Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-01 / 147. szám

\ 1 2 tett meg, hogy Sümegre érkezzék. Egy-egy szükséges felszólalás miatt szinte közlekedési rekordokat csináló képviselő ezúttal is csak éppen a beszédét mondta el, aztán a hivatás nagy gyorsan újabb közlekedési rohanásra kényszerítette. — Hitet jöttem tenni ide — mondotta — az általam 7 év óta hirdetett magyar népi keresztény politika mellett. Az a véleményem, hogy ma nem lehet különleges egyéni meg­állapításokat tenni a politikában, amikor az egész világ fegyverben van. Magyarország ma a gazdasági háború tetőpontján áll és ezt a gazdasági háborút, ha törik, ha sza­kad, meg kell nyernünk. Építő munkát azon­ban csak akkor lehet végezni, ha a keresztény népi politikán alapuló Gömbös-féle elgondo­lásokat a közélet egész vonalán bevezetjük. Eljött az ideje annak, hogy minden magyarnak társadalmi különbség nélkül áldozatokat kell hozni és amikor nemcsak a miniszternek, hanem mindenkinek dolgoznia kell. Elmúlt az ideje annak a kornak, amikor komázásokkal lehetett boldogulni és amikor azok juthattak vezető állásokba, akik jó apóssal és előkelő rokonság­gal rendelkeztek. A saját sorainkból termeljük ki azokat, akik kiválóan meg tudnak felelni ama feladatoknak, amelyeket rájuk bíz a nem­zet. Azt mondják, hogy akik nem 60, vagy 70 évesek, azok semmit sem tudnak. Erős téve­dés. Sok kitünően képzett fiatalemberünk van, csak nyissuk meg előttük az utat, hogy előre mehessenek. Kifogások, nehézségek vannak és lehetnek mindenféle viszonylatban. Öt év alatt pem lehet helyrehozni azokat a mulasztásokat, amik 15 év alatt történtek. Ha két évtized óta kitermelhettük volna a vezető állásokba való embereket, mennyire könnyen menne most a keresztény átállítás. Két évtizeden keresztül harsogtuk állandóan, hogy vissza az egész Magyarorsz'ágot és ó, milyen keveset tettünk érte. Ma meg teljes erőnket a honvédségre kell fordítani. Emberfeletti az áldozat, amit hozunk, de meg is fizet érte a "honvédség kö­telességének a teljesítésében. Nemcsak most, de az eljövendő időre is míeg kell tartanunk középeurópai vezető szerepünket a Kárpátok medencéjében. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha nem azt nézzük, hogy ki milyen inget hord közöttünk, hanem ha egymás szemébe nézünk és azt ke­ressük, hogy ki az őszintébb magyar. Hét évve; ezelőtt zsidó szabadelvű vicclapokban gúnyos támadásoknak voltunk kitéve mi, akik a keresztény magyarság kitermeléséért dol­goztunk. De mi nem törődtünk a gúnyolódá­sokkal, hanem haladtunk az általunk helyesen felismert úton tovább. Azt hirdettük, hogy az embereket először meg kell nevelni a jobb­oldali keresztény gondolatok megtestesítésére, mert a keresztény politikát jelszavakkal nem lehet elintézni. Sokan ma csak azért verekesz- nek, hogy a zsidót kimozdítsák helyéről, az­tán még rosszabb jön helyére, mint a zsidó Férti és női ruhavásznak Férti és női ballon kabátok Férti és női szövetek Tóth Gyulánál volt. Hányszor kesergett ezen a furcsaságon néhai vezérünk, gróf Teleki Pál, mondván: »Mit csináljak ezzel a keresztény társadalom­mal, amelyben az egyéni érvényesülés túltesz a félebaráti szereteten.« Nem azért dolgozunk mi, keresztény politikusok, hogy egyes önző ' emberek zsebe tele legyen, hanem, hogy el­jöjjön a lélekben is tiszta keresztény fajta uralma. Vezető többségünk szakított a letűnt Bethlen-rendszer tulajdonságaival, abszolút ke­resztény uralmat kívánunk és eszünk ágába se jut a régi rendszer felé kokettálni. Mindent elkövetünk, hogy a kenyerét mindenki meg­kaphassa, de rossz szolgálatot tesz az országnak, aki rémhíreikkel honfitársát még jobban iz­gatja. | Tudjuk, hogy a fejadagot emelni kell, nem lehet tűrni, hogy míg pocakos zsidók a kávé­házban esznek-isznak, a munkás napi 30 deka kenyéren éljen. Mindenki szívesen hozza meg az áldozatot, ha az valóban mindenkire egyen­lően vonatkozik. Jobb, ha a politikába minél kevesebben szólunk bele ezekben a nehéz időkben. Mert meg lehetünk elégedve azzal a kormánypolitikával, amely tekintélyes ország­részeket szerzett vissza véráldozat nélkül és minden törvényjavaslat egy-egy tégla az el­jövendő fejlődéshez. Mussolini és Hitler mun­kája se történt máról-holnapra, nálunk se kö­veteljenek lehetetlent. Személyi hiúsági kér­dések uralkodnak ma az ellenzéki politika me­zején, pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy minden nap nem lehet változtatni a vezetősé­get. Ne akarjon mindenki vezető lenni, hanem becsületes közkatona. A vonalvezetés legyen egy és aki ebben a vonalban megy, azután kell nekünk is haladnunk. Festetics Domonkosnak leírhatatlan hatást keltő beszéde után Vasvári Lajos, a már zala­egerszegi beszédéből ismert pestvidéki ország- gyűlési képviselő beszélt. A képviselő munkás­sorból küzdötte fel magát, önmunkássággal képezte állandóan szellemét és önképzés ré­vén olyan fokát érte el a politikai készségnek, tudásnak és hozzáértésnek, hogy minden meg­nyilatkozása a legnagyobb tiszteletet érdemli. A helyzet világos ismerete és a liszSa megr győződés hatja át minden mondatát, amélyek aztán jótékony cseppenként hullanak a hallga­tóság leikébe. — A magyar kormány nem csinál osztály­politikát, — mondotta — hanem közös erő­vel igyekszik programját megvalósítani. Célja az, hogy a magyar dolgozók milliói számára minél nagyobb életterületet biztosítson. A vi­lágháború a kizsákmányolók harca volt a köz­ponti hatalmakkal szemben és gáládul velünk fizettették meg a háború kegyetlen adóját. A zsidóság a háborúban érte el hatalmá­nak tetőpontját, nemcsak gazdasági, hanem politikai és iro­dalmi téren is. Ilyen állapotban érte az orszá­got a forradalom. A zsidóság műve volt az, hogy a magyar munkásságot úgy állította be, mint amely saját nemzetének az ellensége:. Ilyeneket csak azok mondhatnak, akik a mun­kásság lelkületével nincsenek tisztában. Meg kell mondanunk őszintén, hogy a magyar ér­telmiség magára hagyta a munkásságot, kö­zönnyel nézte ennek a társadalmi rétegnek ki­alakulását és törekvéseit és ezt használta ki a zsidóság, hogy reá építse a maga politikai hatalmát. A mai kormányzatunk meg akarja védeni a bűnbaknak beállított munkásságot az igazságtalan vádaktól és azon dolgozik, hogy a gazdasági kizsákmányolás megakadályozása céljából kamarai érdekképviseletet alapítson a munkásság. így ezen a kereten belül megta- fálja á munkás a maga érdekvédelmét és meg­szabadul attól a hálátlan szereptől, hogy poli­tikai kalandba vigyék bele a nyilasok. Azután rámutatott arra, miben áll a magyar nép tör­1941 július 1. 1 KESERÜVIZ ténelmi elhivatottsága a Kárpát-medencében, Megcáfolta azokat az állításokat, hogy változ­tatni kell a keresztény államformán. Éppen a kereszténység volt az, amely a római pápák személyében a marxista tanokkal szemben rá­mutatott arra, hogy az evangéliumi szellem váltja meg a proletárságot a nyomorúságtól. Amikor mi az alkotmányosság rendjéért küz­dünk, akkor nem a szabadelvű demokráciára gondolunk, hanem arra a keresztény alkot­mányformára, amelyben a legkisebb ember is jogosult egészséges bírálatot mondani. Mikor tehát ezt az alkotmányosságot védjük, akkor a nép jogait védelmezzük. Történelmi felada­tunk az, hogy megoldódjék a szabadelvű szel­lem és a szovjet felszámolása, amely a törté­nelmi materializmus éts tudományos szocializ­mus kisérletezése közben 17 millió politikai gyilkosságot követett el. Idegen államok al­kotmányát nem lehet nekünk lemásolnunk, mi­kor a mi országunkban nemzeti kisebbség is van. Itt csak az ezeréves államforma és alkot­mány felel meg a viszonyoknak. A magyarság minden jogot megad a vele együttélő nemzeti­ségeknek, de ragaszkodik ahhoz, hogy itt ő legyen az úr és nem hajlandó a kereszténysé­get új eszmeáramlatoknak feláldozni. A gaz­dasági életben sem lehet forradalmat csinálni, hanem csak fokozatos fejlődés alapján kell el­képzelni a változtatásokat. Ereznünk keli, hogy a munkásság soriközösségben él a többi inéptíkkel, mert máskép katasztrófa következnék be. A magyar értelmiségnek a munkássággal való szövetségében látom a nemzet egységének megvalósulását és ezt szolgálja a Magyar Élet Pártja, amely nem is annyira párt, mint inkább eszköz a nemzeti célok megvalósítására. Vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán szólalt fel ezután általános figyelem közepette. Elsősorban is megköszönte, hogy a megjelen­tek nagy száma a tábor egységességéről tesz tanúságot. A kerület képviselőjének hangtalan, de folyvást mozgékony, békés és nyugodt munkája bizonyítéka annak, hogy pártunk sza­kított azzal a felfogással, hogy a képviselőnek megválasztása után többé nincs munkája kerü­letében. Legfőbb célkitűzésünk a békés, ter­melő munka biztosítása és hogy a gazdasági háborúban a legnagyobb tokra felfokozott erő­vel vegyünk részt. Hazaárulást követnek el azok, akik a termelést fokozás helyett akna­munkával megbénítják. Szomorú tünet az, hogy a mezőgazdasági munkásság itt-ott felül az izgatóknak és a munkaerkölcsöt lerontva, a kényelmes nemtörődömség álláspontjára he­lyezkedik ebben a megyében is. Kijelentem, hogy mun1<iaa'ka'om van, tisztességes munkabér is van. Lelkiismeretes ember nem mondhatja, hogy teljesíti hazája, családja iránti kötelességét, ha megelégszik hetenként 4 napi munkával, a többit pedig elhenyéli. A legszegényebbekről való gondoskodás képezi a kormány szociál­politikájának tengelyét. Ezt célozza a nép- és családvédelmi alap, amely a vármegyei köz­jóléti szövetkezet támogatásával Zalában egy­milliós 'költségvetéssel dolgozik. Ez segíti elő a közeljövőben 100 családi ház fölépülését köl­csön útján, amely 25—30 évig törleszthető a legalacsonyabb lakbért véve alapul és a tör­lesztés munkában is lehetséges. Beszélt a fő­A központi kávéház éllel 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva FERENCJOZSEF Ha nyaralni megy, vagy lurabli időt It távol otthonától: biztositsoi betöréses lopási kár ellen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom