Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-11 / 156. szám
ÄRA 8 FILLER II. évfoínam, Y56. iiáfii. # politikai napilap # 1941. iúiius 11. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Tittössy-utca 12. Telefon 80, Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz, Hogyan fogadta a muraközi a történelmi eseményt? Felhívás a társadalmi egyesületekhez! A szellemében, életébein újjáalakult Európa lelke bontakozik ki ma szemeink ellőtt. Mindnyájunkban gyökeret vert már az úji világ vágya, amely az egymás mellett békésen élő népek faji erején alapuló, emberibb életet akar felépíteni. Ulgy kiéli ennek megtörténnie, hogy a nemzetek szabadságuk fenntartása mellett, önmagukban megnemesedve, megerősödve, önként vállalják az európai nemzetek közösségi életének boldogabbá alakítását. Mi, magyarok is teljes részt kérünk az építő munkából. Ellenségeink azonban mindent elkövetnek, hogy hátráltassák fajtáink sajátos erejének kibontakozását és ennek az erőnek gyűmölcsöztetését az új Európa kiépítésénél. A harc áll. Még nagy erőfeszítésre van szükség, hogy elérkezzünk jogos nemzeti törekvéseink valóra válásához. Minden magyarnak talpon kell állnia. Nemzetünk és az újjáalakult Európa ellensége az, aki bomlaszt. Ne engedjük, hogy a tudatosan lázítók lazíthassanak és ne engedjük, hogy a kétségbeesők gyengíthessenek. Küzdjünk ezek ellen, ha kell már a családban, társaságban, hivatalban és mindenütt. Békítő, magyarázó, vagy kémény szóval és minden eszközzel, mert lemondások nélkül a nagy harcot megvívni nem lehet. Ne felejtsük el, hogy a kicsinyes békétleinkedés is lázadást szül és a lázadás összeomlást, pusztulást okozhat. Most az erősekhez, a gondokat bátran vállalókhoz szólunk. Kérjük őket: szervezzék meg községenként, városonként a társadalmi egyesületeik együttműködését a nemzet szolgálatára, a segítségre szorulók, a legszegényebbek támogatására. Erős az, aki a maga kévéséből mindig tud áldozatot hozni, a gyengébb, szegényebb magyar testvéreiért. Ne hagyjuk el egymást. Segítsünk egymáson a kis és nagy megpróbáltatások között, hogy régi magyar ’álmaink megvalósulása előtt ne legyein fáradt, 'reménytelen magyar ebben az országban. Erős és biátor nemzeteké a jövő. Aki másként él éis cselekszik, az tudatosan, vagy akaratlanul kezére játszik ellenségeinknek. Az új Európa új Magyarországot kíván. Uj Magyarországot csak: áldozatra, harcra kész magyar 'testvériség teremthet. A Százszázalékosok Társasága. Amé zalai hirek A korábban Nagykanizsán is működött dr. Takács Ince ferencrendi tartományfőnök helyettes szülőfalujában, Zalatárnokon mondta ezüstmiséjét. A sümegi kegytemplomban pedig Németh Károly sopronperesztegi plébános mondta el a 25 éves lelkipásztori működését jelző ezüstmisét. — Elfogták a lopással gyanúsított Takács Katalin kiskomári leányt. — Dr. Nagy Béla sümegi főszolgabíró megkezdte nyári szabadságát. — 3 heti fogházat kapott Sebestyén Ferenc szentgyörgyvölgyi napszámos, mert gazdájának szekrényéből 100 pengőt ellopott. — A zalagalsai segédjegyzői állásra Forgács Sándor lenti helyettes segéd- jegyzőt helyettesítette be július 15-iki hatály- lyal a sümegi járás főszolgabírája. A Csáktornyán megjelenő »Muraköz« című hetilap rendkívüli kiadásában magyar nemzeti színű keretben ünnepli Magyarországot azzal a történelmi eseménnyel kapcsolatban, hogy Muraközben bevezették a magyar katonai közi- igazgatást. A lap kifejezést ad annak1 a mámoros 'boldogságnak, amely a lakosságot a hír vétele alkalmával eltöítö-tte. Egész Muraköz magyar nemzeti színű lobogódíszt öltött, az emberek örömükben egymás nyakába borultak és könnyes megilletődéssel csókolgatták egymást. A Magyar Királyi Államvasutak szállítási díjai július 16-ától kezdve megváltoznak. A Máv üzemvitele megdrágult, mert emelkedtek a személyi és dologi kiadások. A tarifaemelés voltaképpen már régóta esedékes a legszigorúbb számítások szerint és hogy csak most kerül rá a sor, az külön ajándék a magyar közgazdasági életnek és az utazó közönségnek. A hivatalos vasúti közlönyben megjelent hirdetmény szerint a díjtételek osztályozás szerint változnak. A mezőgazdasági terményeknél 12 százalék a drágulás, míg a kő szállítása csak 10 százalékkal emelkedik. A szénnél 15 százia- lékos a tarifa emelkedése. A rendes és kedvezményes személytarifák, a bérletjegyek árai, valamint a podgyászviteldíjak szintén 12 százalékkal nőttek meg. Természetes^ hogy nem fogadja ezt a kényszerintézkedést valami nagy öröm, de a köz- gazdasági élet és az utazó közönség megérti, hogy ez elkerülhetetlen lépés volt. Az emeléssel várható többletjövedelem, alig féliszáz millióval fogja a Máv bevételeit növelni. Meg kell azonban állapítani, hogy a fölemelt tarifa mellett is a Máv marad Európa legolcsóbb vasútja. „ vidékekkel és országokkal érintkezzék. Két jelentékeny nagyságú folyója, síksága, az ezek fölé emelkedő dombok és hegyek mind előnyösen járulnak hozzá ipari és kereskedelmi viszonyainak emelkedéséhez. Muraközben még a török világ idejében sem pangott annyira a kereskedelem, mint hazánk más részeiben, mert szabad közlekedése csak Kanizsa vára felől volt megbénítva a törököktől. A többi részeken ugyanis a Csáktornyán székelő Zrínyiek biztosították a forgalom szabadságát. így történhetett, hogy Ha egy kis összehasonlítást csinálunk a szomszéd államok és a magyar államvasutak díjszabása között, nyomban kiviláglik ez a tény. Ha alapul vesszük a száz: kilométeres gyorsvonati díjszabást az I., II. és III. osztályon, a Máv tarifája az emelés után így alakul: 15.80, 11.90, 8.40 pengő. Az olasz jegyárak ezek: 16.73, 11.42, 6.77; a német birodalmi tarifa: 19.59, 14.73, 9,21; a svájci: 18.13, 12.69, 9.06, míg Romániában száz kilométeres gyorsvonati utat I. osztályon 17.47, II. osztályon 12.87 és III. osztályon 8.30 pengőért tehetünk meg. Az öt államvasút közül tehát mi vagyunk a legolcsóbbak, egyedül Olaszországban alacsonyabb a harmadosztály díjszabása. A romániai 10 filléres különbözetet nem érdemes említeni. Ilyen körülmények között megnyugvással kell fogadni a tarifaemelést, annál is inkább, mert közintézményről van szó, amelynek vesztesége, vagy esetleges gyengébb teljesítménye az egyetemes magyar életnek "lenne, kárára. A most beállított alig féliszázniillió pengős többletjövedelem a Máv üzemének zavartalan menetét biztosítja. Lehetőséget teremt a további fejlődéshez, mert elhárítja a fenyegető Lelkes érzéssel tolmácsolja a lap a nép érzelmét, hogy most már a muraköznek a vitéz Nagymagyaiország polgárai tetteik1. Hódolattal köszönti legfőbb urunkat, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urat, aki most már a muraközi nép kormányzója is lett s akinek bölcsesége vér nélkül szerezte vissza ezt a területet. Aztán a lap kéri a muraközi Kánaán lakóit, hogy — mivel a haza veszélyben van -— fegyelmezetten, rendtisztelettel, alkotó kedvvél és munkaerővel fogjanak össze a kereszténység és az ország közös ellensége, a bolsevizmus ellen. Helyesen állapítja meg a lap, amikor muraközi Kánaánt emleget, mert ennek a 783 [j] kilométer kiterjedésű területnek, amely Zala megyének legsűrűbben lakott része, igen jelentékeny közgazdasági értéke van. Kedvező fekvése, kitűnő útjai és közlekedési eszközei nagyban elősegítik azt, hogy a szomszédos Július 16-ától a felemelt Máv tarifa lép életbe egyes helyeik, mint Légrád és Csáktornya, híres ke.es ketíelmi gócpontokká válhattak. Muraköznek állat- és terménykereskedése hatalmas méretű, amit országos vásárainak rendkívüli forgalma bizonyít. A terménykereskedés legvirágzóbb ága a kukoricával való kereskedés. A muraközi lovak mindenfelé keresletnek örvendenek, igen gazdag a terület sertés-, baromfiállományban, bortermelésben, virágzik a selyemhernyótenyésztés is. Az ipar tekintetében a szövő-, a malom- és a- fazekas ipar van különösen kifejlődve. Mint érdekességet kell megemlítenünk, hogy a Dráva melletti községek már igen régóta űzik az aranymosást is. A Murában és a Drávában mosott aranyat Mária Terézia korában a kincstár drágábban váltotta be, mint a dunai mosott aranyat. Muraköz háziipara, szövő-, kosárfonó- és faracrászati inara mindícr Jelentős volt.
