Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-05-09 / 105. szám

ÄRA S FILLER ff. évi ol warn, 105. szám. ♦ poutikab mapilap # f 94t. mäsus 9. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Tittössy-utca 12. Telefon SO. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A Jud Süss és am Ezrek lankadatlan érdeklődése és a tömegek áradó Özönlése közben pergett le a Jud Süss film napokon keresztül. Sok embert a kíváncsi­ság, sokat a meggyőződés vitt a moziba, Láttunk csoportosan felvonulókát, hallottunk megjegyzéseket, bent is, kint is, tanúi voltunk a zajos tetszésnyilvánításoknak, éljenzéseknek és felháborodott közbekiáltásoknak is. Most pedig, hogy újra meg újra lepereg lelki sze­münk előtt a film, megelevenedik előttünk az »örök zsidó«, akinek nincs már más szem­pontja, mint az üzlet és fajtájának boldogulása. Ez a célkitűzés nem kíván aggályoskodó vá­logatást az eszközökben, mindent [elhasznál és semmit sem értékel, ami a keresztények előtt szent. Ilyen szemszögből nézve nem té­vesztette el a film a hatását. Hiszen minden értelmes magyar lélekben fölrémlett a mi kál­váriánk, amelyen ugyanez a kéz keresztre fe­szítette drága hazánkat is. Azt azonban nem tudjuk, hányán vették észre a filmben, hogy a vásár kettőn állt. Ahhoz, hogy a zsidó valakinek a nyakára ülhessen, kellett egy zsidó, de kellett az a »valaki« is. Amikor Kari Alexander herceg felrúgja országa alkotmányát és hűtlen lesz esküjéhez, amelyet a rendek színe előtt tett, a moziban nem fütyült és nem pisszegett senki sem. Plédig akkor is vártuk az elégedet­lenség morajlását, amikor az újdonsült herceg őseinek megszentelt, nemesen egyszerű hagyo­mányait sutba vágja és operát, balettet, szóra­kozást, meg ékszereket kívánt. A léha és köny- nyelmű ember pillanatnyi kedvteléseinek, za­bolátlan ösztöneinek kielégítésében ravasz és hidegen számító »csendestársat« talált a zsidó­ban. A lejtőre jutott, jiellemtelen és gerinctelen herceggel nincs nehéz dolga Oppenheimernek, Kiforgatja faji mivoltából és sváb' vérei ellen fegyvert ad kezébe. De Sturm tanácsos, a jellemében egész em­ber, mint ércfal emelkedik a zsidó elé. Sem alattomos eszközökkel, sem a hatalom meg- csillogtatásával, a miniszterelnöki szék Ígérgeté­sével, sem pedig erőszakkal nem tudja őt levenni lábáról. Vagy a talpig hős katonát, a rettenthetetlen hűségű Rőder ezredest miért nem hálózza be? A nemeslelkű, hamvas árin- tetlenségű, észményiségtől égő fiatal Fábert sem tudja megtörni még ifjú feleségének meg- gyalázásával sem. Mert mindahnyian szilárd jellemű, egyeneslelkű, mélyen vallásos em­berek és a hazájukat forrón szerető férfiak. Megláttuk-e tapsaink és méltatlankodásaink között, hogy ezek az alakok egytől-egyig típusok? Megismertük-e Kari Alexanderben a mai eskűszegőket, akik fennhangon íogadkoz- nak, hogy titkos, vagy tiltott társaságok tagjai nem lesznek s titokban mégis megszegik az1 esküt? Észrevettük-e benne az ősi, szen'tist- váni magyar alkotmány kikezdőinek és meg- rontóinak típusát? Nem szaladgál-e közöttünk ezer alakban Kari Alexander, a léha, köny- nyelmű és mindenre kapható »őskeresztények« és a lelkiismeretlen, gonosz strómanok1 képé­ben, akiket nem az elet, hanem a papírjuk tesz kereszténnyé, akik lihegve várják, hogy beüljenek egy zsidó vállalat igazgatóságába, akik öntudatukat veszítve szédelegnek be a zsidók üzleteibe és baráti karjaiba. És nem sóvárgott-e szívünk a moziban égő vágyakozással a magyar Sturmok, Rőderek és Fáberek után, hogy soha többé ne foghasson rajtunk a zsidó szellem rontása? Mert — látjátok feleim — két arcvonalon kell küzdenünk az ezerképű szörnyeteggel. Az egyik arcvonalon már megindult a harc: a zsidótörvények fokozatosan kikapcsolják a magyar életből az oda nem való elemeket. De ez még csak félmunka. Mert hozhatunk zsidótörvényt kettőt, hármat, sőt százat is, ez egymagában nem tesz majd egyetlen magyart sem magyarabbá és egy keresztényt sem krisztusibb szelleművé. Pe­dig enélkül minden megoldás csak félmegol­dás, minden orvoslás csak tüneti kezelés. Belső faji erőink felfokozása, társadalmunk szociális! átgyúrása, egész életünknek a magyar földbe váló belegyökereztetése, lelkűnknek igazi krisz­tusi szellemmel való megtöltése nem érhető el törvényes rendelkezésiekkel. Erre céltudatos munkával, kemény küzdelemmel és erős aka­rattal rá kell nevelnünk önmagunkat és a reánk bízott környezetet is, hogy ezen a földön soha többé más faj és más szellem ne lehessen úrrá, mint a keresztény magyaré. Ehhez azonban nem kell sem “ilyen, sem olyan kereszteseknek lennünk, hanem egysze­rűen és röviden Krisztus keresztjéről elnevezett keresztényeknek — papíron meg az életben egyaránt. körülbelül 110 százalékra mérséklődött Zalaegerszeg város pótadókulcsa Nincs már akadálya az utcanyitásoknak Államsegélyt kap a létesítendő fonóüzem Mint ismeretes, Zalaegerszeg város polgár: mestere, dr. vitéz Tamásy István és dr. Mohos József számvevőségi főtanácsos Budapestre utaztak a város költségvetésének miniszter- közi 'tárgyalására. A rendkívüli viszonyok miatt Zalaegerszeg költségvetésiének tárgyalása ma­radt utoljára. Tegnap este érkezett haza a polgármester és ma kérdést intéztünk hozzá a tárgyalások eredménye felől. — Sajnos, áldozatokat is kellett hoznunk a költségelőirányzatból — mondotta. — A bi­zottság a város által póribban elfogadott se­gélykiutalásból többet törölt. Sikerült azonban fedezetet biztosítani a kistisztviselők fizetés- javítására és egy-két hasznos beruházásra is. így megvásárolhatjuk a Zsuppán-féle ingatlant a Kisíaludy-utca és egy másik házat az Uj-utca megnyitása céljából. — A város kiadásainak fedezésére újabb 20 ezer pengő államsegélyt kaptunk. így most már az államsegély összege 77 ezer pengőre emelkedett. Ezt az összeget be kell állítani a költségvetésbe fedezetként. A város adósságá­nak ‘törlesztése a bankokkal szemben bizto­sítva van, nem kell azonban törleszteni a pénz­ügyi palota 30 ezer pengős telkének ezévi 6 ezer pengős és egy másik tartozásunk 3 ezer pengős részletét. — így a 151 százalékos pótadókulcs ismét leszállt és körülbelül 107—110 százallékra mér­séklődött. — Azt gondolom, hogy ez a legtöbb, amit elérhettünk, hiszen öt év óta első ízben kerül­het sor beruházásokra is. Amit, most elértünk, az még nem végleges. Ezen még változtathat a miniszter. — A személyes ügyeken kívül eljártam aZ iparügyi minisztériumban, a háziipari felügye­lőnél a fonógyár ügyében is. A város e tervét ott a legnagyobb megértéssel és jóindulattal kezelik. — Éppen most van szabadalmazás alatt a székelyek szövőszéke, amely ha kivitelezésre kerül, jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi gé­pek és így az üzem esetleg kisebb államsegély kiutalásával is megvalósulhat. A polgármester ezeket az eredményeket hozta magával vásár fiának Budapestről. félszáznál több vendégre. Május 25-ére, a hősök ünnepére van tervezve az »Erdélyi nap«, amelynek‘íővédnökségét vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán Vállalta, rendezésében pedig a társadalmi egyesületek vesznék buzgó részt, élükön dr. Apáti Imre rendőrkapitány neje és Markos Jenő népművelési titkár. Az ».Erdélyi nap« során ismerkednének meg sokat szenvedett, de keménykötésű székely testvé­reink mivelünk, göcsejiekkel, akiket a törté­neti hagyomány a legközelebbi kapcsolatba hoz erdélyi testvéreinkkel, mert azt mondja, hogy »a göcsejiek — nyugati székelyek«. A vendé­gek 'illő fogadtatásáról, elszállásolásáról és el­látásáról társadalmunk bizonyára gondoskodni fog, a program összeállítása pedig most van Székely testvéreink látogatását várjuk Zalában Március közepén Zalaegerszegről küldöttség j járt Maros vásárhelyien, átadták székely test­véreinknek a tűzharcosok által ajándékozott gyönyörű zászlót. Az ünnepség éppen a sza­badság napján folyt le (filmen is megörökí­tették az eseményt, láttuk a zalaegerszegi kül­dötteket is a jelenetben) és azzal az Ígérettel végződött, 'hogy a marosvásárhelyiek is vi­szonozzák a látogatást május folyamán. Közben mozgalom indult meg, hogy a ma­rosvásárhelyiek látogatásával együtt a csíki székelyeket is szívesen lássuk Zalaegerszegen. Meghívásra eddig K ászon új falu ban és környé­kén körülbelül hatvanan jelentkeztek az el­jövetelre, Marosvásáíhelyről is számíthatunk1

Next

/
Oldalképek
Tartalom