Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-07 / 152. szám

ruűffiha 1941 július 7. Terményeit tüzhár ellen átalánybiztosifás hereiében biztosíthatja legolcsóbban! A népművelők keszthelyi Emlékezetes lesz mindig az a négy nap, amelyet a zalai népművelő seregszemlén töl­töttünk most Keszthelyen. Ez a kedves bala­toni városka a magyar művelődésnek számos találkozóját könyvelheti el múltjában. Szé­chenyi István előfutárja, a Georgicon-alapító Festetics György itt látta vendégül a nemzeti munka apostolait 1817-től kezdve évenként kétszer egészen a háláidig. A nemes szórako­zásokkal iis egybekötött találkozóknak komoly jelentőségük az volt, hogy azokon az! úgy­nevezett helikoni ünnepeken érlelődött meg a nemzeti haladásinak az az eszméje, amely az­tán Széchenyi szelleme által testesült bele a valóságba. Éppen 20 évvel ezelőtt ugyancsak július első napjaiban rendezték meg az első százados fordulónak országos emlékünnepét, amelyen nagynevű írók és tudósok jelentek meg és adtak útmutatásokat a boldog és művelt Magyarországot megteremtő munká­hoz. Széchenyi születésének 1 50-ik esztende­jében mintha csak megismétlődött volna a helikon: a Keszthelyre sereglett közel száz­ötven népművelő számára rendezett tanfolya­mon kiváló szakemberek tanították, hogy nemzetünk sionsja az egyének szellemi, lelki és jellembeli képzettségétől függ. A népművelő sereg örvendett, hogy ismé­telten Keszthelyt választotta ki a bizottság tanfolyam-székhelynek. Hiszen a legtiszteletre­méltóbb művelődési hagyományok szerencsé­sen ölelkeznek itt a legvonzóbb természeti adottságokkal. De a keszthelyiek is boldogok voltak, hogy — ha igen rövid időre is — ekkora idegenforgalomhoz jutottak a fürdő- vendégben megint Ínséges évadban. Keszthely egyelőre kénytelen beérni azzal a szerencse- morzsával, amit egy-egy rendezés juttat neki, például az említett tanfolyammal, meg a majd­nem egyidőben lezajlott lovasversennyel. így, ha nem is osurran, legalább csöppen. A tanfolyamot bevezető pompás művészest­ről már beszámoltunk'. Legfeljebb az a hiba történt, — ami pedig lényeges — hogy toli­ban maradt Isóz István zongoraművész neve, a Nemzeti Zenede tanáráé, jóllehet minden billentyűütése mintha mesélő gyémántszem lett volna, ahogy kíséretet adott Éyissen írén ének­és Molnár Klára hegedűszámaihoz. Amellett ő vállalta magára a bemondó szerepet is. Szól­tunk a munkarendben megállapított első nap előadásairól szintén, amelyek sorában dr. Pa- taky Mária, a Tibor államtitkárnak szikrázóan szellemes húga minden elfogultság nélkül tar­tott bírálatot a női nem gyengeségei felett. De Tarcsafalvi Lajos, az izzó lelkű katonalelkész barát sem kímélte az igazságot még saját pap­társaival szemben sem, amikor ki kellett mon­dania a szót. Nagy érdeklődés előzte meg a második na­pon dr. Szerecz Imre előadását, amelynek ezt a címet adta a program: A keresztény világ­nézet és a népművelélsi előadó. Szerecz Imre már félév óta, mint a premontrei gimnázium igazgatója, személyileg is nemcsak Keszthely, de két vármegye érdeklődésének központjában állott, amikor kipattant a hír, hogy ő a hercegi kegyúr jelöltje a keszthelyi plébániára. A ki­nevezés megtörtént, Szerecz Imre a pre­montreiek hófehér reverendáját és égszínkék övét fölcserélte az egyházmegyei papság fe­kete reverendájával úgyszólván tegnapról mára. Most