Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-27 / 270. szám
ff* éwfmlwfttn # POLITIKAI NAPILAP # 2 70, szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világvonatkozásu eseményei Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter tegnapi beszédében bejelentette, hogy anyagi és hadászati berendezésék tekintetében Németország fölényben van Angliával szemben. Északamerika beavatkozása a háborúba nem változtatná meg a háború eredményét, csak meghosszabbítaná. Az az angolszász remény, hogy Német- és Olaszországban belső elégedetlenség tör ki, csupán remény maiad. A megszállt területek szervezése is folyamatban van. A most folyó háborúnak főcélja a bolse- vizmus teljes kiűzése Európából, mert csak így lehet megteremteni az új európai rendet. Német politikai körök a beszédhez hozzáfűzik, hogy a szovjet katonailag már megsemmisült. Az északafrikai harcokról azt jelentik Rómából, hogy a szövetséges csapatok megsemmisítettek egy angol páncélos hadosztályt és súlyos veszteséget okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban egyaránt. Parisban, a város több negyedében robbantások történtek, amelyek kisebb anyagi kárt okoztak. A német katonai parancsnok a me- rchyletek megszüntetése érdekében egymillió frank sarcot vetett ki és kilátásba helyezte a legszigorúbb megtorló intézkedéseket, ha halálos áldozat is lesz. Kinevezte a belügyminiszter Zala megye törvényhatóságába a 120 bizottsági A belügyminiszter a visszatért zalai területekről 120 személyt nevezett ki Zala vármegye törvényhatósága rendes tagjainak. Ezzel teljesen kiegészült a vármegyei törvényhatóság és a visszatért három járás is teljesen bekapcsolódott Zala vármegye közéletébe. Mint értesültünk, a törvényhatóság alakuló gyűlését december 5-én, az évnegyedes rendes közgyűlését pedig 11-én már meg is tartják. A kinevezettek a következők: Kosz József gazdálkodó, Vernly Ernő birtokos, nyug. takarékpénztári tisztviselő, Belies Ferenc kisgazda, dir. Sebestyén Mátyás ügyvéd, Szvonarek Ferenc cipész, Hajdinák János kisgazda, Csonkás István tuzifakereskedő, Mi- siís István bőrkereskedő, Kavrán János kisgazda, Báli Ferenc kisgazda (Perlak), Tota István kisgazda (Ligetvár), Jambresics Viktor kereskedő (Muraszentmária), Baligács Ferenc plébános, Kurján György kisgazda, Matus Pál munkavállaló (Kotor), dr. Zalán Gyula volt országgyűlési képviselő, Pacsándi Ferenc kisgazda, Misser Károly kereskedő (Alsódomfco- rú), Kedmenec György kisgazda (Muravid), Kiekcz Lőrinc kisgazda, Zadravecz Jeromos kisgazda, Gudilin Lőrinc korcsmáros (Murakirály), Blagusz Lukács kisgazda (Muracsány),. Hegedűs Elek kisgazda, Blagusz Menyhért kisgazda (Hodosány), Csemerika János kisgazda /Dékáníalva), Lackovics Károly kisgazda (Törökudvar), ifj. Csavlek Pál kisgazda (Tüs- keszentgyörgy), Megla Antal kisgazda (Alsó- pálfa), Vük Mihály gazdálkodó (Csehiaka), Ovcsár Gusztáv vendéglős (Kisszabadka), Reif Bálint kisbirtokos (Zalabenkő), Kalamár János kisgazda (Györgylaka), Papp Vince földmíves (Felsőpálfa), Andrasek János kisbirtokos, Auer Károly géplakatos, Szabó Károly kisgazda, Sznopek József kisgazda (Légrád), Rupits Vince kisgazda (Eottornya), Czinzek István nyug. tanító (Vashegy), Skvorc János vendéglős, Novak Angelus ferencrendi házfőnök, dr. László Béla ügyvéd, Szocsics Mihály gyári tisztviselő, dr. Bujanics Sándor orvos, dr. Brodnyák Imre főorvos, Pecsornik Ottó mérnök, Áníonovics Ignác földbirtokos, id. Wohlsein Károly kéményseprőmester, Herlics Mátyás szabó, Szálay László gépész, Döring Károly lakatos, Kovács István fényképész, Meko- vecz Ignác cipész, Behojnik Mihály vaskereskedő, Horváth Alajos vegyeskereskedő, Ka- ezun István vendéglős (Csáktornya), Murai Róbert oki. gazda (Viziszentgyörgy), Horváth János bányamunkás (Mpraszerdahely), Kossák Pál szentszéki tanácsos, plébános (Beika). A többi 60 kinevezed tag névsorát holnap közöljük. koztat és vidéken kereken 3.200 boltja vain. A cégvezető a továbbiakban vázolta a Hangya alkalmazottainak feladatát. Erről egy pillanatra se szabad egy boltkezelőnek se megfeledkezni, mert a Hangya Szövetkezetei nem kizárólag annak központja alkotja, hanem az a sok sejt, amely az ország legkisebb falujában is igyekszik hazafias, nemzeti alapon közhangulatot teremteni. A Hangya alkalmazottai a kormánynak a nehéz idők közepette minden, de ezúttal leginkább a közellátás terén, mint megbízható keresztény magyar szakemberek készek egy emberként szolgálatára állni és tapasztalataikat a haza javára kamatoztatni. A Hangya nem öncélú intézmény, hanem a kormány bizalmával rendelkező, szépen: kiépített közélelmezési hálózat. A szövetkezet minden tagjának küldetése van, hiszen mint apostol, va amennyi nap-nap után állandóan érintkezésben áll a vevőközönséggel, amelynek egy része még mindig nem tudta magát beleélni a mai rendkívüli helyzetbe. A rendkívüli viszonyok között a vevő bármennyire is elfogult és bármennyire is ideges, a boltkezelő van hivatva a kedélyek lecsillapítására lehetőleg higgadt tanáccsal, de, ha kell, a hatóság igénybevételével. Ma nagyon divatossá váit a panaszkodás a vevő részéről és a rendkívüli viszonyok miatt egyáltalán nem akarja a vásárló közönség egy része módosítani a felfogását és Lefaragni igényeit, mintha nem akarna tudomást venni a körülötte történt nagy változásról. Villámhárítóként legtöbbször a boltkezelőt használják, aki jóindulattal és türelemmel vezeti le az ingerültséget. Az élet rugalmasságot kíván mindenkitől, így a Hangya boltostól is, aki nemcsak a vevő kiszolgálására hivatott, hanem amellett könyvel, szinte hivatalt vezet, hogy a rendeletek egész tömegében kiigazodjék. Beszédének további során összehasonlította a szabadelvű világ beteges és a mai világ egészséges kereskedőéletét. Szinte észrevétlenül, zökkenő nélkül váltotta le a magyar keresztény kereskedő a szabadelvű világ kereskedelmének képviselőit és foglalta el azok őrhelyeit. A cégvezető beszédét nagy tetszéssel fogadták. Berkes Jenő celldömölki boltkezelő a Gondviselés című biztosításra tagok gyűjtését kérte, Ko zrna József csabrendeki boltkezelő a hiíelkérdésről, No vá k István devecseri boltkezelő a vevők fogadásáról és kiszolgálásáról, Nyirő Jenő sümegi boltkezelő a kirakatrendezésről és Tiringer József gógánfai bolt- kezelő az üz 1 etrész,egyzésrő 1 tartott érdemes előadást, amelyet a jelenlevők nagy tapssal jutalmaztak. An drás Géza a Hangya nyugdíjain támogatására hívta fel az érdekeltek figyelmét. Az értekezlet határozatából a körzet minden községében tartanak értekezletet, ahol csak Hangya Szövetkezet van. Ezzel a boltkezelőknek módjuk lesz minden negyedévben a gondolataik kicserélésére, tudásuk bővítésére és a szerzett ismereteknek az üzlet és saját javukra való kamatoztatására. Legközelebb Jánosházán tartanak értekezletet. András Géza indítványára táviratilag üdvözölték dr. Wünscher Frigyes vezérigazgató, egyetemi magántanárt. Az első értekezlet emlékére és a szaktársi szellem ápolása céljából csoportfénykép is készült. Élénk eszmecsere jegyében folyt le a csabrendeki Ha ngya-boltosértekezlet András Géza, a csabrendeki Hangya ügyvezető igazgatója a csabrendeki Hangya nagytermében boltosértekezletet rendezett, amely élénk eszmecsere jegyében folyt lie. Az értekezletre érkezettek előbb testületileg szentmisén vettek részt. Az értekezletet András Géza nyitotta meg ás ismertette az értekezlet célját. Rozman Jenő, a budapesti Hangya cégvezetője, mint a központi igazgatóság kiküldöttje tájékoztatta a környékről mintegy 30 és a helyből; megjelent számos érdekeltet a Hangya Szövetkezetnek országszerte kiépített hálózatáról. A szövetkezet a központban 6.500 alkalmazottat foglal-
