Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-07 / 152. szám
ÄRA 8 FILLER II. évfolyam, Y52. szám. ♦ politikai napilap # 1941. július 7. Hétfő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Gróf Széchenyi István és a magyar lélek Irta: Dr. QESZTELYI NAGY LÁSZLÓ országgyűlési képviselő Ez évben, szeptember 21-én lesz 150 esztendeje annak, hogy a „legnagyobb magyar“, a legnagyobb magyar nemzetnevelő megszületett. E nagy magyar születésének másfél évszázados jubileuma kell, hogy közelebbvigyen bennünket őhozzá, az ő munkájához, faj- és földszereteté- hez és megismertessen bennünket azokkal az eszmékkel és gondolatokkal, amelyekkel ő akarta a magyar fajtát és az országot megerősíteni, felemelni és az európai művelődésbe és a gazdag nemzetek sorába juttatni. Széchenyi István csodálatos megértéssel fo gott hozzá az ország szellemi, gazdasági, társadalmi és közgazdasági területén az összes elhanyagolt kérdések megoldásához. Amikor a pesti lóverseny eszméjét felvetette, maga mondja, hogy nem a lóverseny volt nála a cél, hanem az, hogy legyen egy alkalom, ahol a magyar urak összejöjjenek és beszélgessenek a sorsdöntő magyar kérdésekről. Azt Írja, hogy ha összejönnek a lóversenyre, bizonyára más magyar gazdasági, társadalmi és politikai kérdésről is fognak beszélni és észre sem veszik, hogy „hibáikat reszelgetem“. A Nemzed Kaszinót sem azért hozta létre, hogy legyen egy hely, ahol dohányozni, vagy újságot olvasni összejöjjenek a legjobb magyarok, hanem azért, hogy a felszínen levő nagy kérdéseket megfogják, eszmét termeljenek, a magyar nyelvet gyakorolják s a magyar lelket erősítsék. Nála minden nagy célnak a megvalósításánál a társulás eszköz, sehol nem cél. Amikor a Tisza szabályozást indította meg, akkor is társulatot hoz össze. A Duna Gőzhajózási Társaság megindításánál szintén embereket toboroz. így toborzott össze a pesti hengermalom létesítésére is társaságot. Mivel Széchenyi az ember átalakításával kívánta a magyar élet különböző területein a viszonyokat átalakítani és az ember reformja által kívánta a maga reformjait megvalósítani, politikájában mindenütt elsősorban az embert tartotta fontosnak. Az ember volt az akinek szegénysége fájt neki; az ember volt az, aki mint jobbágy állt előtte reformtörekvéseinél és épen ezért ő is egyik legsürgősebben megoldandó kérdésnek a jobbágy-kérdést tartotta. Látta és érezte, hogy a magyar fajtának nagy tömege minden jogból kitaszítva, de minden terhet viselve, nem kapcsolható be a reformok által megkívánt építő munkába. Széchenyi őrszelleme előtt hódolattal megállva, el nem tudom palástolni azt a fájó érzésemet, hogy mennyire elhanyagolja Széchenyi Istvánt a magyar íársadalom, elhanyagolják az iskolák, az önképzőkörök, a tudományos társaságok és maga a közönség. Épen ezért a közoktatásügyi tárca vitájánál elmondott múlt évi költségvetési beszédemben javasoltam, hogy népszerűsíteni keli Széchenyit és olyan könnyen megérthető füzetekben, előadásokban, pályatételek kiírásában, stb. kell az ő nagyszerű reformátori tevékenységét megismertetnünk, amely írások a legszélesebb rétegekig eljutnak. Különösen önfeláldozó hűségét, magyar lelkét, áldozatkészségét, egészségének, életének feláldozását kell odavetiteni a ma kényelmes, a magyar lelket könnyen az ajtón kívül rekeszteni akaró szándék elé, meri ennek a nemzetnek egy kincse és egy érféke van: az, hogy magyar. Számtalanszor hangzott már el, hogy mi ne utánozzunk se külsőségekben, se lélekben, se belsőkben idegen nemzeteket. Nekünk a mi ezer esztendős keleti hagyományaink, a magyar földön kitermelődött lelkiségünk az, amely uj szellemet, uj lelket, uj életet tud biztosítani a jelenlegi és az újjá rendezendő Európában. Ahoz, hogy Széchenyit szeressük és kövessük, először meg kell őt ismernünk, még pedig a munkái, alkotásai alapján. Ma már ezek mind hozzáférhetők s épen a mai vállozó világban jó, ha ilyen hatalmas támasz áll mellettünk, mint Széchenyi István. Könyveiben a magyarság legfontosabb sorskérdései szerepelnek. Különösen ma kell hát Széchenyihez menekülni, amikor világok rendülnek meg, országok keletkeznek és tűnnek el, nemzetek alakulnak át, hogy legyen egy biztos ponlunk, amely vezérel minket a helyes magyar vezető gondolatok felismerése felé. Széchenyi ma épen annyira időszerű, mint 1830 ban, mikor a Hitel cimü műve megjelent. Mikor a helytartótanács mellett az utak, vizek A Baross Szövetség zalaegerszegi fiókja díszgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy Szabadkán megalakult a 100-ik Baross-fiők. A gyűlésen a vármegye, a város, az ügyvédi kamara képviselőin kívül igen szép számmal jelentek meg a Baross-tagok és vendégek. A díszgyűlést Fangler Kató szavalata, a Hitvallás nyitotta meg. A hatás tekintetében röviden annyit jegyzünlk meg, hogy Fangler Katóban kiforrott e 1 ő a d ó m ű v é s z n ő t ismertünk meg. Czobor Mátyás elnök megnyitó beszédében megemlékezett a szabadkai zászló- bontásról és azokról a magyar honvédekről, akik a Kárpitokon túl vérüket ontva harcolják meg harcukat a kereszténység védelméért. Vezesse őket győzelmes útjukon az Isten keze. Pehm József prelátus, apátplébános ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy 700 év óta — kezdve a tatároktól, Mohács, Trianon — az ország többször gyászba borult, A legsúlyosabb volt Trianon, de ma már részben leszakadtak a bilincsei. Visszakerültek ősi területeinknek egyes részei a rajtuk lakó magyar testvéreinkkel együtt. Magyarok tértek vissza, mert mi azokat, akik a magyar haza területén élnek, mind magyaroknak valljuk. Azután ismertette a megszállás alatt volt Délvidék küzdelmes történetét, amelyben az a legfájdalmasabb, hogy 23 éven keresztül nem volt magyar tanítójuk, papjuk, csak már az utóbbi időben kaptak akkora nagy területre egyetlen magyar tanítóképzőt és csak egyetlen magyar egyesületnek engedtek működést bizonyos korlátok 'között. Majd utalt^ arra, hogy fájdalmunk övez minden hantot, amely még nem került szolgálatára hivatott bizoitmány elnöke lett, elsősorban a Tiszavölgy rendezésére, a Nagy Magyar Aiföld gazdasági felvirágoztatására gondok mert ezúton a magyar faj legeredetibb fészkének boldogulását s mindezzel a legfőbb nemzeti céiok szolgálatát véli megkezdeni. Annak, hogy Széchenyi annyira szivén viselte a Tiszavölgy rendezésének kérdését, egyik magyarázata az, hogy ezáltal a Tiszavölgy területén elhelyezkedett magyar fajtának nyomorúságos helyzetéi akarta enyhíteni, másrészt a Tisza kiöntéseinek szabályozásával több- inillió hold földet kívánt visszaadni a mező- gazdasági termelésnek. Terveiből, elgondolásaiból sok még életében megvalósult, sok csak halála uíán, de a mindent átfogó, hatalmas reform-programja tulajdonképen még ma sincs készen s ennek maradéktalan megvalósítása érdekében kell mindnyájunknak doboznunk, élnünk, égnünk s ha keli: elégnünk. Legyen áldott az a mag, amelyet ő hintett el munkájával ebben az országban és legyenek áldottak azok, akik az ő eszméinek követői s ezáltal az uj magyar életnek formálói kívánnak lenni. vissza. Mi nem helyezkedhetünk a trianoni álláspontra, nem alkudhatunk a szentistváni határokból. Hisszük, hogy reményeink teljesednek és már most föl kell1 készülnie iparosnak és kereskedőnek arra az időre, amikor megszűnik a háború, megszűnnek majd a korlátozások és az ipari és kereskedelmi támogatások is és ismét saját lábán kell megállnia az iparosnak, kereskedőnek. Gyűjtse tehát az erkölcsi tőkét, amely egyedüli támasza lesz. Az élénk tapssal kísért beszédhez Czobor Mátyás és Tóth Gyula társelnök szólt hiozzá, majd Kakas Ágoston társelnök indítványára a díszgyűlés üdvözlő táviratot küldött kormányzó urunknak, a miniszterelnöknek, pénzügyminiszternek, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek. Táviratot intéztek még Ilovszky János országgyűlési képviselőhöz, a Baross Szövetség országos elnökéhez. Végül fölcsendültek a Himnusz imádságos és bizakodó hangjai. Júniusban ötezer tonna anyagot eredményezett a meggyorsított óc&kava&gvüités A fokozott ütemben megindult ócskavas és fémhulladék gyűjtés júliusban közel ötezer tonna anyagot eredményezett. Ez az eredmény elsősorban annak tudható be, hogy a Fém- gyűjtő a nagyobb szükséglet miatt az egész ország 'területén átszervezte és meggyorsította a gyűjtést. Kora tavasz óta 2.425 községben tartott vasnapot a Fémgyüjtő. Júliusban főleg a városokban folyik a gyűjtés és csak a mezőgazdasági munkák beíeje- 'zése után kerül sor a falvakra. Együtt ünnepelt a zalaegerszegi Baross a visszatért szabadkai testvérekkel
