Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-07 / 152. szám

ÄRA 8 FILLER II. évfolyam, Y52. szám. ♦ politikai napilap # 1941. július 7. Hétfő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Gróf Széchenyi István és a magyar lélek Irta: Dr. QESZTELYI NAGY LÁSZLÓ országgyűlési képviselő Ez évben, szeptember 21-én lesz 150 esz­tendeje annak, hogy a „legnagyobb magyar“, a legnagyobb magyar nemzetnevelő megszületett. E nagy magyar születésének másfél évszázados jubileuma kell, hogy közelebbvigyen bennünket őhozzá, az ő munkájához, faj- és földszereteté- hez és megismertessen bennünket azokkal az eszmékkel és gondolatokkal, amelyekkel ő akarta a magyar fajtát és az országot megerő­síteni, felemelni és az európai művelődésbe és a gazdag nemzetek sorába juttatni. Széchenyi István csodálatos megértéssel fo gott hozzá az ország szellemi, gazdasági, tár­sadalmi és közgazdasági területén az összes elhanyagolt kérdések megoldásához. Amikor a pesti lóverseny eszméjét felvetette, maga mondja, hogy nem a lóverseny volt nála a cél, hanem az, hogy legyen egy alkalom, ahol a magyar urak összejöjjenek és beszélgessenek a sors­döntő magyar kérdésekről. Azt Írja, hogy ha összejönnek a lóversenyre, bizonyára más ma­gyar gazdasági, társadalmi és politikai kérdés­ről is fognak beszélni és észre sem veszik, hogy „hibáikat reszelgetem“. A Nemzed Kaszi­nót sem azért hozta létre, hogy legyen egy hely, ahol dohányozni, vagy újságot olvasni összejöjjenek a legjobb magyarok, hanem azért, hogy a felszínen levő nagy kérdéseket meg­fogják, eszmét termeljenek, a magyar nyelvet gyakorolják s a magyar lelket erősítsék. Nála minden nagy célnak a megvalósításánál a tár­sulás eszköz, sehol nem cél. Amikor a Tisza szabályozást indította meg, akkor is társulatot hoz össze. A Duna Gőzhajózási Társaság meg­indításánál szintén embereket toboroz. így to­borzott össze a pesti hengermalom létesítésére is társaságot. Mivel Széchenyi az ember átalakításával kí­vánta a magyar élet különböző területein a vi­szonyokat átalakítani és az ember reformja által kívánta a maga reformjait megvalósítani, politi­kájában mindenütt elsősorban az embert tar­totta fontosnak. Az ember volt az akinek sze­génysége fájt neki; az ember volt az, aki mint jobbágy állt előtte reformtörekvéseinél és épen ezért ő is egyik legsürgősebben megoldandó kérdésnek a jobbágy-kérdést tartotta. Látta és érezte, hogy a magyar fajtának nagy tömege minden jogból kitaszítva, de minden terhet viselve, nem kapcsolható be a reformok által megkívánt építő munkába. Széchenyi őrszelleme előtt hódolattal meg­állva, el nem tudom palástolni azt a fájó érzé­semet, hogy mennyire elhanyagolja Széchenyi Istvánt a magyar íársadalom, elhanyagolják az iskolák, az önképzőkörök, a tudományos társa­ságok és maga a közönség. Épen ezért a közoktatásügyi tárca vitájánál elmondott múlt évi költségvetési beszédemben javasoltam, hogy népszerűsíteni keli Széchenyit és olyan könnyen megérthető füzetekben, előadásokban, pályatételek kiírásában, stb. kell az ő nagy­szerű reformátori tevékenységét megismertet­nünk, amely írások a legszélesebb rétegekig eljutnak. Különösen önfeláldozó hűségét, magyar lelkét, áldozatkészségét, egészségének, életének feláldozását kell odavetiteni a ma kényelmes, a magyar lelket könnyen az ajtón kívül rekesz­teni akaró szándék elé, meri ennek a nemzet­nek egy kincse és egy érféke van: az, hogy magyar. Számtalanszor hangzott már el, hogy mi ne utánozzunk se külsőségekben, se lélek­ben, se belsőkben idegen nemzeteket. Nekünk a mi ezer esztendős keleti hagyományaink, a magyar földön kitermelődött lelkiségünk az, amely uj szellemet, uj lelket, uj életet tud biz­tosítani a jelenlegi és az újjá rendezendő Euró­pában. Ahoz, hogy Széchenyit szeressük és kövessük, először meg kell őt ismernünk, még pedig a munkái, alkotásai alapján. Ma már ezek mind hozzáférhetők s épen a mai vállozó világban jó, ha ilyen hatalmas támasz áll mellettünk, mint Széchenyi István. Könyveiben a magyar­ság legfontosabb sorskérdései szerepelnek. Kü­lönösen ma kell hát Széchenyihez menekülni, amikor világok rendülnek meg, országok kelet­keznek és tűnnek el, nemzetek alakulnak át, hogy legyen egy biztos ponlunk, amely vezérel minket a helyes magyar vezető gondolatok felismerése felé. Széchenyi ma épen annyira időszerű, mint 1830 ban, mikor a Hitel cimü műve megjelent. Mikor a helytartótanács mellett az utak, vizek A Baross Szövetség zalaegerszegi fiókja díszgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy Szabadkán megalakult a 100-ik Baross-fiők. A gyűlésen a vármegye, a város, az ügyvédi kamara képviselőin kívül igen szép számmal jelentek meg a Baross-tagok és vendégek. A díszgyűlést Fangler Kató szavalata, a Hitvallás nyitotta meg. A hatás tekintetében röviden annyit jegyzünlk meg, hogy Fangler Katóban kiforrott e 1 ő a d ó m ű v é s z n ő t is­mertünk meg. Czobor Mátyás elnök megnyitó beszédében megemlékezett a szabadkai zászló- bontásról és azokról a magyar honvédekről, akik a Kárpitokon túl vérüket ontva harcolják meg harcukat a kereszténység védelméért. Ve­zesse őket győzelmes útjukon az Isten keze. Pehm József prelátus, apátplébános ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy 700 év óta — kezdve a tatároktól, Mohács, Trianon — az ország többször gyászba borult, A leg­súlyosabb volt Trianon, de ma már részben leszakadtak a bilincsei. Visszakerültek ősi te­rületeinknek egyes részei a rajtuk lakó magyar testvéreinkkel együtt. Magyarok tértek vissza, mert mi azokat, akik a magyar haza területén élnek, mind magyaroknak valljuk. Azután is­mertette a megszállás alatt volt Délvidék küz­delmes történetét, amelyben az a legfájdalma­sabb, hogy 23 éven keresztül nem volt magyar tanítójuk, papjuk, csak már az utóbbi időben kaptak akkora nagy területre egyetlen magyar tanítóképzőt és csak egyetlen magyar egye­sületnek engedtek működést bizonyos korlá­tok 'között. Majd utalt^ arra, hogy fájdalmunk övez minden hantot, amely még nem került szolgálatára hivatott bizoitmány elnöke lett, elsősorban a Tiszavölgy rendezésére, a Nagy Magyar Aiföld gazdasági felvirágoztatására gon­dok mert ezúton a magyar faj legeredetibb fészkének boldogulását s mindezzel a legfőbb nemzeti céiok szolgálatát véli megkezdeni. An­nak, hogy Széchenyi annyira szivén viselte a Tiszavölgy rendezésének kérdését, egyik ma­gyarázata az, hogy ezáltal a Tiszavölgy területén elhelyezkedett magyar fajtának nyomorúságos helyzetéi akarta enyhíteni, más­részt a Tisza kiöntéseinek szabályozásával több- inillió hold földet kívánt visszaadni a mező- gazdasági termelésnek. Terveiből, elgondolásaiból sok még életében megvalósult, sok csak halála uíán, de a min­dent átfogó, hatalmas reform-programja tulaj­donképen még ma sincs készen s ennek mara­déktalan megvalósítása érdekében kell mind­nyájunknak doboznunk, élnünk, égnünk s ha keli: elégnünk. Legyen áldott az a mag, amelyet ő hintett el munkájával ebben az országban és legyenek áldottak azok, akik az ő eszméinek követői s ezáltal az uj magyar életnek formálói kívánnak lenni. vissza. Mi nem helyezkedhetünk a trianoni álláspontra, nem alkudhatunk a szentistváni határokból. Hisszük, hogy reményeink telje­sednek és már most föl kell1 készülnie iparos­nak és kereskedőnek arra az időre, amikor megszűnik a háború, megszűnnek majd a korlátozások és az ipari és kereskedelmi tá­mogatások is és ismét saját lábán kell meg­állnia az iparosnak, kereskedőnek. Gyűjtse te­hát az erkölcsi tőkét, amely egyedüli támasza lesz. Az élénk tapssal kísért beszédhez Czobor Mátyás és Tóth Gyula társelnök szólt hiozzá, majd Kakas Ágoston társelnök indítványára a díszgyűlés üdvözlő táviratot küldött kormányzó urunknak, a miniszterelnöknek, pénzügyminisz­ternek, ipar- és kereskedelemügyi miniszter­nek. Táviratot intéztek még Ilovszky János or­szággyűlési képviselőhöz, a Baross Szövetség országos elnökéhez. Végül fölcsendültek a Himnusz imádságos és bizakodó hangjai. Júniusban ötezer tonna anyagot eredményezett a meggyorsított óc&kava&gvüités A fokozott ütemben megindult ócskavas és fémhulladék gyűjtés júliusban közel ötezer tonna anyagot eredményezett. Ez az eredmény elsősorban annak tudható be, hogy a Fém- gyűjtő a nagyobb szükséglet miatt az egész ország 'területén átszervezte és meggyorsította a gyűjtést. Kora tavasz óta 2.425 községben tartott vasnapot a Fémgyüjtő. Júliusban főleg a városokban folyik a gyűj­tés és csak a mezőgazdasági munkák beíeje- 'zése után kerül sor a falvakra. Együtt ünnepelt a zalaegerszegi Baross a visszatért szabadkai testvérekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom