Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-18 / 212. szám

■ 1941 szeptember 18. _______:___ M/aOvM ÍikT Hatalmas embertömegek vonultak fel a sümegi Mária névnapi nagybucsura A múlt hét második felében már nagyon sok helyről érkezett zarándokok lepték el Sü­meg utcáit és tereit. Szombaton pedig ezré­vel zarándokoltak a hívek részben gyalog­szerrel zászlók alatt, részben pedig a 10—10 pótkocsival megerősített Vonatszerelvényeken. Fölemelő látvány volt a pazarul kivilágított kegytemplom-térről kiinduló és a gróf Wenck- heim Frigyes jáki apát, pápai prelátus által vezetett gyertyás körmenet. Zászlóerdő alatt lelkesen énekelve közel tízezer ember vonult fel. A vallásosságnak ilyen nagyméretű külső megnyilatkozása mintegy erkölcsi tüntetés volt az istentelenek ellen éppen napjainkban oly dicsőn küzdő magyar testvéreink és baráti nemzeteink fiai által elért kimagasló sikerek mellett. Az ország 52 helységéből érkező za­rándokok közül különösen a sümegcsehi hívek 1200 tagból és a csabrendeki hívek 500 tag­ból álló csoportja, továbbá az óhídi, felsőzsidi, cserszegtomaji, sármelléki, nyirádi, tekenyei, vashosszú‘alui, valamint a zalaszántói hívek tűntek ki nagy létszámukkal. De voltak a nagybúcsún Budapestről, Székesfehérvárról, Rozsnyóról, Pápáról, Zalaegerszegről, Nagy­kanizsáról, Nagyatádról, Keszthelyről, Tapol­cáról, Kapuvárról, Bobáról, Cirákról, Zebecké- ről, Somogy Sámsonból, Nagybajomból, Bada­csonytomajról, Lesen cetomajróí, Lesencéist- vándró.1, Bezerédről, Csáfordról is sokan. A zarándokoknak az utcákon keresztül hömpöly­gő tömegei mindkét templomot megtöltötték nemcsak a szentmisék alatt, hanem azok előtt és után egyaránt, úgyszintén ellepték a tem­plomok hatalmas tereit és a község utcáit is. A Síiriiegen emberemlékezet óta nem látott hatalmas embertömeg közül mintegy 3.500 zarándok járult a szentségekhez. A gyóntatást és áldoztatást 25 lelkiatya végezte. Őszinte angol vallomás arról, hogy a bolsevizmus ugyanolyan történelmi szerepet visz, mint valamikor Dzsingisz-kán hadai A minap igen elszólta magát az angol lég­ügyi miniszter, amikor azt a megjegyzést tette, hogy Anglia világuralmi érdeke volna, ha Né­metország és a szovjet egyaránt teljesen meg­gyengülne az egymás ellen való harcban. A miniszter elszólása igen kínos hatást keltett az angol-szovjet körökben. De, hogy ez az elszólás szívből jött őszinteség volt, annak bizonyságául érdekesnek tartjuk idézni azt a 14 év előtti beszélgetést, amelyet egy német Újságíró folytatott Angliának egyik legbefolyá­sosabb vezető egyéniségével. Anglia már ak­kor látta, hogy a bolsevizmus nem éli ki magát Oroszország határai közé korlátozódva, hapern gyilkos aknamunkát folytat Ázsiában és Európában egyaránt, hogy megmételyezze az európai művelődést. Azért angol politikai kö­rökben mindjobban megérett a bolsevizmus fegyveres megsemmisítésének kényszere és gondolata. Az angol államférfiúnak jellemző nyilatkoza­tát az Uj Nemzedék-nek 1927 április 24-i száma közölte. A cikk a következőkép szól: — Egy német újságíró Londonban érdekes beszélgetést folytatott a mai Anglia egyik leg­befolyásosabb vezető egyéniségével. Az angol államférfi arra kérte az újságírót, hogy nevét ne közölje a nyilvánossággal. Az újságíró azonban pontosan följegyezte a beszélgetés minden mondatát. A beszélgetés így folyt le: — Gondolja Excellenciád, hogy a bolseviz­mus olyan kormányzatig jut el fejlődésében, amejy kormányzat abbahagyja földalatti és nyílt harcát az európai civilizáció ellen? Hi­szi-e Excellenciád, hogy az orosz nép egyedül, minden külső segítség nélkül belátható időn belül megszabadulhat a bolsevizmus igájától? A válasz rövid volt: — Nem. — Azt hiszi-e Excellenciád, hogy az 'ázsiai népeknek az európai népek ellen való forra­dalmasítása megszűnik, mert Moszkva pillanat­nyi forradalmasító törekvései Kínában nem sikerültek? Vagy az a véleménye, hogy Indo­kína, India, Afganisztán és Perzsia is fel fog­nak lázadni a bolseviki propaganda és politika uszítására? A válasz megint nagyon egyszerű volt: — Igen, pontosan ez készül. Az angol "államférfiú néhány percig gondol­kodott, aztán tovább folytatta: — Az a véleményem, hogy a bo'sevizmus, a mongol-zsidó tiranizmus ugyanolyan szerepet vállal és ugyanolyan törtémielmi szerepet visz, mint valamikor Dzsingisz kán hadai, amelyek a középkor európai civilizációját meg akarták semmisíteni. Ezzel a rémmel minden­képpen leszámolásra kerül a dolog és Európa új katalaunumi csatára készülhet, amlélyen el kell dőlnie annak, hogy a kö­vetkező évszázadokban a keresztény civi­lizáció, vágy pedig a hordák uralma szab­ja-e meg Európa sorsát. Az újságíró ezután a következő kérdéssel fordult az angol politikushoz: — Azt hiszi Excellenciád, hogy a bolseviz­mus Japán, az Egyesült Államok és Anglia közbelépésével Kínában megbuktatható? — Nem. Kína nagyon messze van Moszkvá­tól. Mi, angolok, legfeljebb néhány kínai ki­kötőt védelmezhetünk meg, azonban ezek a kikötök abban a pillanatban elvesztik jelentő­ségüket, amelyben e kikötők mögöttes terü­letei a Moszkva által forradalmasított és pol­gárháborúba sodort kínai ellenvezérek 'kezén lesznek. Ha Kínában le is gyűrik a bolseviz- must, Moszkva felgyújtja Indiát és a többi ázsiai gyarmatterületet. — Úgy képzeli Excellenciád, hogy a bolse- vizmussal Nyugaton kell leszámolni s ott kell megindítani ellene a katonai támadást? — Igen — szólt a válasz, majd hozzátette az illető angol személyiség a következőket: — Európa minden nemzetének készülnie kell az új katalaunumi ütközetre. Falragaszokon kell közzétennie az ítéletet egy tapolcai árdrágítónak Szabó István tapolcai vegyeskereskedő a nullás lisztet és a kukoricalisztet az árkormány­biztos által megállapított árnál jelentősen ma­gasabb áron árusította. A vádirat szerint Szabó nem átallotta ezt a bűncselekményt elkövetni annak ellenére, hogy már korábban 400 pen­gőre ítélte ugyancsak árdrágításért az uzsora- bíróság. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint uzsorabíróság, Szabó Istvánt példás büntetés­sel sújtotta.' Árdrágító visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért 10 havi bör­tönre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai­nak ugyanannyi időre való felfüggesztésére ítélte, egyben kötelezte, hogy az ítéletet a tapolcai utcákon falragaszokon tegye közzé. Az ítélet jogerős. 3 25 pengőbe kerül ezután a gimnáziumi javító vizsga A vallás- és közoktatásügyi miniszter ren­deleté értelmében a magyar tanításnyelvű ál­lami, királyi katolikus, községi, izraelita, fele­kezeti és magánjellegű fiú- és leánygimnáziu­mok nyilvános és magántanulóitól a tehetséges falusi szegény tanulók gimnáziumi iskolázta­tásának előmozdítására a rendes díjakon felül járulékokat is kell szedni. Ez a járulék a fel­vétel alkalmával 2.50, a javító vizsgálat alkal­mával 25 pengő. Ismétlő tanulótól a tandíj­részletek fizetése alkalmával az esedékes tan­díjrészletnek felét kell szedni. A járulék fize­tése alól mentes a legalább »jó« tanulmányi eredményt elérő hadiárva és had igya molt ta­nuló. A járulékokat az igazgató szedi be és be­fizeti a Horthy Mildós Ösztöndíj-alapra. A Horthy Miklós ösztöndíj-alap költségén iskoláztatott gimnáziumi tanuló nem fizet fel­vételi díjat, járulékokat és tandíjat. De az ilyen tanuló elveszti ösztöndíját, ha az iskolai év végén a továbbhaladásra döntő rendes tárgynak legalább feléből nem nyer jeles osz­tályzatot, vagy ha harmadfokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesül. * Vége van már tehát annak a jó világnak is, amikor ingyen lehetett javítózni. Ezentúl a bukott diák kapja apjától a jáálcát, az apa pedig leszurkol 25 pengőt. Nagy igazság van ebben. A rossz tanuló legalább annyi hasznot hajt majd az országnak, hogy hozzásegíti a tehetséges és szorgalmas ifjút a tanuláshoz. Apró zalai hírek Nemzetvédelmi Keresztet kapott Dömötör Aladár sümeg-bazaltbányai Máv elöljáró. — Hivatalvizsgálatot tartott a nyirádi körjegyzői hivatalban dr. Nagy Béla járási főszolgabíró Kalamár Kálmán vármegyei irodasegédtiszt kí­séretében. — Kisgörbő, Nagygörbő és Vindor- nyaszőllős községek képviselőtestülete az 1942 évtől kezdve évenként 5—5 pengővel támo­gatja az Orsszágos Egészségvédelmi Szövet­ség zalamegyei fiókját. — Sümeg képviselő­testülete a községi hajdúk részére fejenként 70 pengő ruhabészerzési segélyt szavazott meg. — Hitelesítetlen súlyokat használt Németh Jó­zsef hosztóíi bércséplő az ezévi cséplés alkal­mával. A sümegi járás főszolgabírája jogerősen N? napi elzárásra változtatható 25 pengő bün­tetésre ítélte. Lovat lopott egy drávamolnári gazdától Zrina János és Horváth János bányavári le­gény, aztán éladták 1.500 pengőért egy mura­közi gazdának. A nagykanizsai törvényszék 3—3 havi fogházra ítélte őket. A MÁVAUT megszüntette a menettérti és kedvezményes jegyek kiadásét A kereskedelmi miniszter engedélyt adott a Mávaut-nak, hogy szeptember 9-étől kezdve a menettérti és egyéb kedvezményes, tűzet­és tömbjegyek kiadását bizonytalan időre fel­függeszthesse. A rendelkezésre azért volt szükség, mert a vonatforgalom korlátozása következtében a kö­zönség fokozottabban vette igénybe az autó­buszokat és a Mávaut-nak az ismeretes gumi­abroncshiány folytán nem állt módjában a já­ratokat szaporítani. Blár a menettérti jegyekre rá volt nyomtatva, hogy visszautazásra csak akkor érvényes, ha az autóbuszon hely van, a közönség a jegy birtokában a Mávaut-ot okolta, ha lemaradt a túlzsúfolt autóbuszról. Az új rendelkezés véget vet ezeknek a pana­szoknak. i i i f i • [■ i .lit r — Harminc év múlva. Arról, hogy mi vált valóra gróf Széchenyi István álmából, rend­kívül érdekes cikket közöl Tolnai Világlapja legújabb száma. Ezenkívül képriportok talál­hatók a népszerű képeslapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom