Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-14 / 133. szám
6 MAGfóMIblIT 1941 június 14. Az egyházi áldást politikai tüntetésre használták fel a Űrnapján avatták fel Keszthelyen a Vaszary- utcában párthelyiséggé újjáépített nyilasházat. Az avatáson a nyilas vezérkar élén megjelent Szálasi Ferenc »vezértestvér« is és a körmenet után számos kiváncsi ember vette körül az épületet. A nyilasok, akik szívesen használják tel cégérül a római katolikus egyház tekintélyét, megkérték Kovák Vilmos plébános- helyettest, hogy tartson házszentelést. Miután ez megtörtént, Maróthy (Meizler) Károly, Keszthely képviselője szólalt fel és a tőle megszokott ügyvédi ügyeskedéssel az egyházi szertartás alkalmát pártjának propagandájára akarta felhasználni. Ekkor a jelenlevő hatósági biztos, dr. Fülöp Lajos szolgabíró figyelmezkeszthelyi nyilasok tette a szónokot, hogy ne térjen át a politikai térre, hanem maradjon meg a bejelentett keretek között. Maróthy erre csavart egyet a dolgon és most meg áttért Zala megye egy: részének visszatérésével kapcsolatban a nemzetiszocialista párt reményeire. Miiközben a nyilas megváltást és államfelfogást emlegette, a ház udvarában kíváncsiskodó nép harsogó >pcúj!« kiáltásokban tört ki. A nyilas vezetők és vezetettek izgultak, mire a szolgabíró megvonta Maróthytól a szót és az »ümepély«-t berekesztettnek nyilvánította. Szálasi és kísérete ezután Nagykanizsa felé vette útját, hogy további szerencsét próbáljon. A Magyar Élet Pártja * báró Sina Simon közbenjárására kéthavi fogság után szabadon bocsátották. Amig Magyarország öröm mámorban úszott a kivívott szabadságért, addig a szomszéd hor- vátok Jellasich bánjuk vezetése alatt annak a megsemmisítésére készülődtek. A bán először titokban, később nyíltan fellépett Magyarország ellen és a D áva jobbpartján, különösen Varasd kőiül, 20.000 rendes katonaságot és 15.000 felkelőt összpontosított. A horvát készülődés ellenőrzésére 1848. julius 7-én Gyika Jenő nemzetőrségével a Mura folyó balparlját, Alsó- lendvától Letenyéig, szállta meg. A szeptembor 10 és Ilike közötti éjjel Jellasich betört Muraközbe. A muraközt magyar hadsereg, Teleky tábornok közömbössége miatt a magyar ügy iránt, kivonult Muraközből. Gyika nemzetőrei pedig, fedezve a visszavonulást, Petesházát, Alsó- és Felsőlakost szállták meg, majd a muraszerdahelyi hidnál vettek állást. Ugyanekkor Gyika felgyújtana a hidat és nemzetőrségével a főhaderő után Nagykanizsa felé vonult vissza. Jellasich haderejének egyik része Alsólendva felé vette útját és azt meg is szállta. Kovács Vendel megyei várnagy jelentéséből tudjuk, hogy a horvátok a várost megsarcolták. Október 17 én Alsólendva már megszabadult az ellenségtől, amennyiben Perczel vörössipkásai megtisztították a vidéket a horvátoktól, sőt Muraközből is kiűzték őket.* Már november 11-én Perczel kénytelen kivonulni Muraközből, félvén, hogy a folytonos esőzéstől megduzzadt Mura és Dráva kiönt és serege Muraközben szorul. A magyar hadsereg a Mura balpartján helyezkedett el. Alig hogy a magyar csapatok elhagyták Muraközt, a horvátok megszállták azt és Varasd megyébe kebe lezték be. Perczel haderejének zömét Alsólendva-Molnári között helyezte el. Alsólendvától Vas vármegye határáig pedig, a fontosabb átjáróknál erős őrséget rendelt, hogy szemmel tartsák a Stájer- országban gyülekező osztrák csapatokat. December 5-én a‘kamarilla — amely eddig titokban támogatta Jellasich katonai vállalatát a magyarok ellen — a beteges, de jólelkü V. Ferdinándot lemondásra kényszeritette fiatal unokaöccse, Ferenc József javára. A magyar nemzet e trónváltozást törvénytelennek nyilvánította, mert az a magyar országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül történt. E államcsíny után az osztrákok nyíltan' felléptek a magyarok ellen. A Mura folyó jobbpartján mind nagyobb csapatokat vontak össze. Ugyanezt cselekedte Perczel tábornok, aki tudatában volt a veszedelemnek és szorgalmasan gyarapította hadseregének erejét. Főhadiszállását Letenyéről Alsólendvára helyezte át. Windischgiätz heiceg, az osztrák csapatok főparancsnoka december 16 án betört Magyar- országba. Perczel alsólendvai csapataival Görgey segítségére sietett, a tartalékokat pedig Szeku- lits őrnagy vezénylete alatt a Mura védelmére hagyta. De csak rövid időre, mert Szekulits már december 25-én Perczel után vonul s igy a Mura vonala védelem nélkül maradt. December 29-én az osztrák csapatok betörnek a megyébe és 1849. január 8-án Hartmann ezredes megszállta Alsólendvát. E megszállás egészen junius 2 ig tartott, amikor az osztrák csapatok a honvédek előtt sietve hagyták el a megyét. Ez alkalommal óriási károkat okoztak Alsólendva népének. \ Az osztrák kormány belátta, hogy a sok sikertelenség után nem tud megbirkózni a honvédekkel, segítségül hivta az oroszt. Ennek következménye volt a világosi katasztrófa. Alsólendva élete a szabadságharc utáni Bach- korszakban nem valami irigylésreméltó. Üidö zések, bezárások és más kellemetlenségek napirenden voltak. A kiegyezés után Alsólend- ván is fellendül az élet, a város külső képe szépül, majd a népoktatás terén is megkapja az ől megillető helyet. 1867-ben főszolgabiró- ság székhelye lett, 1872-ben megnyitják a polgári iskolát és 1890 ben fut be az első vonat. 1918 december 26-án Jurisics jugoszláv százados saját felelősségére ideiglenes megszállta a várost, majd pedig a trianoni béke alapján Jugoszláviához kapcsolták. ZALASZENTLŐRINC község MÉP vezetősége június 8-án szervezői értekezletet tartott, amelyen Németh Mátyás pártvezető elnökölt. A pártvezető kitért a múltban történt képviselőtestületi tagválasztásokra és utalt arra, hogy eredményt ily választásoknál csak akkor várhatunk, ha erősen összefogva, jól beszervezve és önzetlen munkával, kitartással pártunk jelöltjei mellett megfelelő támogató munkát fejtünk ki. Megemlítette a gazdák amaz általános panaszát, hogy a gabonának elrendelt erős kiőrlése az állatok takarmánnyal való ellátása szempontjából káros. Lukács Sándor szervező titkár a szervezkedés fontosságára s a szervezet erős kiépítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. (Vitéz Bíró rovatvezető közli, hogy a kormány a kedvezőbb kiőrlési arány beállításának gondolatával komolyan foglalkozik.) * ALIBÄNFA község MÉP választmánya június 8-án ülést tartott, amelyen Simon József pártvezető az erős beszervezés előnyeire hívta fel a figyelmet. Kőris Sándor községi titkár örömmel jelentette, hogy a taggyüj.tés újabb megindítása igen szép eredménnyel járt. Egyben az Alibánfa községben létesítendő Máv megállóhely kérdését is szóbahozta és közölte, hogy a Máv a megállóhely bevezetéséhez áremelkedések miatt nagyobb anyagi áldozatot kér a községtől. Javaslatára kérvénnyel fordultak a Máv igazgatóságához és ennek támogatására a főispán-vármegyéi elnököt is felkérték. Lukács Sándor titkár a szervezkedés mikéntjéről s a propaganda megindításáról, valamint a mi lapunknak, a Zalai Magyar Életnek a propagálásáról és terjesztéséről tartott előadást. * ZALABOLDOGFA község MÉP vezetősége A VIDÉKI URS KÖZÖNSÉG kedvenc hotelje az ESPLANADE nagyszálloda BUDAPEST, III., Zsigmond-utea 38—40. Telefonok: 351-735, 351-738. 157-299. Szemben a világhírű Lukáestűrdövel és Császárfürdövel, a Rózsadomb alján. Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, új vezetés alatt áll. Elsőrangú eale-resiauraní, polgári árak. Oltsó szobák pensióval. vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál külön engedmények. június 8-án szervezői értekezletet tartott, melyen Molnár Balázs pártvezető a kormány munkásságát ismertette, benne a házhely- kérdés végleges megoldását, a zsidó birtokok felosztását, az alkotmányos tényezők fokozottabb védelmét. (Vitéz Bíró rovatvezető közli, hogy a házhelyigénylők saját maguk jelentkezzenek a községházán ilynemű igényükkel. Az előírt tárgyalások során, amennyiben akadályok merülnének fel, a vármegyei elnökség mindenkor szívesen fog segítségükre lenni.) * ZALAAPÁTI község MÉP szervezete június 7-én a szokásos szervezői értekezletet tartotta, meg, amelyen a Bácskából visszaaérkezett Kovács 'Gyula postamester, pártvezető érdekes előadásban vázolta a visszakerült gazdag országrész földrajzi, gazdasági, társadalmi és politikái viszonyait. Egyben közölte a vármegyei elnök úrnak azt az óhaját, hogy Zal'a- apátiban ‘erősen kiépített, öntudatos pártszervezetet szeretne, épp azért szükség van újabb, buzgó, önzetlen munkatársak munkájára. * MILEJ és RÓZSÁSSZEG községek MÉP szervezői június 12-én közös értekezletet tartottak, amelyen Németh József pártvezető ismertette ia kormány szociális népvédel'mi munkáját és felhívta a megjelenteket az összetartásra és fegyelemre. Lukács Sándor titkár a Bárdossy ‘kormány programját ismertette! és fölkért mindenkit, hogy ebben a nehéz munkában odaadóan támogassák. Farkas Sándor az 1941-re tervbe vett miilej—rózsásszegi bekötő útnak minél jelőbb való megépítését kérte. Vitéz Taliga István Göcsej vidékére autóbuszjárat beállítását tartaná szükségesnek1. (Vitéz Bíró rovatvezető közli, hogy a milej—rózsásszegi bekötő út a vármegyei útépítési tervbe ez évre föl Van véve. Ha azonban a mái háborús viszonyok és az ország területének gyarapodásával együtt járó feladatúk megoldása közben bizonyos halasztás áll be az építési terv végrehajtásában, azt minden igaz magyarnak megértőén kell fogadnia.) * ZALASZABAR község MÉP vezetősége jelenti, hogy a június 7-én lezajlott képviselőtestületi tagválasztásnál a Magyar Élet Pártja jelöltjei kerülték be a tagok sorába és a nyilas: jelöltek mindössze 4 szavazatot kaptak. A 100 százalékos eredmény a pártvezetőség önzetlen munkájának és a tagok fegyelmezettségének, összefogásának köszönhető. A megválasztott képviselőtestületi tagok névsora: Varga András, Dómján Gábor, Szabó Péter, Tóth Jenő, Sebők Lajos, Maloveczki József és Kupor Lajos. Mind régi MÉP tagok. A vármegyei elnökség ezért a szép sikerért a'zalaszabari MÉP vezetőségnek a párt nevében köszönetét fejezi ki. Ez az eredmény mutatja, hogy a beszervezettség és összefogás még olyan helyen is döntő eredményeket érhet el, ahol ellenzékiek is számottevően vannak. BIZTOSÍTSON TŰZKÁR ELLEN, KÁRA MEGTÉRÜL!
