Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-16 / 134. szám
II AR A 8 FILLÉR Um évfolyam, 134, szám. ^ pqutikai napilap # 1941. súnius 16. Hétfő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, littössy-uica 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL A közellátás folyamatossása a gazdák hazafias megértésén múlik Zalai gazdakivánsások a vármegyei mezőgazdasági bizottság ülésén Elöfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. közjóléti szövetkezet útján akarjuk életszínA zalavármegyei mezőgazdasági bizottság tegnap tartotta közgyűlését dr. Thaissy Kristóf országgyűlési képviselő, földbirtokos elnökletével. Ä gyűlésen résztvett a főispán, az alispán, a vármegye földbirtokosai és gazdái. Dr. Thassy Kristóf megnyitójában kitért arra, hogy hazánk örvendetes megnagyobbodása újabb terhet ró elsősorban a mezőgazdaságra, mert ebben az országban nem szabad éhező embernek lennie. Az idei esztendő is gyenge gazdaságilag éis hihetőleg soká fog eljönni az az idő, amikor a gazda szabadon rendelkezhetik terményeivel. A közellátás terén a falusi és városi lakosságot nem lehet egy kalap alá venni. A falusi lakosság főleg lisztből készült ételeket fogyaszt. A kiőrlési rendelet pedig nem takarékosság, hanem pazarlás. A termények árai nincsenek arányban az ipari cikkek árával. Nem kell attól tartani, hogy baj lesz abból, ha a gazda jobban tudja értékesíteni terményeit. Ha ugyanis a gazdának van péirtze, mindenkinek vfan. Gróf Somssich Antal a falusi lakosság lisztellátásáról szólt. 85 százalékban kenyérből és tésztából él a nép, ezéirt kérte a hiavi 16 kiló fejadag fölemelését. Hangoztatta a szakoktatás fontosságát is. Kovács Ferenc a tej árának emelését indítványozta, mert a jó takarmány beszerzése nehézségbe ütközik. Tersztyánszky Géza kukorica kiutalását kérte, mert aratás után sokan vetnek' csalamádét takarmánynak. A felszólalások után vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán emelkedett szólásra. Nehéz időket élünk, — mondotta — mindenkinek meg kell értenie a felhívást, hogy adjon annyit, amennyit tud. Át kell érezni a helyzet komolyságát, lehetővé kiéli tenni a hozzájárulást a közért, mert ez hazafias kötelezettség, így át fogjuk vészelni ezt az időt addig is, amíg az Isten új termést ad. A köziellátást csak úgy tudjuk biztosítani, ha igényeinket lefaragjuk. Állandó irányítás, készletgazdálkodás és a helyes ármegállapítás alapja a mezőgazdasági politikának. Még ebben a hónapban megjelenik az uj terményrendelet, amely rendezi az árakat. Minden gazda nyugodt lehet, hogy kívánságait figyelembe veszik. Oda fogunk hatni, hogy a falusi lakosságnak magas lisztfejadag legyen megállapítva. Sokan panaszkodnak amiatt, hogy nincs |elég rézgálicuk. Ennek az az oka, hogy tavaly ősszel nem jelentették be szőlőterületük nagyságát. A készlet hiányában aztán nem lehet a pótigényléseket kielégíteni. Nagy örömmel szólt arról1 az indítványról, hogy a gazdasági szakoktatást fejleszteni kell. Örömmel látja évről-évre a tanfolyamok látogatottságát és azok eredményeit. Felszólalása végén mégegyszer kérte a gazdákat a közellátás biztosításában való hazafias megértésre. A főispán,nak mindenre kiterjedő, nagy tetszéssel fogadott beszéde után, dr. Brand1 Sándor ^lispán szólt. Úgy érzem, — mondotta — abban a nehéz mumkábain,, ami most a kormányra hárul, szükséges, hogy a gazdatársadalom teljes lélekkel mellette álljon támogatásával. A vármegye Is azon van, hogy a kisemberek minden méltányos életérdekeit megvédelmezze. A falusi mezőgazda társadalmat a Bezeréd község példaszerű társadalmi életéről már sok szépet hallottunk és többször meg is emlékeztünk. Kiemeltük különösen azt a jelenséget, hogy itt a falu értelmisége a legteljesebb összhangban él egymással és a néppel és ebből a munkás, áldozatos, szíves egyetértésből a leggyönyörűbb eredmények fakadnak az emberek nevelésében, de a helység fejlődésében, is. Ennek a jó szellemnek kivirágzása a legújabb esemény is, az, hogy a faluban emléket állított a kegyeletérzés a világháborúban, hősi halált halt 42 bezerédi polgárnak. Valahányszor erre az emlékre tekint valaki, nemcsak a hősök előtt fogja leemelni a kalapját, hanem az előtt az erény előtt is, amely a hősök1 szellemének hagyatéka, hogy úgy mondjuk, végrendelete: az annyira nehéz, de annyira szükséges összefogás előtt. Békássy István földesúr telket adott a falu legszebb részén, Kovács István igazgató-tanító és felesége műkedvelő előadásokat tanított be és rendezett immár két év óta az emlékmű költségeire, a falu fiatalsága minden szabad idejét feláldozta a cél érdekében, való játékok betanulására, a nép öisszessiége pedig önzetlen buzgalomból 1000 köbméter földet hordott el, hogy a dombos telek tükörsima térré legyen, kialakítva. Tíz széles és hosszú lépcső vezet fel a térre, amelynek közepén emelkedik szinte a templomi tisztelet magasságában a gránitkő, tetején, a csőrében kardot tartó turulmadárral. A zalaegerszegi Wapper kőfaragó cég készítette, de a terv elkészítésiében természetesein tevékeny része van a nemes ízlésű Békássy- család elgondolásainak is. Tegnap történt meg az emlékmű félavatása a legmagasztosabb és legszívrehatóbb ünnepélyesség keretében. Az Isten is szereti azokat, akik a hősökért áldoznak. Ragyogó verőfény önti el a környezetet, meleg sugarak csillognak a kőbe vésett aranybetűkön: 42 néven, amelyben a sort békási Békássy Ferenc nyitja meg, vonalában emelni. A múltban is telkaroltuk őket és a jövőben is elősegítjük törekvéseiket kamatmentes kölcsönök folyósításával. A nagy tetszést keltő beszéd után ismertették a vármegye gazdasági helyzetét és a járási mezőgazdasági bizottságok indítványait. Tersztyánszky arra kérte a bizottságot, járjon el abban, hogy a gyors és sürgős mező- gazdasági munkák idiején függesszék föl ia közmunkákat. Több község kiküldötte azt kérte, hogy minden községben legyen levente- kiképzés, nie adódjék elő olyan helyzet, hogy más községbe kell járni foglalkozásra, ami már a cipőellátás nehézségei miatt is aggályos dolog. Pörneczi József azt az előterjesztést tette, hogy a kiőrlés százalékának megállapításán, belül bízzák a molnárra és a gazdára azt, milyen, fajta lisztet akar előállítani. így nem fordulhat elő pazarlás. a cambridgei egyetem egykori kitűnő hallgatója. Elmélyedő gondolkodású és költőlelkű fiatal, akit a legreményteljesebb földi pályáról szólított a haza csaták viharába, majd az égi mezőkre. Virágdíszben, piros-fehér-zöldben, koszorúk seregében úszik a hangulat, amelyre távolról ráhajol az erdő üdvözlete. Kivonult a falu apraja-nagyja, de a környékről is sokan jöttek össze. A tűzoltó-, levente-, katona- egyenruhák mellett kedves pasztellszín a magyarruhás leánycsokor. Az emlékmű előtt felállított oltárnál tábori misét mond Dely János plébános. Mise alatt a jónevű keszthelyi leventezenekar játszik áhítatkeltően dr. Horváth József tanító-karnagy vezényletével. Az oltár mögötti széksorokban foglalt helyet a honvédelmi miniszter képviseletében Kozdellka László ezredes, a nagykanizsai 17. gyalogezred parancsnoka, a vármegye képviseletében dr. Szűcs Andor tiszteletbeli főjegyző, a MÉP zalavármegyei szervezetének képviseletébein E,eredek István központi vármegyei titkár. A zalaszenigróti járást dr. Forintos László főszolgabíró, vitéz Csaba Gábor százados, járási katonai parancsnok és dr. Hubay Kálmán m. kir. tisztiorvos képviselte. Ott láttuk továbbá Békássy Istvánt és nejét, dr. Mestierházy Ferenc veszprémi főispánt, Sághy Kálmán MÉP pártvezetőt (Zalaszentgrót), dr. Angyal Béla tanügyi titkárt, Markos Jenő népművelési titkárt, vitéz Rónay Béla felügyelőt, Asztalos József háziipari intézőt (Zalaegerszeg), Beze- rédy Ferenc földbirtokost (Kisgörbő), Eitner Sándor országgyűlési képviselőt és másokat a földesurak, a papok, jegyzők, tanítók köréből. Zalaegerszegről tűzharcos küldöttség jelent meg, a környékről pedig a tűzoltóság képviseltette magát egy-egy csapattal. Szentmise után a plébános rövid beszédben megemlékezett arról az áldozatos szerétéiről, amelyet az emlékmű jelképez. A nemzeti történetünk legszebb lapjaira került hősök tetteire Hősi emlékmű hirdeti Bezeréden, hogy az összefogá a gyarapodás
