Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-26 / 94. szám
1941 április 26. ÍIAGtcJrÍlET 5 A magyar jellem íörféneíünkben (Szekfű Gyula cikkének ismertetése a »Mi a magyar?« című munkából.) A hosszú ideig együttélő népcsoportok idők folyamán saját jelleget vesznek fel, ami a népet minden más néptől megkülönbözteti, még rokonaitól is. A népi jelleg nem örök. A tulajdonságok nem mindig tűnnek el nyom nélkül. így a magyarságnak nomád lovas életében szerzett tulajdonságai sem múltak ki. De a népi jelleg alakul és alakítható; innen a nemzetnevelés lehetősége és reménysége. Elveszettnek hitt nemzeti erők újra feltörhetnek, vagy meglevő és ható tulajdonságok hirtelen új vegyületben jelentkezhetnek. Ebben persze nagy a változatosság. Első századaink magyarjaiban három fővonás ütközik ki: szabadságszeretet, vitézség, és körmönfont politizáló hajlam. A magyar ember szabadságszerietete mégsem volt akadálya annak, hogy a honfoglalás előtti időkben más testvérnépekkel: bolgárokkal, törkökkel, szavirokkal, kazárokkal állam- szövetségbe ne álljon össze, megtartva törzsi különállását, önálló hadi és népi szervezetét, amint ez a turáni népeknél szokás volt. A változó szövetségekből ép és erős népként vált ki a magyar. A vitézség és a politizáló hajlam a lovasnomád szabadságszeretet kísérője. Mindkettő benne gyökerezik az euráziai életmódban s jellemzi a mongolt, húnt, besenyőt s kúnt is egyformán. Az ősmagyar állami szervezet egybeesett a katonaival. Nem így volt nyugaton, ezért új hazájában merőben új világ vette körül a magyart. ősi fejedelmeink önkényes módon uralkodtak, de elhatározásaik előtt tanácsadóikat, főtisztjeiket meghallgatták s így kétségkívül népünk maga intézte dolgait. Mióta nincs többé a magyarnak rokona, nem bízik többé senkiben, senkivel sem áll össze életre-halálra s gyepűvel választja el magát a külvilágtól. A hazaszeretet lelki forrása Szent István ínagy államalkotó tettéből folyt: földhöz kötötte a nomád magyart. Nemzetünk ősi politikai bölcsesége nyilvánult meg abban, hogy a vendégnépekkel szemben a régi turáni hagyományt követte: területi, személyi önkormányzatokat létesített számukra, miközben a magyarrá válást is megengedte. A középkori magyar politikát egészben véve ősi magyar családok sarjai képviselték s ez érthetővé teszi a régi hagyományok érvényesülését. Csak Mátyás alatt indul meg nagyobb fokban idegen elem érvényesülése közügyeinkben: a délszlávoké. Uralkodó osztályunk még eddig a néppel széles, nagy egységet képezett s államiságunkat nem valami vékony tanult réteg hordozta csupán. Jobbágy és nemes elválása a ’16. s-zázad óta 'folyt, de lelkileg, gondolkodásban még jó darabig egyek maradnak1. Jobbágy és nemes között nem alakult ki polgárság, mint nyugaton: nálunk hiányzott az áthidalás. A szegény nép mégis át tudta venni a magas művelődés »lesüllyedő« javait: reneszánsz bútoríorniát, főúri hímzést. Az ősi nagyszerű beszédmódot is megőrizte. Fráter György, Báthori István, Boosklai példái mutatják, hogy a politikai valószerűség, a csak a nemzetet szolgáló mesterkedés mily erős volt még a 16. század légkörében is. E három férfi sokban igazi Macchiavélli-tanít- vány, de hiányzik belőlük az embermegvetés vonása és az, hogy egyéni életükben sohasem engedtek meg maguknak macchiavellizmust, csak a politikában. Volt a régi államférfiaink- ban vallásos ihlet Szent István nyomán, — de van nyugodt és szenvtelen mérlegelés is. A török uralom harcaiban kialakul a lelki kettősség jobbágy és nemes, labanc és kuruc között. Esterházy, Zrínyi hosszú siralmakban ostorozza a nemességet, amely nagy nemzeti vállalkozásra nem képes, csak közvetlen környéke, megyéje védelmében vitézkedik igazán. Tunyaság, önzés a leginkább megrótt nemesi vétkek, majd fegyelmetlenség és léhaság. A kuruc és labanc szellem egyaránt téves ábrándokban s hibákban gyökerezett, mind-, kettő valószerűtlen volt s a nemzet politikai érzékének megromlását árulja el a tény: papiAz országos mezőgazdasági kiállítás keretében rendezett tenyészállatkiállítás és tenyészállatvásár az ország népies állattenyésztése szempontjából is rendkívül nagy jelentőségű esemény. Az állattenyésztő egyesületekben megszervezett törekvő és haladni vágyó kisgazdáink évről-évre szélesebb keretben vesznek részt a tenyésZállatkiáUításokon, különösen a szarvasmarháik, lovak, hússertések és a baromfiak csoportjában. A kiállított szarvasmarháknak több mint a fele ez évben már a "kisgazdák udvaráról került ki. Még nagyobb jelentősége van a tenyészállatvásárnak a népies Zalaegerszegi Kölcsonkönsfvtár Lord Rothermere-u 4. sz ÚJDONSÁGAI: Prokosh: Valahol a világban Berde Mária: Keresztjáró szerelem Dénes Gizella: Asszony, aki vétkezett Wright: Meghajszolt vad Dine: A végzetes tét roson létező önállósággal elégszik meg a labanc; rövidlátás, fegyelmetlenség, szalmaláng s érzelmi politika vétkébe esik a kuruc. A 18. században a nemes még tovább ßüly- lyed: már a katonáskodást is a jobbágyra hárítja. Nyomában a paraszt sem javult. A romlás folyamatát 1800 táján a költők hathatós szava állította meg. Petőfi, Széchenyi meglátta a paraszt hatalmas erényeit s borzadva fordult el Pató Pál osztályától. Mégis a a nemességnek nemesebb része ekkor rendkívül magasra emelkedett s a jobbággyal mélyen együttérezve kiharoolta ennek felszabadítását. De ez a gyönyörű két-három évtized 1867 után elhanyatlott. A nagy nemeseknek nem akadtak méltó utódaik. A középosztály, amely szegény nemességből, áthasonultakból és zsidókból verődött össze, — érdekben, lélekben és műveltségben nem tartott közösséget a néppel, amelyet csupán zsákmánymezőnek nézett. Ez a legfőbb bajunk. 'Most első feladatunk legyen az egész nemzet egységes lelkületének kialakítása. állatállományt felölelő köztenyésztésnek jó- minőségű apaállatokkal való ellátása szempontjából, különösen mivel a tenyészállatnevelésnek a legjava előzetes minősítés és felülvizsgálat alapján az országos mezőgazdasági kiállításon kerül eladásra. Ezért báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter fontos feladatának tekintette, hogy a kiállítás Válogatott minőségű tenyészanyagá- ból a köztenyésztés minél nagyobb arányban részesedjék. Ennek érdekében a földmívelésügyi minisztérium a kiállításon igen nagyarányú tenyészáillatkiiosziást bonyolított le, amelynek keretében a földmívelésügyi minisztérium irányítása és messzemenő támogatása, továbbá a m. kir. gazdasági felügyelőségek közreműködése mellett a kiállított tenyészbikáknak több mint 80 százalékát, 770 darab tenyészbikát, továbbá 630 darab tenyészkant és na- gyobbszámú tenyészkost és tenyészbaromfit vásároltak meg a köztenyésztés céljaira. Ilyen módon a kiállításról mintegy 1600 darab törzs- könyvelt leszármazású és nagyértékü apaállat került a népies állattenyésztésbe több mint 1,650.000 pengő értékben. A népies állattenyésztésnek az országos tenyészállatvásár értékes anyagából való nagyarányú részesedése a legjobban mutatja, hogy a földmívelésügyi miniszter irányítása és támogatása az országos tenyészállatvásárt valóban közkinccsé tette. Ennek a nagyvonalú kormányintézkedésnek a jelentőségét csak akkor lehet teljesen méltányolni, ha figyelembe ves2- szük, hogy a kiállításról a köztenyésztésnek juttatott apaállatok után évenként legalább 35 ezer darab kiváló leszármazású borjúra, legalább 100.000 darab törzskönyvelt leszármazású malacra lehet számítani, amelyeknek további utódai még szélesebb körben fogják a magyar állattenyésztés fejlődését elősegíteni. MAVAU I' Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvény, s 1940. december 15-től. Zaaegerszeg—Bak—Keszthely MAVAUT 8 05 13 45 15 30 i. Zalaegerszeg Széchenyi-lér D é. 7 15 745 858 15 20 C 13 30 8 28 14 12 15 54 é. Bak Hangya szövetkezet i. 6 52 7 22 8 36 14 58 1301 8 54 14 40 —.— é. Zalaszentmihály—Pecsa p. u i. — —•— 817 14 39 —•— 9 22 15 08-.- é. Zalaapáti vendéglő i — —•— 7 47 13 58 —•— 9 50 15 35 é. Keszthely pályaudvar i. — —•_ 7 25 13 05 —•— C Zalaegerszeg—Bak—Nova—Lenti C 13 45 i. 8 36 15 04 i 9 20 15 50 é. C) Kedden és pénteken nem közlekedik. Zalaegerszeg Zalaegerszeg Széchenyi tér é. 7 45 13 01 Bak Hangya szövetkezet é. 6 44 12 59 Nova i. 6 - 12 15 Lenti i —•— — ■ — D) Csak kedden és pénteken közlekedik. Bak—Szentadorján 13 45 15 30 i. Zalaegerszeg Széchényi tér é. 7 45 15 20 14 12 15 54 é Bak Hangya szövetkezet i. 722 14 58 14 30 16 11 é. Söjtör postahivatal i. 7 06 14 35 —• — 17 20 é. Lispe i. 6 — —•— —•— 17 25 é. Szeníadorján *i. 5 55 —■— Dr. BUCSIS GYULA. A tenyészállatkiosztás nagy sikere
