Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-20 / 214. szám
2 DACTORÉI. Ff 1941 szeptember 20. Terményeit tuzhár ellen átalánybiztositás Keretében biztosíthatja legolcsóbban! ságiból saját pénzén vált ki három öreg görögöt. Szereti a művészetet, de inkább a báj, mint az erő alkotásait. Rafael csodálatba ejti, Michel Angelo csaknem hidegen hagyja. A szobrászat, különösen annak akkor divatozó klasszicizmusa nem is művészet a szemében: annyira többre tartja a színnel dolgozó festészetet. Megítélése itt is az érzésre hallgat, mint a tájak szépségének osztályozásánál, — maga is tudja ezt, amikör a magyar föld ugarát dicséri. örökös tettvágy él benne. Szégyenkezve látja, hogy »a törököknek tudatlanságban és tétlenségben tisztességes vetély- társai akadtak«, ezek a magyarok. Ez a meggyőződés alakítja később akaratát a reformmunka apostolává. Előbb azonban tisztán testi életet él. ez a tetterő. A sport embere: mert mindaz, ami az egészséget előmozdítja, a testet edzi, az embert függetlenebbé teszi, s az érzékiséget háttérbe szorítja, soha eléggé nagyra nem becsülhető. Ez ihleti hadikedvét, amely elöljáróinak csodálatát vívja ki, bátorságát, amit csodálattal emleget az utókor. A lipcsei futárszolgálat ugyanolyan vakmerő tett, mint volt a Byroné. Vakmerő nemcsak azért, mert ellenséges csapatok birtokán kellett átvágnia, de azért is, mert ő, a kapitány merészelte kérdőre vonni, elhatározásra kényszeríteni a vezért, Bernadottet. Ez a tettvágy készteti ismeretszerzésre, ez táplálja tudásszomját, hiszen nemzetének javára akarja felhasználni minden tapasztalatát. Mégis van valami romantikus túlzás ebben a tettvágyban is; valami kalandos íz, ami örökösen la feltűnésre,« az elsőségre űzi. Jól esik neki, hogy utazásai alatt magyar princnek nézik. Útiterveinek riiiíps határa, szerelmeiben is túlságosan huszárost nem igen tudja figyelembe venni a társadalom korlátjait. Később is, nemzetreformáló programja szintén túlsókat ölel fel, a lónemesítésfől a folyamszabályozásig, az Akadémia eszrrtéjétől a Lánchíd építéséig, a gőzhajózástól a nemzetiségi kérdésig mindent. Nincs a re ormműnké iák olyan területe, amelyben a vezéri szerepre nem vállalkoznék, nincs a magyar nemzet előh'aladásának olyan kérdése, amiről munkáiban nem elmélkednék. Romantikus vállalkozó,’ kedvének hű példája, hogy 1848 márciusában hajlandó lenne a korona javára billenteni a helyzetet, ha teljhatalmat kapna, ha minden segédeszközt, a katonaságot is rendelkezésére bocsátanák. Az embernek önkéntelenül a romantikus époszhős, Fridhiof jut az eszébe] aki törhetetlen küzdelemre kész arájáért; akiben — a költő szerint — a sólyom harcitűze|és a galamb szelídsége fér össze, aki megalázkodni és gőgösen vállat vonni egyaránt tudotté akiben féktelen akaraterő és hódolatos szerelem egyesült. Alapjában véve Széchenyi sajátos összetételű egyénisége annak a kornak, annak a szellemi áramlatnak siülötte, amely a XVIII. század végén Európa népeit új életerővel hatotta át és amely hozzánk a XIX. század első negyedében érkezett el. Dr. IALSZEGHY ZSOLT. Szépséghibák Z idegen szemmel A Zalaegerszegről szóló könyvek és cikkek olvasása közben fölkelti az olvasó érdeklődését az a tiszteletreméltó igyekezet, ahogyan sokan Zalaegerszeget, mint fővonal melletti valóságos nagyvárost, egész Zalavidék és Göcsej fővárosát szeretnék mielőbb látni. Ezek az írások világosan fölismerik annak jelentőségét, hogy la város vonzó tulajdonságai minél több itt megforduló vendéget, idegent bírjanak rá itt tartózkodásának minél gyakoribb megismétlésére és hogy itt is ugyanolyan tömegesen telepedjenek le Dunántúl falvainak városba törekvő nyugdíjasai, akárcsak Győrben, vagy Szombathelyen. Annak íelismerhetéséhez azonban, hogy egy város hogyan is áll vonzó tulajdonságok dolgában, bizonyos távolságra van szükség. A különböző nehézségeknek és a fejlődés előző képeinek ismerete, de főleg a megszokás ugyanis éppen ügy a tisztánlátás rovására megy, mint mikor az egymást követő gyermekbetegségek korszakára visszagondoló szülő is hajlandó fölserdült gyermekében máris kész vasgyárét látni. Ezért talán nem l^sz érdektelen, ha elmondjuk, hogy ennek a különben igazán kedves és vonzó városnak az arculatán