Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-28 / 195. szám

ÄRA 8 FILLÉR II. évloliam, 195. szám. ♦ politikai napilap ♦ 1941. augusztus 28. Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Csáktornya vezetőségét vízvezeték és létesítése foglalkoz szépitészet teré veszi a virágos Zalaegerszeget Magyarország történelmi hivatása Az új németnyelvű magyar folyóirat, a Donaueuropa első számának vezető helyén Bárdo.'Sy László miniszterelnök értekezik Ma­gyarország hivatásáról a Dunamedencében. A cikk bevezetésében rámutat a miniszterelnök arra, hogy a magyarság mindig tudatában volt annak, hogy földrajzpolitikai adottságai olyan küldetéssel ruházták fel, amelynek jelen­tősége egyformán kihatott nyugat felé és a tőlünk keletre és délre lakó népek éleiére. Ez a küldetés katonai és művelődési feladat tokát ró nemzetünkre. A magyar karddal a, kezében állította meg mindig a keletről nyu­gat felé törő hatalmakat, amelyek az európai; művelődés eltörlésére indultak s harcaiban nem egyszer rokon népekkel is szembe kellett száll­nia. Védtük a nyugati keresztény műveltséget s nem egyszer mentettük meg az egyetemes, európai művelődést. Kelet és dél felé viszont mi voltunk a közvetítői a nyugati kultúrának s! az európai műveltség áldásait elvittük Del- keleteurópába, ha kellett, a fegyverek erejé­vel is. v A magyar erő évszázadokon keresztül fenn­tartója volt a Dunamedence áldásos békéjének; s ezzel lehetővé tette az építő munkát. Össze­kötő kapocs voltunk nyugat és kelet között s nagy és gyümölcsöző feladatainkat mindig önzetlenül teljesítettük. A magyarság hivatás- tudata nem aludt el a trianoni keserves esz­tendőkben sem, vállaltuk akkor is azokat a kötelezettségeket, amelyeket nagy történelmi küldetésünk rótt a vállárukra. X legutóbbi, két évtized nehéz éveiben — írja a miniszter­elnök — elmélyült az a meggyőződésünk, hogy a Dunamedencében nem alakulhat ki; soha természetes egyensúlyi állapot anélkül., hogy a magyarság részére ne biztosíttassák feladata teljesítésének lehetősége. Akik isme­rik a Dunamedence helyzetét, azok tisztán látják, hogy Délkeleteurópában erős Magyar- ország nélkül nem képzelhető el alkotó fejlő­dést lehetővé tevő tartós béke. A megnagyobbodott Magyarország, amely­ben a honvéd ismét a Kárpátok ormán áll s a Bácskában is miénk a régi történelmi határ, katonailag és gazdaságilag is annyira meg-; erősödött, hogy teljesítheti nagy hivatását., Eleget tehetünk nemcsak történelmi küldeté­sünknek, hanem »ismét megnyílik előttünk a nyugat és a kelet közötti egészséges egyen­súlyállapot biztosításához szükséges közvetítő szerep teljesítésének lehetősége.« Hosszú, emeletes saroképület a Csáktornyái városháza. A felszabadulás örömére a bejárati rész emlékeztető magyar díszítést kapott. A homályos, szinte kolostori folyosókon jönnek- mennek az emberek ügyes-bajos dolgaikban. Tímár István kirendelt főjegyző, mint rédicsi régi ismerősünk, szí’ esen kalauzolt bennünket a városi éltet hivatalos labirintusában ás rendre megmutogatja az összes helyiségeket, ame­lyeknek egy része valamikor jegyzőlakásnak is szolgált. A tanácsterem falát festmények dí­szítik. Ott látjuk Horthy Miklós kormányzó urunk arcképét, amelyhez kedves kegyelet fűződik. Matyán A. festőművész készítette és adományozta a városnak hálából azért, mivel a város a szembetegségét ingyen gyógykezel­tette s meg is gyógyult. Megrázó festmény ábrázolja Zrínyi Miklós tragikus halálát a kursáneci erdőben. Ez délszláv festőnek a műve, a szlávok ugyanis Zrínyit a magukénak szerették tekinteni. Fényképen látjuk megörö­kítve a megszállás alatt levő város tanácsát és képviselőtestületét. Körültekintve itt, ahol Muraköz szíve dobog,' meghatódottsággal gondolunk a városnak min­denkor magyarérzésű kereskedőbe és iparo­saira, akiknek ősei valamikor meghúzódtak a honvédelmi jellegű helység árnyékában, a ha­gyományokhoz való ragaszkodásban nevelődve igyekeztek jelentős szerephez juttatni és tör­ténelmi értékeiben megőrizni otthonukat. Csáktornya fejlődésének képe érdekes hul­lámvonalat tüntet fel. Fénykorát élte akkor, amikor Zrínyi Miklós állandó székhelyévé és birtokainak fcerősségévé emelte. A legemlege- tettebb helyek egyike volt akkor egész Euró­pában várpalotájának műkincseiről, pénz- és éremgyűjteményeiről, könyv- és képtáráról, va­lamint a Szentilonáig terjedő grófi parkjáról, amely Tollius Jakab hollandi tudósnak 1660- ban írt levele szerint szobrokkal, szökőkutak- kal ékeskedett és szépségét szóval kifejezni sem lehet. Ebben az évben Csáktornyán tar­tották a horvát tavtománygyűlést is. Az egész világ emlegette Csáktornya hevét, mert innen indultak ki Zrínyinek törökellenes támadásai, amelyek külföldön is bámulatot keltettek. Zrínyi halála után elkallódtak nem­csak a műkincsek, de Csáktornya is elvesz­tette a jelentőségét. Több mint 100 évig a jelentéktelenség mélyére süllyedt és annyira ■elhanyagolt állapotban volt, hogy még tem­plommal és iskolával f<bn rendelkezett. A fe­rences szerzet letelepedése hozott csak újabb életet. A kalapos király- halálának évében ka­pott plébániát, amelvj a művelődés újabb ki­induló pontja lett, mfep&Uvor állították fel az első népiskolát is. m»* ­A hullámvonal kifejtésén emelkedik a Délivasút mflRnyítása után. Csinos, tiszta város lesz belőle, kiépülnek a legforgalmasabb kereskedelmi utak, állandó építkezéssel gyarapodik, emeletes házakkal igazi városi képet nyer. Fejlődésére jellemző, hogy 1893-ban már villannyal- világítják az utcákat. A hetvenes években királyi törvényszéke is' volt. A jómódú iparosok és kereskedők, mint ahogy ezt a felvidéki városoknál is látjuk, valóságos művelődési gócpontot teremtettek' itt. A mindenkori magyar kormányok méltá­nyolták Csáktornya társadalmának hazafias szellemét, azért még tanítóképzőt is állítottak, amely a fejlődésnek újabb állomását jelenti. A régi békeévekben lovas és gyalogos katonaság székelt a város falai között, fa-, gabona- és marhakereskedése országos hírnevet vívott ki magának, pezsgő-, likőr-, konyak- és ecetgyára volt és mint vasúti csomópontnak minden le­hetősége megnyílt a felvirágzásra. Ezekről a dolgokról emlékeztünk meg, mi­közben szembeültünk a dolgozószobájában Pecsornik Ottó polgármesterrel. A polgármes­ter családja is abban a hagyományos szellem­ben felnőtt iparos nemzetségből gyökeredzik, amelyről már előbb megemlékeztünk. Ö maga mérnök ember, mindig harcosa a magyar gon­dolatnak. Paula nevű tanítónő testvére élén * állott annak a mozgalomnak, amelynek folyo­mányaképpen most a nyári szünidő itíjején lelkes tanítók ön­Hetlen munkája folytán több mint ezer tember részesült Csáktornyán magyar- nyelvű oktatásban. Gyerektől kezdve 60 éves korig terjedő élet- korűak jártak a tanfolyamokra, hogy magyar- nyelvű ismereteket szerezzenek. A polgármester nyilatkozatából megtudjuk, hogy A miniszterelnök a továbbiakban azt fejte­geti, hogy Magyarországnak egészen könnyű hű maradni hagyományos szerepéhez, köny- myebb, mint a múlt századokban volt, mert 1919-ben éppen a magyarok voltak az elsők, akik sorompóba álltak az új világrendért. A bolsevizmus szörnyű hónapjai után hitvallást tett a magyarság a nemzeti életforma mellett s azóta is élharcosa a keresztény nemzeti gon­dolatnak. Az új Európáért folyó mostani há­borúban tehát Magyarország nem újoncként vesz részt, hanem a régi harcos meggyőződé­sével és tapasztalataival gazdagon küzd a vi­lágot újjáalakító eszmék diadaláért. Teljesítjük küldetésünket a Dunamedencében és hivatás­tudatunkat ugyanaz az önzetlenség jellemzi, amellyel szolgáltuk eddig is Európát és az új európai rend egyetemes érdekeit. Csáktornya város az igazán jómódú köz­ségek sorában foglal helyet. 250 kdtasztrális hold birtoka és több háza van, amelyeknek bérjövedelme tekintélyes. Van a városnak jövedelmező kertészete, igen szép parkja a hősi emlékkel (amelynek külön érde­kes története van), kedves és eredeti megol­dású fürdője több mint 30 kabinnal. A fúrt kútból kapott vizet a tetőzeten vezetett csö­vekben szellemes és igazán olcsó megoldással a nappal melegíttetilk és a tágas fürdőmeden­cében a vizet hetenként kétszer cserélik. A villanyáramot a Marburg közelében levő te­lepről kapják és a szerződés szerint Csáktornya mintegy elosztó gyanánt szerepel, amiért bi­zonyos részesedést kap. A villamos távvezeték­nek átvételéről most folynak a tárgyalások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom