Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-11 / 206. szám
i1A<yáKh.ET 2 1941 szeptember 11. 600 ezer pengőn gabonát és tűzifát vásárol Zalaegerszeg mester most azon van, hogy a télre is munka- alkalmat biztosítson. Dr. Somogyi Ferenc országos szociális felügyelő zalaegerszegi Tartózkodása alkalmával ígéretet tett, hpgy támogatni fogja a várost ilyen kérésében. A téli munkaalkalom keretében a'karja a polgármester megnyitni a Kis falu dy-utcát. De meghosz- szabbítják az Arany János-utcát is. Természetesen itt egyelőre csak földmunkáról lehet szó. További munkaalkalom lesz a kavicstermelés. A város ezeknek a munkáknak elvégzésére is nagyobb összeget kíván biztosítani. A jövő évi költségvetést már összeállította dr. Mohos József főtanácsos, a számvevőség főnöke. A legközelebbi városi közgyűlésen ezt is letárgyalják. Mint értesültünk, a költség- vetés összeállításánál a rendkívüli idők miatt ismét súlyos tételek szerepelnek. Csáktornyán i a Baross Szövetség szervezete A vidéki városok úgy akarják biztosítani lakosaik számára a jövő évi kenyérszükségletet, hogy megfelelő mennyiségű gabonát vásárolnak és abból látják el sütőiparosaikat liszttel. A városok vezetősége azt is elhatározta, hogy az egyévi gabonaszükséglet megvásárlásához szükséges pénzt hitelművelet útján teremtik elő. Azok között a városok között, amelyek ilyen módon akarják biztosítani ellátásukat, szerepel Zalaegerszeg is. A számítások szerint Zalaegerszeg város az ellátatlanjainak évi gabona- és tüzelőfa szükségletének biztosítására 600 ezer pengős vásárlást eszkö- zöl. Értesülésünk szerint a polgármester a kölcsön felvételére és a készlet megvásárlására vonatkozó tárgyalásainak eredményét az egyik legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. Az idén nyáron munkaalkalom volt elég, mindenfelé tataroztak, építettek. A polgárA nagykanizsai Baross-kerület vezetősége vitéz Tóth Béla kerületi elnökkel az élén Csáktornyára szállt ki és a Muraköz székhelyén résztvettek a Baross Szövetség fiókjának megalakulásán. A ferencrendi templomban mondott misén résztvett a honvédség is. Ezután a magyar zászlókkal és címerrel díszített levente otthonba vonultak, ahol Aschierl József építész nyitotta meg az alakuló értekezletet. Vitéz Tóth Béla a Baross-alakulat célját fejtegette, amely kereszténnyé és magyarrá akarja tenni az országnak gazdasági és kereskedelmi élletét. Azután megalakult a tisztikar. Elnök Behojnik Mihály vaskereskedő, társelnök Kelemen Imre kereskedő, ügyvezető elnök Ascherl József építész, alelnök Döring Károly lakatos, titkár Szterbát Ferenc terménykereskedő, ügyész dr. László Béla, jegyző Martisek János üzletvezető, háznagy Vörös Kálmán kereskedő, pénztáros Zelkó Kálmán kereskedő, a rendező bizottság elnöke Sztra- honya József vaskereskedő. A 15 tagú választmányban szerepel Pecsornik Ottó polgármester és Kacun István vendéglős is. Az alakulás után Unger-Ullmann Elek kereskedelmi tanácsos, Behojnik Mihály és Kelemen Ferenc bankigazgató mondtak buzdító beszédeket, majd a tisztikar ünnepélyes fogadalmat tett és az értekezlet üdvözlő táviratot küldött Bardossy László miniszterelnöknek, Varga József kereskedelemi miniszternek, vitéz gróf Teleki Béla főispánnak és Ilovszky János képviselőnek, a Baross Szövetség országos elnökének. Értesítés Ola-utcal Rozenkranc-féle vendéglőt megnyitottam. Kerthelyiség és Tekepálya a közönség rendelkezésére áll. A nagyérdemű közönség, ismerőseim és lóbarátaim szives pártfogását kérem : Radics István vendéglős. kezdő időpontját a pénzügyminiszter határozza meg. Az ideiglenes adómentesség a hadfelszerelési adó alól nem mentesít. Az adó kulcsa a kivetés alapjául szolgáló adók összegének 10 százaléka. A kormány tisztában van az adó emelésének a gazdasági életre való komoly hatásával s a hazafiúi erkölcs követelményeinek tekinti, hogy a gazdasági honvédelemért mindenki fegyver- forgató katonáinkhoz méltó áldozatot hozzon. A hadfelszerelési adó bevezetése mellett a kormányrendelet emeli az általános forgalmiadót, a fényüzési forgalmiadó kulcsait, 50 százalékos rendkívüli illetékpótlékot ró ki az öröklési, ajándékozási, ingatlainvagyofiátruhá- zási illeték, továbbá illetékegyenérték, valamint a százalékos okirati, a százalékos törvénykezési illetékek, közigazgatási illetékek és játékkártya illetékek után. Az állami közterhek emelését az államháztartás kiadásainak lényeges emelkedése vonta maga után. Az adóemeléssel a rendelet a vásárlóerő egészséges körforgalmát kívánta elősegíteni. Az államhatalom ugyanis meg akarja gátolni, hogy a gazdasági vérkeringésben egészségtelen pénzfelhalmozás fordulhasson elő. Nem kétséges, hogy a magyar kormány tudatában van- a való helyzetnek és éppen ezért reményteljes bizalommal vannak a városok aziránt, hogy a kormány a városok pénzügyi kérdéseinek megoldását rövidesen tárgyalás alá veszi s mielőbb napirendre tűzi a városi pénzügyek reformját, amelyet egyébként a pénzügyminiszter már a képviselőházban is bejelentett. Uj adókból fedezik a vidéki városok mesnövekedett szükségleteit Rendkívül érdekes cikket írt dr. Lukács Ödön, a Városok Szövetségének elnöke a Városok Lapja legújabb számában. Megemlíti, hogy az államháztartás bevételeinek fokozására ia kormány hadfelszerelési adót vezet be, a moly ét a földadó, házadó, kereseti adó, társulati és tantiémadó, a társulati vagyonadó, valamint la jövedelem- és vagyonadó fizetésére kötelezett személyek fizetnek. Ezek sorába esnek a közalkalmazottak is. Az adó alapja a föld-, ház-, kereseti, társulati és tantiémadó, a társulati vagyonadó, a jövedelem- és vagyonadó és az ezen adók, vagy azok alapjai után járó állami pótlékok és járulékok együttes összege. Az alkalmazottak fizetői kötelezettségének FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Kis tudósítás muraközi . fogadott gyermekeinkről Az elmúlt napokban érkezett meg Zalaegerszegre a négy fogadott muraközi gyermek, akiket a zalaegerszegi gimnáziumba iratTanszerek az összes iskolák részére előirt legjobb minőségben Kakas Ágoston könyv-, papír- ét irőtzerkeretkedétében Z9/9696rSZ6Sfv Kossuth Laios-u. 8« Tangoharmonikák, szájharmonikák, hegedűk, húrok és alkatrészek állandóan raktáron. tak be. A vármegye 2.i000 pengővel támogatja taníttatásukat, a helybeli Baross Szövetség és az 'Iparoskor áldozatra kész tagjai pedig gyűjtés útján 940 pengőt adtak össze erre a célra. A tanulmányi felügyeletet egyik "'ferencrendi szerzetes vállalta. Az egybegyűlt összeg, amelyhez még kiegészítőiig bizonyára jöhet több is, remélhetőleg elég lesz arra, hogy a gyermekeket teljes ellátásra lelhet kihelyezni anélkül, hogy a napokat evésre volnának kényszerítve. Természetesen szükség van most a gyermekeknek téli ruházattal való ellátására is, ami szintén szaporítja a kiadásokat. Az egyik gyermeket mindjárt a megérkezés utáni makrancos honvágy fogta el, hiába volt minden marasztalás és rábeszélés, hazasírta magát. Helyette már hoztak másikat. Az egyik gyermeknek az volt a kifogása, hogy nem talált játszópajtásokat az új otthonában. Ebben, úgy érezzük, igaza is volt a kis nebulónak, mert a gyermeknek gyermeki környezet is kell, hogy boldognak érezze magát. Volt olyan is, aki kereken kijelentette, hogy nem akar tanulni a gimnáziumban. — Hát akkor mi akarsz lenni? — kérdezték tőle. — Kocsis! — Válaszolta. — Kocsin akármikor haza tudok menni. A mama nem ver meg, ha lát. | . , .,
