Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-26 / 169. szám
ÄRA 9 FILLER II. évfolyam, 169. szám. # politikai napilap -# 1941. iűlicis 26. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Tittőssy-atca 12. Telefon 30. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. 9pp*PPppppp*ppp*PPP*p*ßß4ppßP*p*ßpß*p*ßfip*0P0*ß+0*ßfipp0WWPfwwsrwmß*ß*PPß*ß*ß*ß*0*ßßpMPJivmfiVip0*ßA Mezőgazdasági termelésünk kérdései és néhány zalai adat »Uj munkabérhelyzet a magyar mezőgazdaságban« címen dr. vitéz Nádújfalvy József tanulmányt írt a Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában. A tanulmány ránk nézve annál figyelemreméltóbb, mivel a zalai adatokat is feldolgozta. — A mezőgazdaság helyzetét — írja a szerző — nagyon találóan jellemzi az a mondás, hogy »a munkás a gazdájával együtt örül, vagy együtt sír« — aszerint, hogy jó, vagy gyenge termés volt. Ebben a pár szóban benne van mindaz, ami általánosságban alapvető eltérés a mezőigazdasági és az ipari termelők között és az is, aminek magyarázatát a sajátságos magyar termelési viszonylatokban kell keresnünk. Lehetetlen ezeket nem érinteni akkor, amikor a termelési költségekből 40—50 százalék a munkabérekre esik. A mező- gazdasági termelés a természeti tényezőknek és az élettani folyamatoknak befolyása alatt állván, a termés mennyisége és minősége évről évre előre nem mérhetően változik. Ezenkívül helyhez kötött, idényszerű és nem központosított. Számottevő a mezőgazdaságban a rovarok okozta kár és az ellenük való védekezés is. Számolni kell a termelvények romlandóságával, a termelési költséggel, az állattenyésztésnél az elhullás kockázatával, a betegségek ellen való védekezéssel. A termények és az állatok szállítási költsége magas, a termelő helye és a fogyasztó piac közötti távolság is nagy. A térbeli távolság miatt a munkahely megközelítése jelentős időveszteséggel jár és a munkavégzés ellenőrzése is csak a személyzet költséges szaporításával fokozható. Ilyen körülmények között megérthető, hogy a mező- gazdaságban az esetleges tőke gyors megl'or- gatására alig van lehetőség és már jónak minősül annak a gazdaságnak a helyzete, amely a legkisebb kamathozamot eléri. De mindezeket fontosságban meghaladja a piaci árak mikénti alakulása és az úgynevezett agrárolló állása. Ha a gazda csak jóval nagyobb meny- nyiségű terménynek, vagy állatnak eladásával szerezheti meg a számára szükséges iparcikkeket (például most egy mázsa búza 30 pengő, ellenben egy pár csizmáért 60 pengőt kell adni), akkor a mezőgazdaság válsága áll elő. — Annak ismerete, hogy a magyar mező- gazdaság ereje min nyugszik, a gazdasági munkabér kérdése sem közömbös, mert a munkaerő foglalkoztatottsága és a mezőgazdaság szociális teherbíró képessége ezeknek az erőknek mennyiségi és minőségi alakulásától függ. A fejlődés fokára és rendkívüli erőfeszítésre mutat az a körülmény, hogy az állattenyésztés a növénytermelés mellett már több mint legyenrangú tényezőnek kezd számítani. Az |állatt|enyésztés fejlettségi foka mutatja a mezőgazdaság erejét. Minél nagyobb' része Ikerül értékesítésre a növénytermelvé- nyéknek laz lállaíállilományoin 'keresztül, annál biztosabb alapon (áll a gazdálkodás. Akisbirtok életalapja iaz állattenyésztés. A sertéshízl’aMs- hoz és baromfitenyésztéshez széles népréte- gefc érdekei fűződnek. Nem közömbös tehát az, hogy különösen a kukorica, mint fontos állatélelmezési cikk, minél olcsóbb legyen. Mezőgazdaságunk fejlesztésének két nélkülözhetetlen alappillére van. Egyik a gazda, akit áthat a föld szeretete, szakértelemmel és kitartással vállalkozik a magyar föld értékeinek kitermelésére é:s vállalja a tetemes kockázatot. A másik a magyar föld népének munkaereje és munkakészsége. — A mi viszonyaink egyáltalán nem kedveznek az egyoldalú szabadgazdálkodásnak, mert ez itermészetétől fogva jó éghajlatot és1 talajt, tőkeerőt és állandóan biztos piacot tételez föl. Hogy a talaj és az éghajlati viszonyok a gazdálkodás üzemrendjére befolyással vannak, a szerző vármegyénként és országrészenként az utolsó két évben mutatkozó termésátlagokkal szemlélteti. Tanulságos az 1939, 1940, két szélsőséges év termésátlagának ösz- szie hasonlítás a a hét főtermény termésátlagában. Mutatják az adatok, hogy a termésátlagok az éghajlat és a talajviszonyok hatása alatt területileg milyen eltéréseket mutatnak. Az eltérő adottságokhoz a gazdaság üzemterve és I ‘ vetésforgója is józanul alkalmazkodni kénytelen. Az üzemterv azonban csak akkor helyes, ha lehetővé teszi a meglevő emberi és állati Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelet adott ki a nem magyar anyanyelvű gyermekek középiskolai oktatásának szabályozásáról. A rendelet értelmében mindazokban az iskolákban, amelyekben eddig két nyelven, magyar és a gyermek anyanyelvén tanítottak, a következő iskolaévtől kezdve csak a gyermekek anyanyelvén kell tanitanir Ez a rendelkezés természetesen nem érinti a magyar nyelvnek, mint tantárgynak, tanítására való kötelezettséget. A szülők kívánságára azonban a miniszter megengedheti azt, hogy azokban az iskolákban, amelyekben a tanítás eddig is két nyelven folyt, ezentúl is ilyen módon folytassák a tanítást. A gyermekek gondviselőinek a tanítási nyelv fenntartására vonatkozó kérelmüket augusztus 25-ig kell az illetékes tanfelügyelőségen benyujfaniok. A kérelmet legalább 20 gondviselőnek kell előterjeszteni. A kérelem Az utazási nehézségek és a háborús korláto- j zások miatt az idén lényegesen megcsappant a I külföldre utazó magyarok száma. Azoknak a betegeknek azonban, akiknek orvosi előírásra feltétlenül külföldi fürdőket kell felkeresniök, lehetőséget adnak arra, hogy egészségük helyreállítása érdekében a Magas- tátrába, szlovák fürdőhelyekre, Olaszországba, Horvátországba és Bulgáriába, nagyon kivételes esetben Svájcba utazhassanak. Horvátországban junius 12-e óta megszűnt a dinár forgalma és helyébe a kuna lépett. Egyelőre csak az 500 dinárosokat váltják át, erőnek minél egyenletesebb kihasználását is. Tehát ahány gazdaság, annyiféle az üzemterv és az üzem művelési ágainak megoszlása szerint változik a foglalkoztatás terjedelme és a munkások alkalmazási minősége. Ha az adatokat ösiszevetjük más vármegyékkel, akkor látjuk, hogy a Dunántúl adottságai sok irányú termelésre ösztönöznek. Ezeken a területeken a szálastakarmányok, továbbá a krumpli és kukorica beható termelése teszi lehetővé a kifejlett marha- és Sertéstenyésztést. Érdekes statisztikai adatokat tár fel a tanulmány a mezőgazdasági munkanélküliség eloszlása tekintetében az 1937—38 évben. Eszerint Zalában 1937-ben 3768, 1938-ban pedig már csak 2672 a munkanélküliek száma. Tekintve, hogy nagy vármegyéről van szó, ez aZ eredmény a többi megyéhez viszonyítva igen1 kedvező. Az ötszáz holdnál nagyobb gazdasági üzemekben 1937-ben Zalában összesen 3378 gazdasági cseléd volt, akik közül egész, vagy annál több konvenciót kapott 3144, az egésznél kevesebbet 234. Idénymunkás 1940-bert volt 1226, bércséplő munkás 157. Az országos statisztikai felvétel, ha ebben a tekintetben nerrl is pontos, a lényeg ott van, hogy következtetni tudunk arra, hány család tudta megkeresni a téli kenyérre valót. tárgyában a miniszter titkos szavazást rendelhet el és ennek eredménye alapján a miniszterelnökkel egyetértve határoz. A rendelet gondoskodik a gyermekek anyanyelvi oktatásáról olyan községekben is, ahol csupán magyar nyelvű iskola működik, ha legalább 20 nem magyar anyanyelvű gondviselő azt kéri. Egy másik rendelet szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik arról, hogy a nem magyar környezetben élő magyar anyanyelvű gyermekek magyar oktatásban és nevelésben részesülhessenek. Iskolaköteles magyar anyanyelvű gyermeket magyar tanitási nyelvű iskolába kell járatni, ha lakóhelyén ilyen iskola működik. Nem magyar lanilási nyelvű középiskolákra vonatkozóan a miniszter a magyar anyanyelvű gyermekek tekintetében kivételes intézkedéseket tehet. de rövidesen sor kerül a iöbbi dinárbankjegynek kunára való kicserélésére. A csere 1:1 arányban történik. A Horvátországba utazók személyenként 2—3030 dinárt, illetve kunát haphaínak az üdülés költségeinek fedezésére. Olaszországba 900 pengő értékű líra-csekk áll az orvosi bizonyitvány alapján az oda üdülni utazók rendelkezésére. A szállodabónok teljesen megszűnnek, de a iíracsekkeket bárhol, bármelyik bankban átválthatják lírára. A Nemzeti Bank 250 lírát bocsát az utazók rendelkezésére és 30 pengőt magyar pénzben is magukkal vihetnek. A Bulgáriába Rendezték a nem magyar anyanyelvű gyermekek középiskolai tanítását Mennyi nyaralási valutát adnak az idén?