arról beszélteik minden körben, me­lyik színű ruha áll néki jobban. Egyesek fogadkoztak, hogy a fehérben maga­sabbnak, mélltóságosiabbinak látszott (különö­sen az egyházmegyei papok és a nők voltak ezen a véleményen), mások azt állították, hogy »vissza kispaposodott«. A pesti egyetemen tanuló fehérruhás szerzetesek ugyanis annak idején feketébe öltöztek a feltűnés elkerülése végett. Ilyen ártatlanul és mégis haszontalanul1 fe­csegnek az ismerősök egy új ruháról, amíg azt meg nem szokták. Szerencse, hogy »minden csoda csak három napig tart«. De most itt ül előttünk a Hungária szín­padán felállított előadóasztalnál Keszthely plé­bánosa, magával hozván új hivatásába is a változatlant: 25 esztendős tanári múltnak gaz­dag tudástartalmú tanítószellemét. Széles böl­cseleti, irodalmi és művészeti keretet adott tár­gyának, hogy meggyőzően világítsa meg a gondolatvonalat: az aranyborjú körül táncoló anyagiasság mindegyre háttérbe szorul és át­adja helyét a lélek uralmának, a metafizika. megújhodásának, az eszmények, az erkölcsi rend és igazságok világának. A történelem folyamán állandó vívódásban van egymással az anyagi és szellemi világ. Az előbbi elfáradást, lesüllyedést, az utóbbi frisseséget és fölemel­kedést jelent. A népművelő világnézeti álláspontja csalk egy lehet: a keresztény erkölcs. Szerecz Imre előadásában a nagy érték­fények mellett megláttuk a két árnyékot is. Az egyik az, hogy úgy olvasta fel s ezzel veszí­tett közvetlenségéből, meg példaadó hatásá­ból. A másik, hogy a színvonalat olyan ma­gasra méretezte, mintha csak a Filozófiai Tár­saság hallgatóságának szánta volna. Helyesen jegyezte meg azonban dr. Angyal Béla tan­ügyi titkár, hogy az előadás végkövetkeztetése termékenyítőleg fog hatni Zala megye nép­művelőinek munkásságára. Az előadásokról és a tanfolyamon esett dol­gokról egyébként a következő napokban még sok mondanivalónk lesz. Természetesen min­dig őszintén, a szívünk szerint írunk, ahogyan ezt a népművelés érdeke megkívánja. Dr. PESTHY PÁL. a Csüssedetlenül folytatja nemes munkáját a zalaegerszegi Baross nőtábor A zalaegerszegi Baross Női Tábor tegnap tartotta első közgyűlését, amelyen az érdek­lődők szép számmal jelentek meg, a tagok azonban csak megtizedelve. Vitéz Farkas Sándorné elnökasszony meg­nyitó beszédében kitért arra, hogy egy éve alakult meg a Női Tábor. Baross Gábornak, a vasminiszternek maradandó munkásságát bi­zonyítja, hogy Szabadkán már a 100-ik Bavoss- fiók alakult meg. Nem egyéni, önző érdekeket kell nézni, mindent a hazáért kell cselekedni, mert az a nép, amely a hazájáért áldozatokat nem tud hozni, megérdemli, hogy eltöröljék. Szenvedő, vajúdó korszakot élünk, meg kell állanunk a helyünket, ha nem akarjuk az utó­dok átkát. A nagy tetszéssel fogadott, kedves hangú megnyitó után a titkári jelentést olvasta fel Fangler Katalin. Megtudtuk belőle, hogy je­lenleg a Női Tábornak 71 tagja van. A tábor minden hazafias mozgalomból buzgón vette ki a részét, nyelvtanfolyamot rendezett és azt a jövőben még csak fokozni fogja. Az énekkar alakításának csak közvetett eredménye volt abban, hogy a már meglevő dalárdák új életre keltek. A kötőtanfolyamon kívül Weisiczky Jánosné kézimunka tanfolyamot vezetett és megmutatta a résztvevőknek, hogy hasznave­hetetlen ruhadarabokat mi mindenre lehet fel­használni. A jelentések után Czobor Mátyás sajnálatát fejezte ki, hogy az egyébként örvendetesen növekvő nőtábor olyan kis számban vonult fel hitet és hűséget tenni a Baross-eszme előtt,, Pedig a hitvallás kötelessége és jogos büsz­kesége lehet minden öntudatos keresztény nő­nék. Kérte a nőtábor vezetőségét, hogy csüg- gedés nélkül folytassa nemes munkáját. Kakas Ágostonné azt kérte, hogy a Női Tá­bor tagjai legyenek öntudatosak, csökkentsék igényeiket és legyenek szerények a készletek beszerzésénél. Weisiczky Jánosné az összetartásra buzdí­totta szívből jövő szavakkal asszonytestvéreit. Szeressünk idejönni, — mondotta — minden személyeskedés nélkül igyekezzünk a cél érde­kében cselekdni. Legyen ez a ház a mi talál­kozó helyünk, ahová örömmel jövünk. A megjelentek a két felszólalást tetszéssel hallgatták meg. Végül vitéz Farkas Sándorné elnökasszony indítványára táviratilag üdvözöl­ték dr. Spurné Bárdos-Féltoronyi Magdát, az országos női tábor elnökét. A lelkes hangulatú gyűlés a Himnusz él­éneklésével fejeződött be. Kiterjesztették a rögtönblráskodást Zalaegerszeg város polgármestere közli: A m. kir. minisztérium a 4870/1940. M. E. sz. rendeletével a rögtönblráskodást újból ki­terjesztette. A rögíönbiráskodás elrendelése tárgyában már előzőleg kibocsátott rendeletek anyagával egybefoglalva, ezidőszerint a rögíönbiráskodás kiterjed a következő bűncselekményekre, éspedig úgy a polgári, mint a honvéd büntetőbírásko­dás körében, az ország, illetve a honvéd bün­tetőbíráskodás egész területén a felségsértés, hűtlenség, lázadás elkövetésére létrejött szövet­séget és azok elkövetésére való felhívást isj; a lőfegyver, robbantószer, robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használatával elkö­vetett gyilkosság és szándékos .emberölés bűn­tettére, továbbá az ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetségre; a közegészség elleni bűntettre; gyújtogatás bűntettére; vizáradás okozásának bűntettére; vaspályákon, távírdán (távbeszélőn) vagy hajókon, illetve légijárómű­veken, úgyszintén a villamos energia fejleszté­sére, vezetésére és elosztására szolgáló beren­dezéseken (tartozékaikon) elkövetett közveszéiyü cselekmények bűntettére; „hatóságok, illetve hatósági közegek ellen felfegyverkezve elköve­tett erőszak bűntetté“-re; az állami és társa­dalmi rend hatályosabb védelméről szóló t.-c. 1. § ának 1. bekezdésében és 2. § ában meg­határozott bűntettre; a robbantószer és rob­banóanyag előállásával, tartásával és haszná­latával elkövetett bűntettre; a munka folytonos­ságának megnehezítése és meghiúsítása által elkövetett bűntettre olyan értelemben, hogy e bűntett kezdeményezői és vezetői esnek rögtön- biráskodás alá, ha azonban a bűntettet a munka szándékos hibás, vagy hiányos végzésével vagy pedig rongálással követik el, a rögtönbiráskodás a kezdeményezőkön és vezetőkön kívül a tette­sekre és részesekre is kiterjed; a honvédelem érdekét veszélyeztető rongálás bűntettére; a katonai vezetővel szemben elkövetett engedet­lenség és tetleges bántalmazás bűntettére ; végül a légvédelmi készültséggel kapcsolatos elsöté­títés, úgyszintén a légiriadó ideje alatt elköve­tett gyilkosság, szándékos emberölés, súlyos testisértés, lopás és rablás bűntettére, éspedig ezeknek a bűncselekményeknek kísérletére és úgy a tettesekre, mint a részesekre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom