Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-19 / 188. szám
2 1941 augusztus 19. Honvédeink nyomában STANISLAU Irta: dr. Kólya Sándor IIL A világháborúban sok véres csata színhelye volt Stanislau. A lengyelek uralma alatt olyan sokat fejlődött, hogy a veterán harcosok, akik még a világháborúban látták utoljára, — nem is ismernek rá. Nagy város lett. Most pedig, a vörösök kivonulása után, szomorú, kifosztott hely. Itt is állnak a diadalkapuk, a házakon apró kék-sárga zászlók hirdetik a felszabadulás ünnepét. Nemcsak Stanislau ünnepel, hanem mivel éppen vasárnap van, a környék lakossága is. Messziről özönlenek a püspöki tábori misére. A hajnali óráktól késó délutánig jönnek kocsikon és gyalog- szerrel pompás népviseletükben, templomi zászlók alatt a falvak hívő katolikusai. A fel- szabadulás óta boldogok. Újra hallhatják templomaik harangjait és szabadon járhatnak miséikre. A sporttelepen van felállítva az oltár. Nem messze, a városi parkban, még olt fiever a háború jele: egy csillagos vadászgép roncsai, amely a fák közé zuhant. A támadó magyar gépekkel vette fel ez a gép is a harcot. A szomszédos repülőtéren szintén ott hever egy harcban lelőtt orosz gép. A repülőtér különben ékes bizonyítéka a magyar bombázók biztos dobásainak. Egy óriási autószín elszenesedett maradványai merevednek feketén az ég felé, a földön pedig legalább 100 gépkocsi, vontató és terepjáró fémmaradványai éktelenkednek. A gyújtóbombák hatása szörnyű volt. A repülőgép-hangár falait és tetejét pedig a magyar romboló bombák tették tönkre. A városban kék-sárga karszalagos milícia teljesít rendőri szolgálatot. Ott sétál egy a bazárban is. Sók dolga nincs, mert a vörösök menekülésük előtt minden üzletet teljesen ki- fósztottak, »ami tied, az az enyém« elve alapján. Egyetlen üzletben sem árulnák. A vörös- katonákat épp úgy érdekelte a villanyvasaló, mint a levélpapír, vagy a ruhanemű. Az öszszes boltokban egyaránt raboltak és fosztogattak. A magyar kerékpáros honvéd jelentette a város lakóinak a felszabadulást. Nem kellett tovább rettegni az éjtszakától, amikor kihallgatásra vitték őket a QPU-hoz. Nem kellett tovább suttogva beszélni és amint a felszabadult magyarországi részeken magához ölelte a boldog magyar a honvédet, — örömkönnyet hullatott láttára Galicia népe is. Stanislau főterén a posta előtt állott Lenini szobra, hogy az utas is boldog legyen Lenin tekintetétől. Az állomásra vezető utón szintén áll egy példány ebből a szoborból. A vörös rémuralom alól felszabadult tömeg ezeket a műkő alkotásokat szovjet módszerrel rombolta le. Először a kezét, majd a lábát törték le, végül fejét verték szét, a szívetáját pedig sárral dobálták meg. A vasúti forgalom szünetel. A Bisztrica folyó a város keleti és nyugati szélén metszi a vasúti vonalat és a folyó felett vezető hidakat teljesen használhatatlanná rombolták a menekülő vörösök. Szovjet építőmunkát sehol se láttunk, csak a pusztulás, romhalmaz, szenny és piszok maradt a nyomukban. Az esti órákban bemegyünk a római katolikus templomba. Meglepő, hogy milyen sok hívő imádkozik benne. Az egyik oldalhajóban ä pap gyermekeket oktat. A szovjet nem engedélyezte az iskolákban a hitoktatást, így hát a templomban pótolták ezt a papok. Az egy évig és kilenc hónapig tartó vörösuralom nem tudta kiölni az emberekből a hitet. A vasárnapi korzón festői szép népi ruhákat látunk. A városi ember ruhája is tűrhető még, hiszen az ünneplő ruhát nem két évre csináltatják. A nők ruhája három év előtti, csak az tűnik fel, hpgy harisnyát alig látni. A vörösök uralma alatt lekopott a nők lábáról a harisnya, akkorra, mire megérkeztek a megbecsült .’és megszeretett magyar honvédek. INTÉZETI kékszövetek LEÁNYKA kabátok nagy választékban Tóth Gyul fci. Erre fordítják a város 30.000 pengős és a megyéspüspök 10.000 pengős adományát. A város képviselőtestülete által megszavazott 50 ezer pengőt ugyanis nem kapja meg ^teljes egészében a templom, hanem 20.000 pengőt ebből a plébánia átépítésére fordítanak a határozat értelmében. A munkabérekhez tehát még 20.000 pengő szükséges, amelyet a megyéspüspök kölcsönéből fedeznek, amíg adományokból össze nem gyűlik. De ez az összeg is csak a belső vakolás befejezéséig elég, a festéshez, külső vakoláshoz és egyéb munkálatokhoz újabb jelentős összeg kell. Ennek az előteremtése, a korábbi tapasztalatok alapján ítélve, nem lesz könnyű feladat. Bár azt mondják mostanában Kanizsán, hogy már itt is akadtak bőkezű jótevők és példaadó adakozók. Csodálatosképpen az egyszerűbb, szegényebb emberek között. Még valamit szeretnénk megemlíteni. A világháború előtt egyszer már akartak Kanizsán templomot építeni. Össze is jött a szükséges összeg, azonban a közbejött események és nehéz idők elodázták az építést. A pénzt akkor hadikölcsönbe fektették. A kötvények egy része, körülbelül 75.000 aranykoronáról szóló összegben, tudomásunk szerint a város kezelésében van. Most, amikor a hadikölcsönökre bizonyos megváltást ad az állam, nem lehetne ezt az összeget is a templomépítésre fordítani? Erre szánták az egykori adakozók. Tilos a buci sütése Megjegyzések a nagykanizsai templomépitéshez Csak a napokban emlékeztünk meg arról az áldozatkészség-hiányról, amely a nagykanizsai felsőtemplom (kibővítéséhez ezük|pges összeg iegybegyűjtésénél mutatkozott. Majdnem egy év kellett áhhoz, hogy az építkezési anyagra szükséges pénz együtt legyen, illetve maga laz anyag is rendelkezésre álljon.. Amikor már megkezdhették volna a munkát, Váratlan akadályba .ütközött a templomépítés. A műemlékek országos bizottsága ugyanis dr. Lux Kálmán véleményezése alapján műemlékinek nyilvánította a felsőtemplomot és megtiltotta lebontását. Június közepén kezdődött a huza-vona, amelyben a műemlékek országos bizottsága különböző javaslatokat tett, egyrészt a templom helyreállítására, másrészt teljesen új templom építésére vonatkozóan. Kifogásokat lemelt a bizottság az újjáalakítandó templom stílusával kapcsolatban is. A Város azonban megunta a huza-vonát, hivatkozott árra, hogy a félsőtemplom egyáltalában nem műemlék és így a középítkezési bizottság ki- ádta a bontási és építési engedélyt., Senki sem vonja kétségbe dr. Lux Kálmán eddigi munkájának értékes eredményeit, amelyeket személyes tapasztalatból mindenki ismer. Az ő véleménye a 'tisztán művészi szempontok figyelembevételével alakult ki és egyedüli hibájául csak az róható fel, hogy a körülmények és lehetőségek nemismerése miatt kiszágos bizottságának. Az anyagi lehetőségek és a szükséghelyzet ugyanis azt kívánják, hogy a legkevésbbé költséges és a leggyorsabban keresztülvihető megoldást válasszák. Ha a felsőtemplomot csak javítanák, nem nyerne megoldást a templom-ínség, mert befogadó- képessége nem emelkednék. Emellett pedig új templom építésére gondolni se lehetne, mert nem volna honnan elővenni n szükséges összeget. így bármennyire kifogásolható is művészi szempontból az eredeti terv, esetleges könnyebben keresztülvihető módosításokkal engedélyezni kell. nehogy másodszor is kútba essék a nagykanizsai templomépítés. Akárhogy is állunk a felsőtemplom műemlék kérdésével, annyi bizonyos, hogy nem annyira értékes műemlék, hogy fenntartása miatt esetleg súlyos kár érje a kanizsai katolikus híveket. Az építkezést azonnal el kell kezdeni, hogy a tél beálltával már tető alatt legyen az újjáépített templom. Pénzügyileg nagyjából meg van oldva a kérdés. Hosszú harc után, amelynek egyes szakaszaiban már reménytelennek látszott sók- szőr a gyűjtés eredményessége, nagyrészt megvan az anyag és az utóbbi időben már !a.padok és ablakok is adományozóra találtak. Nehézség merülhet még fel a munkabéreknél, amelyek a költségvetés szerint 61.528 pengőt tesznek Zalaegerszeg polgármestere közli, hogy a minisztérium 6120—1941 M. E. sz. rendeletével az úgynevezett vázeszsemlyének sütőüzemekben való készítését újra engedélyezte azzal, hogy sütőüzemben vizeszsemlyén kívül más péksüteményt, vagy tésztafélét készíteni és forgalombahozni nem szabad. A kész vizeszsemlye súlya 4.8 dkg-nái kevesebb és 5.2 dkg-nái több nem lehet. A vizeszsemlyét csak egységes búzakenyérliszttel (malmi jelzése EB) kévén finom búzalisztből szabad készíteni. A zsemlye készítésénél 100 kg finom búzaliszthez 15 kg egységes búzakenyérlisztet kell keverni. A vizesszemlyét egyszer bevágva és sóval meghintve is forgalomba szabad hozni. Az eddigi úgynevezett »buci« sütése tehát ezentúl tilos. A zsemlye készítéséhez tejet, vajat és sertészsírt használni tilos. A vendéjglátóipari üzemekben (vendéglőkben, kávéházakban, penziókban, kávémérésékben, kifőzésekben, korcsmákban stb.) vizeszsiemlyét kiszolgáltatni nem szabad. . i Vendéglátóipari és cukrászüzemekben 50 százaléknál több lisztet tartalmazó kelttésztát és más süteményt készíteni és forgalomba hozni nem szabad. A liszt arányának kiszámításánál a búza-, vagy rozsliszthez hozzáadott víz, tej (lefölözött tej, aludt-tej), író és savó nem vehető figyelembe, még mint valamely járulékos, vagy segédanyag oldószere sém. Kelttészta minden olyan sütemény, amely szénsavas lazítással — tehát akár élesztővel, akár valamely sütőporral, akár pedig gázzal — készül. FERENCJŐZSEF KESERÜVIZ vihetetlen megoldást javasolt a műemlékek ormegy, vagy j j r betöréses lopási kár ellen! I: biztosit