idegen szemmel nézve melyek azok a nyomban szembetűnő szépséghibák, melyeket, ha nem is lehet nyomtalanul eltüntetni, mégis okvetlenül megérdemelnének egy-egy sürgős szépségtapaszt. Itt van mindjárt a Deák-park, másik nevén Várikert. A kizárólagosan park, vagy az előkelőén ódon hangzású Várkert elnevezések után igazodó, itt először megforduló jövevényt ugyanis valamelyes hiányérzet fogja el, mikor megpillantja a tér padjain tanyázó, olykor hegedűvel cincogó, serdültebb korú cigányfiatalságot, vagy a padokon ebédelő és ennek megfelelően bőségesen szemetelő őstermelőket, jeléül annak, hogy a hajdani megyegyűlések történelmi színhelye túlságosan is beleesik a piac hatósugarába. Ezen a helyzeten úgy lehetne enyhíteni, hogy ha a liget és piac élettereit kerítés választaná el egymástól, így talán mégisem érnék a ligetet oly töretlenül a piac hullámverései. A cigányokról lehetne egyébként még mondani egyet és mást. Tény, hogy az utcákon városi viszonylatban időnként feltűnően sok cigány látható. Színpompás viseletűk nagyon érdekes lehet néprajzilag, de nem hihető, hogy a cigányok gyakori felbukkanása nagyon tetszenék azoknak, akik a kedves göcseji tájban kis Svájcot szeretnének látni. És bizonyos aZ is, hogy a cigányok sűrű megjelenése kevéssé alkalmas a városias színvonal emelésére. Talán közigazgatási utón lehet itt tenni valamit. Meg kell aztán emlékezni a padokról is. A padokról, amelyek az ezeréves fát kivéve, a város távolabbi környékén sehol sem találhatók. Hiszen igaz, hogy csak a nagyvárosi ember szereti a kirándulásokat és hogy minél kisebb egy város, annál kevésbhé népszerű ott a természetjárás. Azonban mikor valaki elér a jánkahegyi kőemlékig és meglátja az előtte kitáruló panorámát, önkénytelenül is felsóhajt, hogy de jó volna ide is egy paö, ahonnan kissé hosszasabban lehetne elnézegetni. De nemcsak ide, hanem a viáros felé eső többi kiiá főpontra is egy- egy pad kellene, úgy ahogy ez nemcsak a külföldi hegykömyéki városok, hanem Kőszeg és Sopron környékéin is van. Mert egy várost, amelynek nincsenek ragyogd palotasorai és fejlett szórakoztató ipara, de szép a környéke, éppen az ilyen kilátópontokról szemlélve lehet csak igazán megszeretni. Ezek a szépséghibák tulajdonképpen kis dolgok. De az élet kis dolgokból all és az efféle kis dolgok befolyásolhatják legjobban például azt a nyugdíjba készülő igazgató- tanító urat, aki városi házat akar építtetni és pillanatnyilag nem tudja, hogy Zalaegerszegen, Szombathelyen, vagy éppenséggel Keszthelyen telepedjék-e le. Dr. NOSZLOPY PÁL. I- RADIO Hallgassa meg GALVANI KFT-nil. azelőtt Polgár Endre KFT. Városháta épület Apró zalai hirek Október elején tartják meg a népszámlálást a visszatért zalai területeken. Az összeírást az anyaországból kinevezett tanítók végzik, akik már megkapták az összeírási útmutatókat és letették az esküt. — Nem bankkölcsönt vesz fél Zalaegerszeg a gabona és fa beszerzésére. A kölcsön ügyében a polgármester a napokban Budapestre utazik. — 72 méter mélységben megálltak a zalaegerszegi városház-udvari kútfúrásnál, mert ebből a mélységből már elegendő és kitűnő víz tör elő. A vizet tisztulás céljából már négy napja éjjel-nappal szivaty- tyűzzák, amíg a Közegészségügyi Intézet le nem állítja ezt a műveletet. Ezután a víznek! vegyi vizsgálatát ejtik meg. — A II. osztályú altisztek csoportjába ideiglenes minőségű letartóztató intézeti őrré nevezte ki az igazságügyminiszter Simon János tagyoni lakos, volt honvédgyalogost. — A kormányzó úr Signum Laudis-szal tüntette ki a Tapolcán jól ismert Vitán Béla repülőszázadost a haza szolgálatában szerzett érdemeiért. — Moziengedélyt kapott Nemestördemicen Vigándi József föld- birtokos. ‘— Vasutas üdülőt létesítettek Balatonszepezden a Heinrich Antalné-féle villa átalakításával. Az átvételre 20 tagú küldöttség utazott le Budapestről. Az üdülő tulajdonosa a Keleti pályaudvar műszaki kocsihivatalaibam alkalmazottak egyesülete. — Az alsólendvai járásbíróságon tömegesen jelentkeznek panaszosok 22 év előtti sérelmeiknek orvoslására, — A budapesti ítélőtábla is helybenhagyta Drozdy Győzőnek 500 pengős büntetését Itov- szky János megrágalmazása miatt. BIZTOSÍTSON TŰZKÁR ELLEN, i ^ KARA MEGTÉRÜL! t | í . j
