka­talin tanuló köszöntötte az öregdiákokat »A jelen köszönti a múltat« című beszédében. Nem maradt szem szárazon. »Nagyapám, apám nyomait látom a lépcsőkön, a köveken éis Isten kegyelméből én is a nyomukba lépek, hogy mint ők, én is örök magyar hűséggel éljek, ha kellj, haljak ezért a szent földért!« — fejezte be beszédét. Tivadar István a megjelent taná­rokat üdvözölte. A beszéd végén átölelte Plau­der János tanár az öregdiákot. Szántó László tanuló szavalata is könnyeket csalt ki a sze­mekből. Dr. Pozsogár Rezső az alsólendvai pol­gári iskola szelleméről beszélt és arról, hogy Alsólendva volt az, ahol izzó magyarsággal töl- tekezett minden diák. Büszke örömmel mon­dom, — folytatta — hogy az aíső enávai diák az élet minden viszon­tagságában is megállta helyét. Megtaláljuk őket a képviselőház országvezető munkájától az eke szarváig mindenütt, Er­délytől Amerikáig. Aztán a mai tanulókhoz in­tézett az érett ember tapasztalatával szívbe- markoló szavakat. Az iskola tanulói Nagy János tanár vezeté­sével magyar nótákat énekeltek, majd Király Ferenc a földmíves öregdiákok s a 23 éves rabságot átszenvedettek nevében mondott a szívek mélyéig ható beszédet. Völgyesi József csentei tanító Találkozó című versét szavalta Három zalai és egy baranyai járás gazdatársadalmával növekedett az Alsódunántuli kamara Az Alisodunánltúfi Mezőgazdasági Kamara a napokban tartotta rendes őszi közgyűlését, a m e'ly-en először jelentek meg a visszatért Dél­vidék (képviselői, Zalából az alsó'jendvaiak, a csáktornyaiak lép a perlakiak. Báró- Mirbach Antal elnöki megnyitójában a termelés jöve­delmezőségének biztosítását, a gazdasaga ter­mői vényeknek az iparcikkek árával való ará­nyosítását, a helyes árpolitikát és a takairmány- ijgény kielégítését jelölte meg a gazdálkodás elemi folté teleinek. Megemlékezett Széchenyi­ről, fegyvereink dicső teljesítményeiről és a benyújtásra kerülő m-ezőgazdasiágfejfesztő tör­vényről, amelynek végrehajtásában a kormány a gazdaközönség osztatlan bizalmára számít­hat. Indítványára táviratilag üdvözölték báró Bánffy Dániel toMin ívelésügyi minisztert. Az­után elbúcsúztatta a nyugdíjazás iránti kérel­mét 'benyújtó Kiss Elemér gazdasági tanácsos, Az Esferházy-várban helyezik el az alsólendvai polgári fiúiskolát és a vele kapcsolatos internátysf

Next

/
Oldalképek
Tartalom