Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-15 / 159. szám

\ 1941 július 15. mámiLET 3 Keszthelyi magánélmények az elmaradt közös élmények pótlására Öreg hiba volt, hogy a keszthelyi népmű­velő-képző tanfolyam nélkülözte a tanulmányi kirándulásokat. Tervbe vettek ugyan egyet Badacsonyba, de ezt .az egyetlent is addig fújták, míg végre lefújták. Pedig Keszthely’és vidéke történelmileg, gazdaságilag és tájérték szempontjából is szinte kínálja az alkalmakat a szemléltető bemutatásokra. Ahogyan a mo­dern oktatás az iskolában nem képzelhető el csupán az elmélet száraz keretei között, ha­nem kell, hogy a gyermek valamennyi érzék­szervét foglalkoztassa, éppen így az iskolán- kívüli népnevelés hatása is az érzékeltetésen múlik. A népművelőknek ilyen irányú képzése tehát nem mellőzhető. Azt hisszük, hogy a modern gondolkodású, minden fejlődésért lel­kesedő Festetics herceg, a halhatatlan nevű Georgicon-alapító grófnak nemes ivadéka nem zárkózott volna él a bizottság kérelme elől, hogy megnyittassa a szemléltetésnek az építészeti remek számba menő kastélyának kapuját. Ez feledhetetlen élmény lett volna. De nem fűzzük tovább, mennyi lehetőség kínálkozott volna az élménygyüjtésre még a háborús nehézségek mellett is. Elég az hozzá, hogy a délutáni program hiányában mindenki a maga gazdája lett. Azt hiszem, ezért nem is haragudott meg senki. Ki-ki élte a világát úgy, ahogyan a hajlama vezette és az erszénye engedte. Akad­tak olyanok is, akik a délutánokat elaludták. * Az utcán is járhat az ember alva, vagy'éb- ten. Az alvajáró unalmasnak találja a vidéki városka utcáit és csak a kimondott látványos­ságok után törtet az érdeklődésével. Az ébe­ren járó számára azonban sok élvezet kínál­kozik. Be-bekiváncsiskodik az ember a vas­rácsos kerítéseken és az ablakokon. Az egyik kapubejáratnál megbámultam az emeletmagas­ra nőtt kaktuszokat és egyéb délövi növénye­ket, amelyeknek teleltetése nem tartozhatik a legkönnyebb feladatok közé. Dr. Berzsenyi László kir. közjegyző villájának előkertjiében pedig igen megkapó látvány a tekintélyes nagyságú kerámia-figura. Uton-útfélen búto­rozott szobákat hirdető cédulák láthatók az ab­lakokban. Ezek a legélénkebben bizonyítják, mennyi lakástulajdonos sóhajtozik a fürdő­vendég után. A cédulák között is akad egy- !egy különlegesség. A Hajdú-utca egyik ab­lakában például ezt olvastam: »Egy tisztessé­ges fiatalember lakótársnak felvétetik.« Másik helyen ez van kiírva: »Bútorozott szoba kiadó, esetleg teljes ellátással is, jó családból! való fiatalúrnak.« Ahá, — gondoltam — itt alig­hanem férjet akarnak fogni. Sír a kisláng a Balaton partján Ahogy pedig az egyik ablakba betekintek, kisírt szemű barna leány szólít meg: — Kérem szépen, nem volna olyan szíves, hogy bedobja levelemet a postán? Már nyújtja is felém bizalommal a felbé­lyegzett és lezárt levelet. Mondom neki meglepetve és tréfásan: — Tán csak nem szerelmes levél? — De igen, — válaszolja — a vőlegényem­nek írtam. Láttam, hogy kipottyant a könnye. — De hát miért sír, ha menyasszony? — Megírtam, hogy ellenzik a házasságun­kat. Titokban írtam, ellenőriznek, nem moz­dulhatok ki. Mondja aztán valaki, hogy nincs bizalom és romantika. Meghatott, hogy ez az‘ismeret­len szerelmes leány annyira megbízott ben­A központi kávéház éjjel 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ignyitva nem, idegenben. Elolvastam útközben a cím­zést. Zalaegerszegre szólt. így lettem Keszthelyen szerelmi postás. A faiakasok között A Kárrnel felé tartva, közben megtekintet­tem az országos vásárt is. Megértem és tisz­teletben tartom a zalaegerszegi kereskedők és iparosok védelmét, ami miatt ki lettek a me­gyeszékhelyről zárva a máshonnan váló keres­kedők és iparosok. De Keszthelyen mégis rá kellett döbbennem arra, minő élénkséget jelentenek a máshonnan jövők és ez az élénk­ség mekkora helypénz jövedelmet hoz. Duna- földvárról, Budapestről, Székesfehérvárról, Pécsről, Veszprémből, Tapolcáról, Sümegről, Kaposvárról, sőt még Hódmezővásárhelyről is voltak ott sátorosok. Csak bábossátrat meg­olvastam kilencet, ruha- és lábbeli sátor is volt legalább 22. Pedig ez még a gyengébb kirakások közé tartozik — jegyezte meg va­laki, —- hiszen két héttel ezelőtt volt az előbbi vásár. Hol vannak a régi forgalmas egerszegi vásárok, — gondoltam el, — amelyeknek már a török időkben is nagy nevezetességük volt. És a földrajzi könyvekben sem tanultunk mást Egerszegről, mint azt, hogy híres a vásárairól és hogy Deák Ferencnek szobra van. Örven­dezve tapasztaltam a keszthelyi vásáron azt is, hogy hála Istennek, nem halt ki az egykor vi­rágzó, dicsőséges fazekasmesterség sem. A vasgyárak megcsappantották ugyan a cserép­edényben váló keresletet, de nem csökkent­hették a megkevesbedett számú mester ma­gyar leleményét, népies erőt sugárzó lelkese­dését. A jeles sümegi fazekasok munkái kö­rül, a vizet mindig húsén tartó »bugyigás« korsó mellett elgyönyörködtem a hódmező­vásárhelyi vázákban, amelyekre az ottani nép leányai csak úgy kapásból, minden minta nél­kül ecsetelik lakkfestékkel a legtüzesebb szí­nekben ragyogó virágokat. A mezőtúri neve­zetes Badár »céh« készítményeiből is láttunk egész gyűjteményre valót. Ez a mester félté­kenyen őrködik a titka felett, amely a sötéten szürke szín mélytüzű fényének és az égetés­nek eddig utánozhatatlan előállításában nyil­vánul. A hódmezővásárhelyiek — úgy mondják — már sikerrel futnak a titok nyomában. Ér­dekes, hogy bár igazán értékes díszei lehet­nek ezek a fazekasremekek minden 'űrilakás­nak, feltűnően olcsó árúk mellett is csak úgy fogynak Keszthelyen és általában a Ba­laton mellékén, hogy a mesternek külön aján­lással ellátva kell pótlólag megmunkálnia. Például: »Keszthelyi emlék«, »Balaton üdvöz­lete«, »Hévíz« stb. A vásárhelyi mester »praktikusan« úgy ol­dotta meg a kérdést, hogy Keszthelyre jött pár heti nyaralásra a családjával. Időköziben aztán elvégzi a helyszínen a »szükséges« pót­munkát. Mert a legistenáldottabb tehetséggel sem lehet manapság az ipar terén boldogulni üzleti szellem és alkalmazkodás nélkül. Dr. PESTHY PÁL. — A nagykanizsai ma'ár'aál’ornás munkája. Június folyamán a nagykanizsai maláriaállomá- son 41 új beteg Jelentkezett. Ezek közül a vér­vizsgálat 27-nél állapított meg maláriát. Az állomás feltérképezte Somogyszentmiklós és környékének állandó és időszaki vizeit és az anopheles szúnyog tanyázó helyeit. — Rőzsaolaüal gyógyítják a tüdőbait. A tüdőbaj tudvalevőleg a legveszedelmesebb nép­betegségek egyike, amelynek gyógyítása min­den idők orvosainak legfőbb gondja volt. A közelmúltban Alexejeff szófiai orvostanár ér­dekes kísérleteiről számolt be, amelyek kap­csán a végtelen bolgár rózsakertek illatos ne­dűjét, a rózsaolajat használta fel a betegség gyógyítására. Érdekes riportban számol be ezekről a kísérletekről gróf Bethlen Margit képes szépirodalmi lapja, az Ünnep most meg­jelent új számában. IMI ÍREK — Szamba‘heíyegyíiázmegyei hírak. Grősz József szombathelyi megyéspüspök Pehm Jó­zsef prelátus, zalaegerszegi apátplébánost zalai püspöki biztosi tisztsége alól saját kérésére — értékes munkásságáért való köszöneté mel­lett — fölmentette. Zenz Péter csesztregi plé­bánost az alsólendvai felsőkerületben az espe- resi teendők ellátásával bízta meg, Hermán Nándor zágrábi egyházmegyés áldozópapot ideiglenes hatállyal alsólendvai hitoktatónak nevezte ki, ifjú Varga Lajost Lentibe küldte káplánnak, Györkös István alsólendvai és Hor­váth Imre letenyei káplánokat pedig kölcsönö­sen áthelyezte. — Föíszanteite a veszprémi püspök az újjá- ia’akított homokkomáromi kegytemplomai. Va­sárnap nagy ünnepe volt Homokkomárom kegyhelynek. Ekkor szentelte fel a helyreállí­tott híres templomot dr. Czapik Gyula vesz­prémi megyáspüspök, akit a kegyűr, herceg Batthyány-Strattmann László fogadott a meg­jelent egyházi és világi előkelőségek élén. Nagykanizsáról és a járás községeiből, de Somogyból is ezrek zarándokoltak el a tem­plomba, ahol Szent Félix ereklyéi vannak el­helyezve a hívek tiszteletére. A szentelési szer­tartás után a püspök csendes misét mondott szentbeszéddel, kinn pedig ugyanezen időben tábori szentmise és prédikáció volt. Szentj Ferenc 111. rendjének tagjiai a hívők seregé­vel az ünnepség befejezéseként a fenyves­erdőben levő kálvárián keresztúti ájtatosságot végeztek, amelyet a világbékéért és hazánk sorsának jobbrafordulásáért ajánlottak fel. — Za'ai hősi halottunk. A galíciai álarcokban hősi halált halt Vezekényi Endre karpaszomá- nyos tizedes, Wache János kiskomáromi igaz­gató-tanító fia. Holttestét szülőföldján, Kis- komáromban temetik el a hősöknek kijáró végtisztességgel. Tragikusan különös, hogy nagybátyja, Wache Ernő felsőrajiki esperes- plébános is most tért örök pihenőre a kis­komáromi temetőbe. — Körjegyző-kirendelés Muraközbe. A bel­ügyminiszter Kákossy Győző kisgörbői kör­jegyzőt azonnali hatállyal a Csáktornyái kato­nai közigazgatáshoz rendelte ki. A kisgörbői körjegyzői állásra Körmendy János dabronci segédjegyzőt helyettesítette be a sümegi járás főszolgabírája. — Pénzügyi kinevezések és áthelyezés. A pénzügyminiszter dr. Mészáros Antal lenti, Ledovits Béla novai, Fürjes József nagykani­zsai és Tompa Zoltán lenti pénzügyőri szem­észeket pénzügyőri biztosakká nevezte ki. Pónya Sándor pénzügyőri szemlészt Tapolcá­ról a győri egyedárúsági szeszgyárba helyezte át. Ugyancsak a pénzügyminiszter Gechtér Já- nosné zalaegerszegi lakost a zalaegerszegi, Újhelyi Anna zalaegerszegi lakost a balaton­füredi, Karlovits Miklós budapesti lakost a le­tenyei, Dervarits Karolin zalaegreszegi lakost a novai és Gombás Gyula zalaegerszegi lakost a sümegi m. kir. adóhivatalhoz pénzügyi díj- nokká nevezte ki. — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Domonkos Erzsébet baki ki­segítő tanítónőt a gyergyóborszék—hollósarkij állami, Sárvári Mária kustányi kisegítő tanító­nőt a csíkvacsárcsi állami, Molnár Mária zala- halápi kisegítő tanítónőt a gyergyószárhegyi állami iskolához helyettes tanítóvá . kinevezte, Plichta Gjula letenyei róm. katolikus iskolai tanítónak végelbánás alá vonását pedig elren­delte. Érfalvi Ferenc salföldi róm. kát. iskolai és Tóth Péter pakbdi községi iskolai tanító állásáról lemondott. A miniszter Tóth Sándor balatonarácsi református iskolai tanítót saját kérelmére szeptember 1-ével nyugdíjazta. — Folyamaiban wain az egészséges ivóvízű közkufak létesítése Zalában. A kútfúrási mun­kálatok során Bocföldén 126 méter mélység­ben vizet találtak. Ebergényben folyamatban vannak az országos közegészségügyi intézet ál­tal létesítendő kútnak építési előmunkálatai, Felsődörgicsén a k'özkutat már át is adták a használatnak. if Kévekötő zsinegek raktáron vannak a Schütz Árúházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom