Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-09 / 129. szám

1941 június 9. 2 ITAGöMI'LET Terményeit ftizhár ellen átalánybiztositás Keretében biztosíthatja legolcsóbban! Hadirokkantak közgyűlése A Hionsz zalaegerszegi és járási csoportja | tegnap tartotta évi rendes közgyűlését dr. vi­téz Tamásy István polgármester elnökletével1. A régi városháza közgyűlési termét a hadi­rokkantak és hadiözvegyek zsúfolásig meg­töltötték. A polgármester elnöki megnyitó beszédében megemlékezett arról, hogy a legutóbbi össze­jövetelük óta ismét gyarapodott területileg az ország. Hálát adott az Istennek, hogy lehe­tővé tette az ezeréves déli határok visszaszer­zését. Hódolattal emlékezett meg kormányzó urunkról, aki bölcs mérsékletével kevés vérrel tette lehetővé Magyarország feltámadását. Megemlékezett azokról a bajtársakról, akiket magához szólított az Ur, különös kegyelettel említette fel köztük Serényi Árpádot. Zsomboly József ügyvezető igazgató elő­terjesztette a titkári jelentést. Az idén a Honsz- inak 586 tagja van, évrő'l-évre kevesebb. A megjelentek örömkifejezése közben említette A Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vidéke fiókja tegnap évi közgyűlést tartott. A 303 tag közüli 69-ien jelentek meg, de azért az alap­szabályok értelmiében megvolt a határozat- képesség. Czobor Mátyás idlniök üdvözölte a megjelenteket, köztük Pehm József prelátus, apátplébánost, vitéz Farkas Sándor ezredes­nél, a női tábor elnökét, dr. Mikula Szigfrid városi fő- éis dr. Betlehem József aljegyzőt. Bejelentette, hogy ,a fiók díszelnökei, vitéz gróf Teleki Béla főispán és dr. Brand Sándor alis­pán hivatalos elfoglaltságuk miatt kimentették magukat. Ezután elmondta megnyitó beszédét, amelyben megemlékezett az újabb országgya­rapodásról ,és lezzel kapcsolatban kormányzó urunkról, A gyűlésen résztvevők állva hallgat­ták végig ia 'kormányzó úr iránt kifejezett hó­dolatot. Azután Czobor hálával szólt Ilovszky János országos elnöknek fáradhatatlan tevé­kenységéről, (amelynek során tekintélyre emeltje a Baross-szervezetet. Immár a századik fiók alakult meg az országban. Majd azt fejte­gette, hogy miit köszönhet a Baross-szellemnek a magyar élet. A közéletben senki se lehet magánzó, hanem a nemzeti közösség áldozatos szolgája. Fájdalmasan tapasztalta, hogy a zala­egerszegi Baross-tagok közt nem volt meg a kellő megértés, de rendületlenül hisz a test­véri szellem diadalában és abban, hogy a tagok áldozatkészségével ja megszerzett szék­hazat mieg is lehet tartani. Kérte végül, hogy a két elhunyt nagy magyarnak, gróf Csáky Ist­ván külügyminiszternek és gróf Teleki Pál miniszterelnöknek láldott emléke minidig legyen; példakép. Indítványára a közgyűlés táviratilag üdvözölte vitéz gróf Teleki Béla főispánt, dísz- elnököt, Ilovszky János országos elnököt, Mol­nár András nemzeti hitelintézeti igazgatót éis Megnyílt a Varga vendéglő kerthelyisége Zalaegerszeg legkellemesebb szórakozóhelye Berzsenyi utcában, a postapalota mellett. Kitűnő magyar konyha, állandóan frissen csapolt sörök Zamatos, jófaju borok. Tekepálya. föl azt, hogy vitéz Tamásyt országos társelnök­ké választották meg. A múlt évben 697 pengő 94 fillér volt a Honsz bevételle, ugyan,annyi a kiadása. Erre az évre 876 pengő 43 fillér be­vétellel szemben 776 pengő kiadást irányoz­tak elő. Ismertette a hadirokkantakat érdeklő rende- ieteket, majd hozzájárultak a társiszövetségek átiratához. Ebben ugyanis felirat formájában kérik a kormánytól illetékeik megállapítását és a méltányos elbánást. Kolarics Ferenc botfai tanító, a Honsz jegy­zője hatásos beszédben buzdította kitartásra a bajtársakat. Tűrni kell mindenkinek, mert az újabb országgyarapodás ismét súlyos anyagi gondokat ró a kormányra. Például hozta fel a megszállt területen élő bajtársáklat, akikről mindenki megfeledkezett és mégis magyarok jnaradtak. A közgyűlés végül hódoló táviratban kö­szöntötte országgyarapító kormányzó urunkat. Nagykovácsy Milenkó kormányfőtanácsost, a BiarosíS-szervezet egyik lalapítóját. Németh József ügyvezető elnök a fiók mű­ködéséről szóló jelentéséiben kiemelte, hogy a mült évben 80 tag vette igénybe a szövetség támogatását. A vezetőség 12 esetben szemé­lyesen járt el taigtársai érdekében Budapesten. A Nemzeti Hitelintézet itteni fiókja támogatá­sával 81 esetben működött közre a szövetség és 245 ezer pengő kiskereskedői hiteligénylést bonyolított le. Ezekből folyósítottak 79 köl­csönt 220.462 pergő értékben, ami az igénylé­seknek 98 százalékát teszi ki, Az évi törlesztés 22 ezer pengőre rúgott, ami azt mutatja, hogy a kölcsönt igénybevevők törlesztési köteleizett- ségüiknek az előírtnál jóval nagyobb mértékben tettek eleget. Kormányzatunknak nemes intézkedése, hogy ia kiskereskedők részére kedvezmé­nyes kölcsönök juttatását tette lehetővé, osztatlan megelégedést Váltott ki a kis­embereiknél. Ezek eddig m,agukra hagyatva, csak a legna­gyobb nehézségiek között tudták hiteligényei­ket biztosítani. A kormány nemcsak ja kölcsöp kereteit bővítette ki, de a hitelhez juttatást ki­terjesztette a fogadósokra, vendéglősökre és fodrászokra is. A többi iparos megsegítésének ügye is folyamatban van. A fióknak1 helybein 123, vidéken 121 tagja volt az év végéin, a pártoló tagok száma 37. A szervezet keretében működnek az öregcsierkészek, a háziipari-, Az építőipari érdekeltségek azzal a kérés­sel fordulták az építő,anyaggazdálkodási bi­zottsághoz, hogy a fontosabb zárolt építési anyagokból bizonyos mennyiséget a nagyobb vidéki városokban is tároljon. Eddig ugyanis a vidéki építőipari érdekeltségeknek a leg­több esetben még a kisebb anyagszükséglete­ket is Budapestről kellett beszerezniök, ami a munkákat késleltette. A vidéken tároló épít­kezési anyagokat az ottani kereskedelmi és iparkamarák, ipartestületiek, vagy az állam­építészeti hivatalok osztanák ki megfelelő el­Keresünk azonnal belépésre biztosi tások szerzésében jártas agili$ üzletszerzőket. Horvát nyelven beszélők előnyben. Cim: a Kiadóhivatalban. nyelvtanfolyamok és a keríészegyesület is. A szövetség szívén viselte a művelődés ügyét csák úgy, mint a szegények támogatását. Holczer Ernő, a Nemzeti Hitelintézet fiók­jának igazgatója felszólalásában azt hangoz­tatta, bogy az eddigi széthúzásnak; meg kell szűnnie és a székház birtoklását áldozataik! árán is meg kell menteni. Majd a fiók hiva­tását fejtegette ,és feladatául tűzte ki, hogy iaz árúeílá'ás és arányos szétosztása tekin­tetében minden tag méltányos érdekeit elégítse ki. A Baross-táborból induljon ki a harc a szak- képzettség ellenőrzése és az-áliparűzők (stroh- mannoik) ellen. Mivel a tisztségviselők hároméves megbíza­tása lejárt, új választásra került a sor. Hogy epdig a működésben való kellő összhangot biz­tosítsák, úgynevezett elnöki tanácsot szervez­tek. A tisztújítást Pehm József vezette le. Elnök lett Czobor Mátyás, ügyvezető Németh József, társelnök Kakas Ágoston, Tóth Gyula és dr. Zsidó Sándor, alelnök Cziboly Sándor (Söjtör), Holczer Ernő, D. Horváth Imre, Indra János, Rigler Mihály és Zsuppán István. Ügyész dr. Németh István, titkár Szabó Jó­zsiéi, pénztáros Horváth Géza. Ezeket, valamint a többi tisztséget és az 56 tagú választmányt is közfelkiáltással választották meg. A választás egy évre szól. Az elnöki széknek ismét való elfoglalása után Czobor Mátyás a programot így szabta meg: a göcseji hét felújítása idegenforgalmi szempontból, a vasúti összeköttetés kedvező kiépítésének szorgalmazása, a szállodakérdés­ben a polgármester törekvéseinek támogatása és a női tábor részéről való fokozott prepá­ig,and;a: keresztény pénzt keresztény kézbe! Dr. Mikula Szigfrid a város nevében kitar­tásra és a hatóságokkal való együttműködésre kérte a vezetőséget, Rigler Mihály azt han­goztatta, hogy az elnöki tanács intézményével az egyetértést akarják biztosítani a szövetség­ben. Kijelentette, hogy az eredetileg kamat­mentes kölcsönként a székház javára adott ösz- szeget odajándékozza. Szeretné, ha a többiek is így cselekednének. Az összeadott pénz 1260 pengőt tesz ki. Dr. Toldy Imre az önző érde­kek kikapcsolását, Tóth Gyula az erőteljes társasélet megindítását, Németh László pedig hivatalos órák tartását kérte. Elhatározták, hogy la vidékiek számára mindíen kedden és pénteken délelőtt 9-től 11-ig, a helybeliek számára pedig minden szerdán este 8-tól hivatalos órákat tartanak a székházban. Elfogadták1 végül Czobor Má­tyás indítványát, hogy választmányi tagságáról lemondó ttnak tekintik azt, aki három egymás­után következő választmányi ülésről elfogad­ható ok nélkül elmarad. lenőrzés mellett az igényjogosultak között. Az anyagellátással kapcsolatban az építő­ipar másik kérése az, hogy a kisebb építkezé­seknél függesszék fel azt a rendelkezést, hogy a tényleges építkezést csak akkor lehessen megkezdeni, ha az építtetőknek, illetve építési vállalkozóknak a szükséges nyersanyagok ren­delkezésre állanak. Ennek az intézkedésnek a nagyobb építkezéseknél ma is megvan a jogo­sultsága, de a földszintes és családi házaknál ez csak késleltető körülmény. . ; . . ik! ’ J----------------------- ------------------------------------­El nöki tanácsot szervezett a zalaegerszegi Baross az egyenetienkedés kiküszöbölésére Az építőipar a vidéki anyagelosztás megkönnyitését kéri

Next

/
Oldalképek
Tartalom