Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-21 / 189. szám

rÄüi£T 1941 augusztus 21. Újabb robbanás történt Csáktornyán Néhány nappal ezelőtt, mint arról hírt ad­tunk, ismeretlen tettesek merénylete: folytán pokolgép robbant a Csáktornyái zsinagóga ud­varán és az imaház egy része rombadőlt. Most árról értesültünk, hogy újabb robbanás történt Csáktornyán, ezúttal a Balkányi-féle nyomdá­ban. A vizsgálat szerint időre robbanó pokol­igépet helyeztek el eddig ismeretlen tettesek a nyomda és a könyvkereskedés közti fáiban. A robbanás a nyomda épületében és berendezé­sében erős károkat okozott. Folyamatba tet­ték a legerélyesebb nyomozást és ennek érde­kében a Horvátország felé e§ő határt bizton­sági okokból lezárták. Az eddigi megállapí­tás szerint Horvátország felől belopózó idegen követte el a bűncselekményt, amely összefüg­gésben van a zs'inagóga ellen elkövetett me­rénylettel. Színtiszta műélvezet jutalmazta meg a sümegi közönség áldozatkészségét A sümegi kegytemplom javára művészestet rendezett a Marnitz zeneműkiadó és hang- Versenyrendező vállalat. A duzzadó tehetség­gel teli, csupa Tiatal művészt az állomáson lel­kes közönség várta, nemzeti színű szalagos, fehérbe öltözött kisleányok egy-egy csokrot szorongattak a kezükben. Közülük Szegleth Ági, az adóhivatali helyettes főnök leánykája üdvözölte a művészeket, majd Petényi Tibor helyettes vezető jegyző üdvözölte őket Sümeg közönsége nevében. A Polgári Önképzőkör nagyterme egészen megtelt a közönséggel, amely a művészet föl­emelő áhítatával vett részt az eseményszámba menő estélyen. A Sümegről elszármazott, 10 éves Bölcskey Zsuzsika, a Nemzeti Színház tánc- és énekművészének szavalata nyitotta meg a műsort. Bajnok Jenő versének tartalma, a hang és előadás szerencsés összhangja, igen nagy hatást keltett. Királyfalvy Jenő ferences latya megköszönte a művészeknek és a közön­ségnek a nemes cél érdekében való újabb áldozatát. Azután Murgács Kálmán, a nóta- költő jegyző, cigányzenekari kísérettel hege­dülte és énekelte el örökbecsű irredenta nó­táit, magyar lelkének tőrőlmetszett legszebb alkotásait, amelyekkel országszerte ébren tar­totta a magyar feltámadás reményét. Bajnok Jenő, a Petőfi-család távoli tagja, új hangokat megütő, a nefelejcs virág egyszerűségébe öl­töztetett mély gondolatú költeményeivel ha­gyott maradandó nyomot a hallgatóság leiké­iben. Marton István, a bécsi Operaház tagja, Marton Hajnalka művésznő zongorakiséretével a Bánk bán operából és a Mosoly országa című daljátékából adott elő részleteket. Tiszta csengésű tenorjának széles skálája kellemes hatással szállt a szívekbe. Bölcskey 'Zsuzsika, dr. Keller László sümegi kórházi orvosnak ki­váló zongorakisérete mellett, Kacsóh: Csalo- jgány-át énekelte el csilingelő csicsergéssel és táncolta el tündéri taglejtéssel. Az est fénypontja Albert Ferenc, világhírű magyar hegedűművész-tanárnak szereplése volt. Rezik Aliz kolozsvári művésznő zongora- kiséretével tüneményes technikai tudással, nagyszerű előadásmóddal és megejtő zenei el­gondolással adott elő Hubay, Paginini, Chami- made, Kreisler, Vecsey és a saját műveiből. A Jeheletfinomságú pianissimotól a förgeteges fortissimoig a hangszínezet megejtő formáit hozta elő és játéka szinte beszélgetett a hall­gatóság leikével. Valóságos tapsorkán hívta többször is vissza. Marton István operaénekes magyar és olasz áriákat adott elő, Albert Ferenc hegedű- és Marton Hajnalka zongorakiséretével. Majd is­INTÉZETI LEÁNYKA kabátok nagy választékban Tóth Gyulánál A központi kávéház éiiel 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva A gazdag műsor, amelynek egyes számai közben a bemondó szerepet a kellemes hangú Bodor Mária budapesti színművésznő töltötte be, el nem múló hatású élményekkel ajándé­kozta meg a művészet barátait. KALAMÁR KÁLMÁN. mét Murgács Kálmán szerepelt néhány ropo­gós csárdás-szerzeményé vei és Bajnok Jenő a bölcselkedő költeményeivel. Feledhetetlen ha­tást keltettek a fiatal Albert Mária dalszámai, valamint Bölcskey Zsuzsikának dr. Keller László zongorakiséretével előadott újabb tánc­számai. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Kilencféle „egységes" cipőt lehet készíteni szeptember elsejétől kezdve A közellátási miniszternek a hivatalos lap­ban megjelent rendelete szerint bőrtalp tél- használásával 1941 szeptember 1. után csak olyan lábbelit szabad "készíteni, amely a ren­delet függelékében felsorolt lábbeíifajtákra megállapított követelményeknek megfelel. A függelékben felsorolt bőrtalp felhaszná­lásával készíthető 9 lábbeli fajta a következő: férfi munkásbakancs 39—46-os számú, fiú munkásbakancs 35—38nas számú, magasszárú fűzős férficipő 39—46-os számú, fél fűzős férficipő (regatta) 39—46-os számú, fűzős ma­gasszárú fiúcipő 31—3S-as számú, magasszárú fűzős női cipő 35—42-es számú, női fél (re­gatta és pántos) cipő 35—42-es számú, fűzős magasszárú leánycipő 31—38-as számú, ma­gasszárú fűzős gyermekcipő 23—30-as számú. Bőrtalp felhasználása nélkül készült lábbelit, valamint nem bőrből készült talpat (fa-, gumi- és egyéb műtalpat), vagy bőrhulladékból ra­gasztás útján, vagy más módon készített talpat 1941 október 1-e után csak a közellátási mi­niszter előzetes engedélyével szabad forga­lomba hozni. A rendeletben foglalt rendelkezésekét nem kell alkalmazni többek között közszál’lítás cél­jára készülő lábbelire, bányászbakancsra, testi fogyatkozásban szenvedők részére készülő or­topéd lábbelikre, bocskorra, papucsra, továbbá a disznóbőrtalp felhasználásával készült láb­belire. A disznóbőrből készült lábbeli minél na­gyobb mértékű elterjedése ugyanis fontos közérdek. Az iparos köteles az általa készített lábbeli belső részén cégét, üzletének helyét és a láb­beli elkészítésének évét és hónapját feltüntetni. A kilenc fajta lábbelire vonatkozó részletes leírást, szabásmintákat és rajzokat a cipészek az ipartestületnél megtekinthetik és beszerez­hetik. Ha nyaralni megy, nagy hosszabb időt tölt távol otthonától: biztosítson betöréses Inpási kár ollen! Pályázat A m. kir. közélelmezési hivatal pályázatot hirdet: 1.) a legolcsóbb, legkorszerűbb, az idényeknek megfelelő, tápérték szempontjából helyesen Összeállított heti étrend beküldésére, a fejadagok helyes beosztásával; 2.) konyjha- gazdálkodási (háztartási) takarékossági taná­csokra, eddig elhanyagolt tápanyagok felhasz­nálására vonatkozó ötletek közlésére. Egy pá­lyázó több dolgozatot is beküldhet, mind a két pályázati csoportra, vagy csak az egyikre, fontos azonban, hogy minden egyes étrendet, vagy takarékossági ötletet okvetlen külön- külön darab papirosra, vagy levelezőlapra írjon, fel. Ezeket a külön lapokat aztán elküldheti akár egy borítékban is. A pályázat a m. kir. közélelmezési hivatal­nak címzendő: Budapest, V., Kossuth Lajos- tér 11. sz. 118. sz. szoba. Akár borítékban küldünk be több pályázatot, vagy csak egy levelezőlapon egy pályaművet, mindenkor ír­juk rá feltűnő betűkkel: »Legolcsóbban a legjobbat!« A pályázat határideje: 1941 szeptember 15. Pályadíjak mindkét csoportban: egy I. díjt 200, egy 11. díj 150, egy III. díj 100 pengő, tíz díj lesz egyenként 20, húsz díj egyenként 10 pengővel és tárgyjutalmak. Tanköteleseknek beiratására vonatkozó felhívás Felhívom a yáros lakosságát, hogy tanköte­les gyermekeiket a folyó évi szeptember 1-én, 2-án és 3-án délelőtt 8—12 óráiig tartandó pót- beíráson az elemi és ismétlő iskolába föltétlenül Írassák be, mert a beiratás elmulasztása 600 pengőig terjedhető bírságot von maga után, ami behajthatatlanság esetén elzárásbüntetésre változtatható át. Tanköteles minden gyermek, aki 1935 július előtt született és 1941 július 1-éijg nem múlt el 11 éves. Köteles beiratkozni az a 45. évét betöltött gyermek is, akinek tankötelezettségét a kir. tanfelügyelőség meghosszabbította. A VI. elemi iskolát végzett tanulónak a VII, elemi osztályba kell beiratkozni. Zalaegerszeg, 1941 augusztus 18. Polgármester. MINDENKIT ÉRHET BALESET, / EZÉRT A BALESETBIZTOSÍTÁST SENKI SEM NÉLKÜLÖZHETI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom