Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-12 / 157. szám

ff - évfolyam, 157. szám. ♦ politikai napilap + f94f. július 12. Szombat, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Tittőssy-utca 12. Telefon SO. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. munkást, amikor az elöregszik és munkakép­telenné válik. Megszűnt az elaggott munkás elhagyott öregségének rémképe, amikor mun­kaereje hiányában a nyomorúság és kétségbe­esés várt rá. Magyarország sem marad el ezen az utón, amely nemcsak a szociális követelmé­nyeknek, de a kereszténység nagy parancsai­nak is megfelel. Nemcsak a munkásság üd­vözli örömmel a bányamunkások helyzetének rendezését, de minden jóérzésű magyar ember is, aki a munkásban testvérét látja s aki tudja, hogy a mai nehéz időkben Magyarország bol­dogulásának legfőbb feltétele a testvéri együtt­működés. Vadorozás közben agyonlőttek egy 15 éves vaspöri leányt, aki barátnőjével együtt a mezőn dolgozott Dervalics Kálmán vaspöri lakos ma reggel vadorzás közben eddig még ki nem derített körülmények között agyonlőtte Kalamár Amá­liát. A 15 éves leány barátnőjével együtt a mezőn dolgozott, amikor a halálos lövés érte. Ma délután boncolták fel Kalamár Amália holt­testét a vaspöri halottasházban dr. Deli Ká­roly és dr. Szekeres Sándor törvényszéki or­vosok, dr. Egerváry János kir. ügyész és dr. Czeglédy Ferenc Törvényszéki bíró jelen­létében. Dervalics Kálmán most szökésben van. Elfogatása után lehetséges, hogy rögtön­ítélő bíróság elé kerül. ( A mai nap viiágv eseményei A bányamunkásság helyzetének rendezése A bányaipari munkásságnak másfél évtizedes sérelmét teszi jóvá az a kormányrendelet, amely rendezi a bányanyugbér-biztosítás kér­dését. Az elaggott munkások helyzetét az ál­talános öregségi biztosítással rendezték1, de a bányamunkásságnak külön alapja volt, amely­nek hivatása lett volna gondoskodni az elag­gott bányászok megélhetésére,. A bányamun­kásság az általános öregségi biztosítás ren­delkezéseivel szemben hátrányosabb helyzet­ben volt. Egyrészt a bányanyugbér biztosítási alapra magasabb járulékot fizetett be, mint a többiek, másrészt alacsonyabb szolgáltatást kapott s ezt is hosszabb várakozási idő után. Mindezideig nem lehetett orvosolni ezt a sé­relmet anyagi fedezet hiányában. Most a kor­mány, amely a nehéz idők ellenére sem feled­kezik meg a szociális reformokról és a dol­gozó osztály minden jogos szociális igényét kielégíteni törekszik, módot talált a rende­zésre. A rendezés alapja az, hogy a termelt és feldolgozott, valamint a vámkülföldről1 be­hozott bányatermékek után mérsékelt felárat állapít meg, amely négy százaléknál nem lehet magasabb. Hogy megértsük a helyzetet, ne tévesszük szem elől, hogy a bányanyugbér biztosítási ágnak jelenleg mintegy 120 millió pengő hiá­nya van, amely 150 millió pengőre emelkedik, ha a kormány a bányamunkásság igényéit tel­jesíteni akarja. Ennek a hiánynak a törlesztésé­hez közel hat és félmillió pengő szükséges évente. Ezt a közel hat és félmillió pengőt teremti elő a kórmány az előbb említett felár engedélyezésével. Az általános rendezés rész­letei még több előnyt biztosítanak a bánya- munkásságnak. Az eddigi várakozási idő meg­rövidült, a mostani 10 év helyett az öregek 8 évi, a rokkantak, özvegyek és árvák már 4 évi várakozási idő után kaphatnak szolgálta­tást. Megszüntetik azt a méltánytalanságot, hogy a járulékokat a bérekhez viszonyítva kellett fizetni, míg a szolgáltatások az alacsony biztosítási alapösszegekhez igazodtak. Azok­nak a szolgáltatását, akik r r járadékban ré­szesülnek, az alapösszeg 25 százalékáról annak 50 százalékára emelik. A családos járadékosok gyermekeik számának megfelelően emelkedő' járadékpótlékot kapnak. Érthető, hogy a kormánynak ez a szociális rendelkezése, amelynek megvalósítása terén a kormányelnökön kívül igen nagy érdemei van­nak vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszternek és Varga József iparügyi mi­niszternek, a bányamunkásság körében nagy megnyugvást és megelégedést keltett. A ma­gyar munkásságnak észre kell vennie, hogy nem mostoha gyerek ebben a hazában és minden magyar munkás, aki teljesíti köteles­ségét, maga felett érezheti a kormány meg­értő gondoskodását. A Bárdossy-kórmány a világháború ellenére is óriási léptekkel halad a reformok útján s ebben a modern köp parancsait követi. Éppen Németországnak1 és Olaszországnak, nagy szövetségeseinknek a példája mutatja, hogy a haladó állam milyen nagyra értékeli a dolgozó osztályokat. A kor­szerű állam alapja a munka, boldogulásának biztosítéka a munkateljesítmény. A modern állam több munkát kíván munkásosztályaitól, mint a régi szabadelvű-nagytőke államfelfogás kívánt, de ennek fejében nem hagyja el a Cáfolják azokat a szovjet híreket, hogy a j keleti arcvonalon megállt volna a harc. Illeté- ■ kés körök kijelentik, hogy nem szabad ko­molyan venni a szovjetnek katonai jelentéseit, mert a beavatottak tudják, hogy a szovjet az első l'O nap alatt óriási mennyiségű repülő­gépet és harcieszközt veszített. Jelenleg már csak "körülbelül 2.000 korszerű harcigéppel rendelkezik. Moszkvában egyre nagyobb a nyugtalanság és biztosra veszik, hogy rövidesen Moszkvában is érezni lehet a háború hatását. Az orosz fő­városban nagy az izgalom, a hidakat aláaknáz­zák, a város minden részén géppuskákat he­lyeznek el. Litvániában a szovjet katonák mintegy 1100 katolikus papot gyilkoltak meg, akiket előzőleg vizsgálati fogságban tartottak. A halottak meg­vizsgálásánál kiderült, hogy nyakszirten lőtték őket és igen sokat közülük haláluk előtt em­bertelenül megkínoztak. A halottakról most fényképfelvételeket készítenek, beküldik a Va­tikánba és kérik a Vatikánt, hogy küldjenek ki megbízottakat a helyszínre. Több szovjet fényképet találtak, eme’íyeken látni lehet, amint a katonák megszentelt kehelyből ittak, szentségtartóíkkal az asztalon, a lovakat papi köntösökkel és oltárterítőkkel takarták be. A szovjet katonák minden templomot meggya­láztak. A párisi lapok felháborodással írnak arról, hogy Anglia visszautasította Franciaország fegyverszünet kötésére irányuló ajánlatát. Olyan föltételeket akart volna Anglia, amelye­ket Franciaország becsülete nem enged elfo­gadni. Hazaárulókkal ugyanis nem tárgyalhat. A francia főhadiszállás közleménye szerint Szíriában a brit előretörés ellenállásra talált. A francia csapatoknak sikerült visszaszorítani az előrehaladt ausztráliai gyalogságot. j Németország a Franciaországgal kötött fegy­verszünet óta 514.000 foglyot bocsátott sza­badon. Ezzel kapcsolatban Franciaországban rámutatnak a német nagylelkűségre, hogy a békekötés előtt is szabadon bocsátják a hadi­foglyokat. Az amerikai tengerészetügyi minisztérium közlése szerint a newyorki kikötőben is ak­nákat raknak le. Az aknalerakást már meg­kezdték és szeptember közepéig folytatják. Az Egyesült Államok tervbe vették Izland- ban követség felállítását. A német légihaderő egy-egy csoportja erős támadást intézett Észak- és Délanglia fontos pontjai ellen. A támadások eredményét hatal­mas tüzek mutatták. Angol gépek Nyugatnémetország egyes vi­dékeire szórtak kevés számú bombát, amelyek azonban csak csekélyebb kárt qkoztak. Az amerikai szenátus hadügyi bizottságának elnöke 3 javaslatot terjesztett elő. Ezekben Rooseveltet felhatalmazzák arra, hogy a be­hívott sorkatonák és tartalékos tisztek szolgá­lata további 6 hónapig meghosszabbítható le­gyen és a katonák az Egyesült Államok terüle­tén kívül eső területre is kiküldhetők legyenek. Hollandindiában megszavazták azt a javaslatot, hogy a bennszülötteket katonai szolgálatra hívhassák be. Belgrádban Azimovics elnökletével új kor­mány alakult, amelyhez — úgy tudják — a német kormány is hozzájárult. A belgrádi né­met katonai parancsnok fogadta a kormány tisztelgését. Zürichből jelentik, hogy Anglia iráni köve­telései miatt tért vissza Papén német nagy­követ A.tikárába vidéki üdüléséből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom