Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-27 / 220. szám
riAcMCriET Mit keil tennie a kereskedőnek, hogy árdrágítás miatt ne kerüljön a bíróság elé? 1941 szeptember 27. KÖNYVEK PALÓCHONBAN. (Singer és Wolíner kiadása. Ára fűzve 3.40 pengő.) Palóchonban jártam. Útikalauzom Nyéki Méhes Mózes könyvének kézirata volt. Jártam Palócia vadvirágos mezei ösvényein, láttam -a nefelejccsel szegélyezett keszi patak vizében tükröződni a bájos palóc vidéket. Ez a patak, amelynek olyan sekély a vize, hogy a libák otthon tanulnak úszni, néha nagyzási hóbortba ■esik és megdagadt hullámaival kerítéseket, ólakat, aprójószágot sodor el s a szomszéd falut ajándékozza meg az elsöpört holmival. A palóc utcákat járva, eszembe jut a kéményseprő. A házak kémény nélkül füstölnek, mit harácsol össze itt újévkor a szegény fekete ember? Az útadót itt is pontosan kivetik, de •«az utcák ugyancsak görbék. A korcsmaajtó fölött csilingel a csengő, jön Csutora bácsi a pájinka adagjáért, mert enélkül nincsen nap. Társaság mindig akad a pájinka mellé, az időről is szó esik, megállapítják, hogy a tél hidege erősebb, mint a nyár melegé, mert áz Ipoly sokszor befagy, de sohasem forr fel. Virágos kerítés mellett Julcsa néni nagy elevenséggel mesélt az átszenvedett fogműtétet, melyet a kitűnő specialista: a kovácsmester végzett rajta; a tarka tátika óvatosan befogja tátogató szirmait. A kutyák ugatnak, tnert a falukutató nadrágja szokatlan látvány a falusi utcán. Aratás utáh kibandukol a palóc a szőlőhegyi gyümölcsösbe, nézni, hogyan érik a gyümölcs. — De sok szép kék szrVája van, sógor, — mondja. — Nem kék a, ha piros — felel a szomszéd. — De csak azért piros, mert ződ. Meséli a kézirat, hogy a gyürkieknek nincsen templomuk, de van elég magas jegenyéjük, hát bizony 1938 októberében magyar zászlót lobogtatott a szél a legmagasabb jegenye csúcsán és mire a cselák csendőrök leszedhették volna, megjelentek a magyar csendőrök. Nem is mesélem el, mi minden van még a könyvben, olvassa el mindenki maga. Hogy nekem milyen örömem telt az illusztrációk megrajzolásában, azt fölösleges írásban elmondanom, arról beszéljenek a rajzaim. Mühlbedk Károly. '* A CSODA Egyszerű a tárgya Beczássy Judit regényének, mely »A csodá« címet Viseli. Ozoray Paulának, a fölényes, művelt, hideg fejű, külsejében és belsejében tökéletes tanárkisasszonynak szerelméről szól. A szerelem egy utazás regénye, egy tátrai kirándulásé, egy-két hetes vakációé, melybe belejátszik a gyorsvonat, a beszállás, a kiszállás, a szálloda, a téli táj és az emberi szív, mely egyforma, akár az alföldről viszik a felföldre, akár a felföldről az alföldre, és a címlapot is díszítő csodakápolnában elsóhajtott könyörgésre megszületik a csoda, mely valóban csoda, mert nem a tátrai szerelmes kerül ki győztesként, hanem az otthon maradt álomkép, s nem az a csók gyújt lángot, mely erőszakosan csattan el a tátrai magányban, hanem az a csók, mely a messziben még csak vágyban és gondolatban él. Beczássy Judit mestere az életábrázolásnak, az alakjaival való együttéreztetésnek. Életet tár az olvasó elé emberekben és tájakban, egyének' és tömegek leírásában. A regény Singer és Wolfner kiadásában jelent meg, ára fűzve 71.40 pengő. * Bárhol hirdetett könyvet eredeti kiadói áion szállít Kakas Ágoston könyvkereskedése, Zalaegerszeg. Telefon 131. írógépek Continental, Erika nagy és hordozható kis táskagépek. Kmdvaiő fizetési teltételek. Szakszerű javításokat vállalok. Horváth Miklós irógipmOszerósz. Feltűnően nagy számban indultak eljárások az utóbbi hetekben árdrágító visszaélések címén kereskedők ellen. Az árdrágítás bűnét a hatóságok a tények alapján állapítják meg, ebből a szempontból tehát teljesen közömbös, hogy a kereskedő, aki elleti eljárás indult, jóhiszeműségére hivatkozik, vagy arra, hogy nem ismerte kellőképpen a vonatkozó és érvényes rendeleteket. A törvény nem tudása nem mentség és épp így nem mentesít a büntetés alól az sem, ha valaki a rendeleteket tévesen értelmezi. Az árdrágító visszaélések címén hozott ítéletek időszerűvé teszik azt a kérdést: mit kell tennie a kereskedőnek, hogy árdrágítás miatt ne kerüljön bíróság elé. í Az egyik legkiválóbb magyar kereskedelmi jogász a 'következő megszívlelendő tanácsokat adta: — Amíg az árvizsgáló bizottság nem állapít meg külön haszonkulcsot, a kereskedőnek úgy kell berendezkednie, hogy semmiféle cikknél nem szabad tíz százaléknál magasabb tiszta hasznot felszámítania. Számolnia kell a kereskedőnek azzal is, hogy a mostani bírói gyakorlat nem fogadja el, hogy a kereskedő átlagosan, valamennyi cikkére együttvéve számíthassa ki a haszonkulcsot. Tehát az a körülmény, hogy az egyik cikket kis haszonra, vagy esetleg veszteségre adja, nem ad mentséget arra, hogy egy másik cikknél több, mint 10 százalékos hasznot számíthasson. — Kétségtelen, hogy az árrögzító rendelet körül a kereskedelem súlyos tévhitben ringatta magát, amelynek alapja elsősorban, sőt majdnem kizárólag a »közszükségleti cikkek« szak- kifejezésnek téves értelmezése. A kereskedőnek tudomásul kell végre vennie, hogy a bírói gyakorlat értelmében úgyszólván minden közszükségleti cikknek számít, lí tekintetben a Kúria felfogása így hangzik: »Közszükségleti cikk az; amelyét mindén, a műveltség átlagos színvonalán álló ember, az élet rendes körülményei között, tekintet nélkül társadalmi állására, műveltségére és vagyoni viszonyaira, használhat, sőt az élet- szükségletek észszeM és célszerű kielégítése végett rendszeresén, vagy időnként kell is használnia.« • — Az árdrágító tárgyalások a kővetkező fogalmak körül forognak: Mennyi a forgalma? Mennyi a rezsije? Mennyi a rezsikulcsa? Hogyan kalkulál? Mi a haszoilkulcsa? — Az árkormáttybiztösság szakértőinek é* a törvényszéknek kialakult álláspontja szerint a rezsikulcsot egyénileg számítják ugyan, 'összforgalom és igazolható rezsikiadások százalékos arányában, de általában a tapasztalat szerint a szövöttárúkereskedőknél 20—25 százalék között mozog. HasZonkulcsnak 10 százalékot fogad el a bíróság, mint »méltányos hasznot«. Ez nincs sehol törvényben kimondva, de a hatóságok jelenleg így fogadják el, ehhez kell tehát a kereskedőknek alkalmazkodniok. Az első fériI és női szaküzlet Tóth Gyula ruhaszalonja I flwn iBlwwiMPPinMCT»—«»«MM ■.UHU—B—H—■ BIZTOSÍTSON TŰZKÁR ELLEN, KARA MEGTÉRÜL!
