Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-01 / 223. szám

2 1941 október 1. Az első férfi es mob szakuzlet Tóth Gyula | ruhaszalonja | Zalaegerszegről Aísólendvát egy nap alatt megjárni nem lehet, mert Zalaegerszegről a reggeli vonat délelőtt 10 óra után érkezik Hosszúfaluba s 11 órakor már indul is vissza. Hát nem érdemli meg ez az élni és 23 évi tespedés, sorvadás után fejlődni akaró városka, hogy egy innen a délutáni órákban induló vonatot beállítsanak? Ne mondják, hogy a mai forgalmi viszonyok iés nehéz vasúti közlekedési helyzetben nem lehet. Igenis lehet. Nem irigyelünk senkit és semmit. Örülünk minden életnek és minden fejlődésnek. Ha azonban Muraszombatnak le­het Körmendre és Szombathelyre naponta több, minden igényt kielégítő vonatjárata, kell, hogy egy délutáni vonat jusson Alsó- Jendvának is. Szívből örülünk Muraszombat fejlődésének, nem is akarunk tőle semmit el­venni, de igényeljük az egyenlő elbánás jogán, hogy ugyanolyan mértékkel mérjenek nekünk, i mint neki. Nem irigyeljük a mai időkben bőségesnek mondható vonatjáratait, nem irigyeljük Nagy­kanizsával és más helyekkel összekötő, naponta többször megforduló autóbuszjáratait, de az (ellen szót emelünk, hogy Alsólendva hátrá­nyára fejlesszék s amíg az a mai igényeket kielégítő vonat- és autóbuszjáratokkal rendel­kezik, Alsólendvának se vonat-, se autóbusz- járata nincs s mi, szegény alsólendvaiak, dél­után Muraszombaton, Zalalövőn át — öt órai bumlizással — legyünk kénytelenek Zalaeger­szegre utazni. Jól esett kiönteni a nyilvánosság előtt pa­naszomat, amely minden lendvainak panasza. ADAKOZZUNK A VÖRÖSKERESZTNEK A most folyó háború a Magyar Vörös- keresztre is különleges, még az eddiginél is nagyobb feladatokat ró. Ezeknek megvalósí­tása csak a nemzet minden egyes tagjának leg­messzebbmenő áldozatkészségével oldható meg teljes sikerrel. A Magyar Vöröskereszt a múlt évi országos gyűjtés óta immár harmadszor áll helyt a hon­védség mellett, mert elsőrendű kötelessége a hadrakelt seregek sebesültjeinek és betegeinek az állami gondozáson túlmenő ellátása. Ehhez sok millió pengőre van szükség. A belügyminiszter engedélyével a Magyar Vörös- kereszt a céljainak megvalósításához szükséges anyagi eszközök részbeni előteremtése érde­kében »Vöröskeresztes napok« elnevezés alatt október 4-én és 5-én országos gyűjtőnapokat rendeznek. A gyűjtés Zalaegerszieg területéin október 5-én, vasárnap urnákkal, perse'yekkel, majd! házről-házra járva gyüjtöívekkel tör­ténik. Felkéri a polgármester a város hazafiasán érző közönségét, hogy a gyűjtéshez mindenki anyagi erejéhez mérten járuljon hozzá, hogy a inemes cél, sebesült és beteg honvédeink el­látása a legnagyobb mértékben biztosítható . legyen. Ai északi iám és ami mögötte A tudományos világot hosszú évszázadokon keresztül izgatta az északi fény titka. Külön­böző elméletek születtek és dőltek meg s mind azt firtatta: mi okozza azt a csodálatos égi ragyogást, amely téli hónapokban a magas északon úgyszólván mindennap látható, de amely hébe-korban a délibb országok egeit is bíborvörösre festi. Magyarország területén 1937 augusztusa óta már háromszor jelent meg az északi fény A tudósok nagyarányú kutatásokat végeztek az északi fény körül, annál is inkább, mert már jó ideje köztudomású volt, hogy az északi fény megjelenése mindig mág­neses zavarokkal jár. Ebből a feltevésükből kiindulva állították fel a tudósok a tételt, hogy az északi fény elektro­mos behatásoknak az eredménye. Azt az elektromos testet, amely ilyen eredményeket hozott létre, a napban vélik megtalálni. A leg­újabb elméletek szerint a nap nemcsak világitó és izzó sugarakat bocsát ki a világűrbe, hanem ezenkívül olyan elektromos tömeget is, amely ha a földre hatolhatna, teljesen megbénítana a földön minden életet. A nap elektromos ereje azonban csak meg­szűrve jut el a földgömbünkre. A földet ugyanis száz kilométeres magasságokban elektromos és mágnes tér veszi körül — az úgynevezett Heaviside réteg — és ez részben elnyeli a nap kilövellő elektromos sugarainak hatását, rész­ben pedig lecsökkenti. Ez a Heaviside réteg egyébként igen érdekes jelenségeket okoz más téren is. Csak a szakemberek tudják, hogy a rádió­sugarak különböző jelenségeinek is ez a réteg az oka. így különösen erős befolyást gyakorol a rövidhullámú rádióvételre és az a tény, hogy a rövidhullámú rádióhullámokat irányítani és mintegy kormányozni lehet, csakis a Heaviside réteg, vagy másképen a Jonosféra segélyével lehetséges. A rövidhullámú rádióhullámok ugyanis meg­törnek a száz kilométeres magasságokban lévő elektromos rétegben és visszaverődnek a földre. Ennek következménye azután az az érdekes tény, hogy a rövidhullámú adásokat olykor ugyanazon a vevőkészüléken két ízben lehet hallani. A két idő között azonban csak a másodperc tört részei vannak, Először ugyanis a vevő- készülék antennájához azok a hullámok érkez­nek, amelyek a föld felületén terjednek, mig a földtől eltávolodó és a Heavisid rétegről vissza­verődő hullámok csak kis idővel későbben érnek a vevőantennához. Ez a körülmény feltűnt a német rádiótudó­soknak és ezen az alapon érdekes kísérletekkel állapították meg a földet körülvevő elektromos­ernyő magasságát. Kicsiny időmérőkészülék segélyével, amely a futó idő legkisebb részeit is pontosan meg tudja mérni, a két utón érkező hang úti idejének különbségéből kiszámították a Jonosféra magasságát a különböző helyeken. A kísérletek hosszú ideig folytak, még ma is folynak. Annyit azonban már az eddigi kutatá­sok is megállapítottak, hogy a Heavisid réteg­nek nem mindenütt ugyanaz a magassága, továbbá megállapították azt is, hogy ez a réteg nem egységes elektromos rétegből áll, hanem két különböző magasságban elhelyezkedett elektromos réteget lehet megkülönböztetni. A két réteg sokszor összekavarodik egymással és akkor érdekes vételi és adási zavarokat okoz­nak az egész világon. Ilyen vételi zavarokat már többet tart számon a rádiótudomány, — legújabban rendszeresen figyelik ezt az érdekes jelenséget is és ennek alapján keresnek magya­rázatot az eddig még megfejtésnélkül álló rádiós és elektromos rejtélyekre. A Heavisid réteggel kapcsolatban nagyon érdekes még az is, hogy a réteg naponként változtatja szabályos rendszerességgel magas­ságát. A kiváló müncheni német fizikus; Zemneck professzor még más érdekes megállapításokat is telt. Megállapította, hogy a Heavisid réteg emelkedése és süiyedése a nap elektromosságá­val van összefüggésben, továbbá, hogy a Jonos­féra emelkedése alkalmával a réteg elektronokat semmisít meg és jonokat termel. A Heavisid réteg sülyedésével pedig ennek az ellenkezője történik: ennek a tüneménynek a következ­ménye az, hogy nappal csak gyengén lehet a rádióvételeket eszközölni, mig esténként nagyon jól. Ugyanez a jelenség okozza azt, hogy az északi fény néha ragyogóbb az egyik helyen, mint másikon, Ezt érdekes utón fedezték fel. Az északi féltekén három különböző állomást létesítettek az északi fény elektromos behatá­sainak tanulmányozására és a három állomáson figyelték meg azt, hogy az elektromos zavarok annál nagyobbak, minél ragyogóbb maga az északi fény. Ebből született az a gondolat, hogy az északi fénynek valami köze van az elektromossághoz. Amikor aztán az utóbbi évek folyamán a rövid­hullámú kísérletek révén világos lett, hogy a Heavisid réteg irányítja a földi elektromos hul­lámokat, arra a gondolatra jutottak, hogy az északi fénnyel ez a Heavisid réteg komolyabb kapcsolatban áll. Ebben az irányban is elindult a kutató munka és ezt a kutatást eredmény kisérte. Rövidesen bebizonyosodott, hogy a Heavisid réteg egyes magasságokban való tar­tózkodása elősegíti az északi fény ragyogását, ellenben, ha ebDől a magasságból vagy lejjebb, vagy feljebb száll, akkor a ragyogás néha tel­jesen elvész. Ez a megállapitás már olyan eredménye volt a kutatásoknak, hogy még foko­zottabb erővel feküdtek a tudósok a kérdés vizsgálatára. A tudósok hosszú munkájának érdekes eredményei voltak s ezeket a modern elektrotechnika minden vonatkozásban felhasz­nálja. A legérdekesebb eredménye ezeknek a kutatásoknak azonban az volt, hogy a nap az eddigi felfogással ellentétben nemcsak zavaró hatást gyakorol a földi elektromosságra, hanem a jonosféra megújulásában is jelentős szerepe van, igy a nap legfőbb elektromos szülő szer­kezet. A tolás legmagasabb fogyasztói ára Zalaegerszegen A polgármester közhírré leszi, hogy október 1-étől kezdődőleg Zalaegerszegen a 130 800/1941. Á K. számú rendelet értelmében a tojás leg­magasabb fogyasztói ára a következő: a, hűtő­házi, vagy friss tojás egész ládatélelben 2 96 P kg ként, b, hűtőházi, vagy friss tojás ládából kiolvasva 3 04 P kg-ként, c, meszestojás egész ládatételben 2 78 P kg-ként, d, meszestojás ládából kiolvasva 2 85 P kg-ként, e, friss tojás darabonkint —’16 P. f. friss tojás piaci terme­lői ára darabonkint 14—16 fillér. Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyváíártelepen A Magyar Vidéki Sajtótudósitó budapesti jelentése szerint a szeptember 19 tői 25 ig ter­jedő héten az élő- és vágottbaromfipiacon kiló- gramonkint 10—60 filléres csökkenés volt. A tojáspiacon változatlanul a hivatalosan meg­állapított legmagasabb árak voltak érvényben. A zöldség- és főzelékféléknél szeptember 23-tól a nyári rózsa burgonya ára 16 15, a Gülbabáé 15 30, az őszi rózsáé 14 95, Ella 13.20, Wohlt- mann 1195, Krüger 11-20 pengő métermázsán­ként. A többi árucikkek közül csupán az uborka ára emelkedett 10 fillérrel, egyébként az árhul­lámzás a 6 fillért nem haladta meg. A gyü­mölcspiacon a szőlő ára 10, az őszibarack ára pedig 40 fillérrel csökkent. Viszont a magva­váló szilva ára 10, a körte ára pedig 10—20 fillérrel emelkedett. Megjelent, mint újdonság, a héjas dió 170—280 filléres és a birsalma 100—120 filléres kezdő áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom