Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-10 / 155. szám

I II. évfolyam, 155« szám. # politikai imapilap # 194*1. iúlius 10. Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Tiitössy-utea 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világ- és országos vonatkozású eseményei Tegnap is nagy sikerrel folytak tovább a né­met hadműveletek a szovjet arcvonalon. A szovjet katonák kísérletet tettek, hoigy a német bombák által szétrombolt hidakat ideiglenesen helyreállítsák, azonban e munkájukban a né­met légierő megakadályozta őket. Nagy káro­kat okoztak a német bombák a pályaudvarok- ban, vonatokban és fontos útvonalakban. Finn repülők Lahti mezőváros fölött meg­ütköztek a szovjet légierő egy kötelékével. Ennek során 8 szovjet gépet lelőttek, a töb­biek pedig elmenekültek. Megfigyelték, hogy az elmenekült gépek közül is 6 súlyosan meg­sérült. Valamennyi finn repülőgép épségben maradt. A szabadkai századik Baross szervezet meg­alakulása alkalmával diszülést (arlott a zala- lövői és nagykanizsai Baross szervezet is. Zalalövőn Készéi Imre esperes-plébános a tízórai szentmise után mondott beszédében többek közt kifejtette, hogy évszázadok óta a zsidóság viszi a vezetőszerepet a kereskedelem ben. A zsidóság egész erkölcsi berendezkedése az anyagiakra épít, ami kifejlett faji íulajdon- sággá vált. Ennek az átkos tulajdonságnak az. volt a következménye, hogy a fogyasztó töme­geket lelketlenül kiuzsorázták. A kereskedelmen keresztül nagy vagyonra tettek szert és hatal­mukat ezzel több irányban fejlesztették. A római katolikus egyház már régen szót emelt a zsidóság lelketlen hatalmaskodása ellen. A Szentszék már öíven évvel ezelőtt felhívta a világ figyelmét, amire a zsidó szabadelvű sajtó a is gkiméletlenebb támadást intézte a római katolikus egyház ellen. A jelen század elején, de különösen a világháború után, a népek mind kezdték felismerni a zsidóság gazdasági hatalmának sokoldalú veszélyét és mindinkább terjed a zsidóság hatalmának a visszaszorítása. Hazánkban a Baross Szövetség az, amely ered­hányán meghaltak!, vagy megsebesültek. Há­rom támadó gépet lelőttek a németek. A bombák lakónegyedeket és kórházakat találtak. Franciaországban Lille városát támadták meg az angol répülők. A bombázásnak eddigi meg­állapítás szerint 19 halálos és több mint 60 súlyos sebesültje van. Különösen a munkás- negyedben sok ház összedőlt. Willkie, Rooseveltnek volt elknjeliöltje be­szédet mondott, amelyben kijelentette, hogy katonai támaszpontokat kell létesíteni Írország­ban meg Skóciában és a tengeri utakat is nyitva kell tartani. Vagy hatékonyan kell se­gíteni Angliát, vagy sehogy — mondotta Will­kie. Zürichből jelentik, hogy Darlan tengernagy telefonon értesült a szíriai fegyverszünet föl­tételeiről. Úgy tudják, hogy a francia kor­mány még ma meghozza döntését. Ankarai jelentés szerint Alexandriából és a Szuezi csatorna partvidékéről nagyszámban menekül a lakosság. Ennek oka az az állandó nagyarányú légitámadás, amelyet a németek intéznek ezen részek ellen. A menekülő lakos­ságot ideiglenes táborokban helyezik el. Bukarestben tegnap este 20 percig tartó légiriadó volt. Ellenséges gépek nem jelen­tek meg. Romániában rendeletét adtak ki, amelynek értelmében az orosz pénzeket be kell szolgál­tatni. A beváltási árakat később állaoítiák me?. ményes munkát fejt ki ezen a téren. A keres­kedelemnek és iparnak keresztény kézre való jutása nemcsak a kereskedőknek az érdeke, hanem a fogyasztóké is, így általános közérdek. A keresztény szellemben munkálkodó kereske­delem csak tisztességes és becsületes lehet. Ezért felkéri híveit, hogy minden erejükkel támogassák a megujhodó kereskedelmet és ipart. Végül az Isten áldását kérte a Baross Szövetség munkálkodására. Az ünnepi diszülésen a Baross tagokon kívül nagyszámú érdeklődő közönség jelent meg. •A Himnusz eléneklése után báró Perényi Bertalan elnök megnyíló beszédében méltatta a nap jelentőségét, mert a felszabadult Szabadkán századszor bontja ki zászlaját a Baross Szö­vetség. Készéi Imre esperes plébános tartalmas beszédében ismertette a kereskedelem fejlődését és jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a keresz­tény egyházak örömmel látják a keresztény kereskedelem megerősödését és a keresztény kereskedelem és ipar mindenkor számíthat az egyház támogatására. A keresztény tömegek pedig saját érdekükben cselekszenek, ha min­den erejükkkel és minden lehetőséggel pártolják és támogatják az újjászülető keresztény keres­kedelmet és ipart. Varga István községi főjegyző, a szervezet társelnöke beszédét azzal kezdte, hogy a mai diszülésen tulajdonképpen a Baross eszméi ünnepeljük. Majd terjedelmesen fejtegette a Baross Szövetség nemes munkálkodásának je­lentőségét. Beszéde további során idézte a Kormányzó Ur 1937-ben Szolnokon elmondott beszédének egy részét, amelyben megbélyegzi az idegen fajta kezében levő kereskedelmet és a keresztény magyar ifjúságnak irányt ad a kereskedelmi pályák felé. A beszédet azóta számos kormányintézkedés követte. Az azóta működő kormányok megalkották az úgynevezett első és második zsidótörvényt. Ezek azonban megközelítőleg sem elegendők, mert számos kibúvót ás még rág lehetőséget engednek a zsidó kereskedelemnek. Múlhatatlanul szükséges­nek tartja, hogy a zsidó kérdés végleges és európai elintézése előtt sürgősen hozza meg a kormány a harmadik zsidótörvényt, amit a miniszterelnök parlamenti bemutatkozó beszé­dében meg is Ígért a magyar nemzetnek. Be­széde további során megemlítette, hogy a fontos kereskedelmi és gazdasági kulcshelyek még ma is zsidó kézen vannak és ilyen viszo­nyok mellett lehetetlen a keresztény kereskede­lemmel boldogulni. Báró Perényi Bertalan elnök indítványára a diszülés üdvözlő táviratot küldött a Kormányzó Urnák, alattvalói hűséggel biztosítván őt arról, hogy a Baross szervezet irányeszmének a szol­noki útmutatást tartja. Üdvözlő táviratot küldtek a miniszterelnök­nek és a harmadik zsidótörvény meghozását kérték. A pénzügyminiszternek táviratilag mond­tak köszönetét, amiért a keresztény gazdasági átállítás munkájában a Baross Szövetség tag­jainak hitellel való ellátását lehetővé teszi. Ugyancsak táviratban üdvözölte a diszülés a kereskedelem- és iparügyi minisztert a keresz­tény gazdasági átállítás érdekében kifejtett eddigi nagy munkájáért. Károlyi József nagykereskedő, ügyvezető elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a Barossnak a zászlója alatt ma már több mint harmincezer kereskedő és iparos menetel. Ezen a napon százezrek adnak hálát az Istennek a keresztény gazdaság megerősödéséért és kérik az Isten segítségét a további és teljes előrehaladáshoz. Ötven országgyűlési képviselő és a keresztény gazdasági politikának számos munkálója külön- vonaton utazott Szabadkára, hogy onnan szét- kürtöljék, hogy az eddigieken felül sürgős intézkedéseket kér az ország. A keresztény gazdasági átállításért vívott harc csak akkor lesz eredményes, ha egy zászló alá tömörülünk mindnyájan, akik Krisztus keresztjének jegyében élünk és dolgozunk. Horvát Lajos választmányi tag felszólalása és báró Perényi Bertalan elnök záróbeszéde után a Hiszekegy elénekiésével végződött a diszülés. Nagykanizsán a szentmise keretében P. Gulyás Gallért ferences házfőnök emlékezett meg a nap jelentőségéről majd a népes taggyűlésen vitéz Tóth Bála elnök megnyitó szavai után Rédl József ügyvezető elnök mutatott rá a Barcss-gondoiat ápolásának.a szükségességére és arra, hogy Széchenyi szellemében dolgozó igaz emberek kellenek. A gyűlés táviratilag kö­szöntötte a kormányzó urat és a kormányt, követelték a harmadik zsidótörvény megalko­táséi és a bujtató (strohman) rendszernek, teljes felszámolását. A finn külügyminisztérium kék-fehér köny­vet adott ki, amelyből kitűnik a finn-szovjet kapcsolatok legutóbbi alakulása. A szovjet szárazföldi átkelést követelt Hangőig, határ- változtatást és a bolsevizmus eszméinek telje­sen szabad terjesztését. A békeszerződés ha­tározatainak több pontját hamisan értelmezte és ezért a finnektől újabb engedményeket kért. Azt kívánta, hogy szolgáltasson ki Finnország távbeszélőket, távírókat, mozdonyokat, vasúti kocsikat és még pénzbeli kártérítést is fi­zessen. Petsamo környékén nemcsak a bányá­kat, hanem az egész vidéket követelte. Az angol légierő tegnap Nyugatnémetország fölé hatolt és romboló, valamint gyújtó bom­bákat szórt le. A polgári lakosság közül né­x j o Zalalővőn és Nagykanizsán a harmadik zsidótörvény megalkotását sürgették a Baross-diszülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom