Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-28 / 145. szám
1941 június 28. tlACTARElET 5 80 év óta fogalommá vált Andor Béla aranyéremmel kitüntetett úri szabó üzlete olcsó és finom, szakszerű kiszolgálásává! Síridó mulíja Közli: OUMILÁR FERENC. Június 21-én Stridó mező városka és környéke visszatért (az anyamegyéhez. Ezzel teljesen kialakult a Trianon előtti Zala vármegyeStridó régi írott lem'lá’keinkben különböző néven szerepel. A legrégibb neve állítólag Stridon Ischtrigans. Történelműink a következő (elnevezések alatt ismeri: Stridon, Strygon, Stridó, Stridóvár; iá horvátok pedig Strigo vájlak keresztelték iel. Stridót — egéisz Muraközzel — a világháború után elszakították Zala vármegyétől és Jugoszláviának ítélték oda; először horvát, később szlovén közigazgatás alatt volt. Ilyen állapotban találták a német megszálló csapatok április 6-án és most átengedték a magyar hatóságoknak. Stridó legrégibb kora a mondák világában vész lel. A szájhagyomány azt állítja., hogy a helységet az első keresztények alapították, akik a irómai üldözések elől menekültek e kies vidékre. Nem minden alap nélkül állítják, hogy Stridó a római uralom alatt számottevő gyarmat volt, mintegy ’félórányira iá Poetovia—Sabaria római úttól. Az út egyes szakaszai még ma is láthatók. Horváth Gyula volt stridói igazgatótanító pontosabb adattal is szolgál. Régi kézirat alapján megállapította, hogy Stridó már Theodosius császár idejében létezett. Ugyancsak őneki köszönhetjük ama fontos megállapítást, hogy a keleti gótok 383-ban haladtak át Stridón. A népvándorlás korában Stridót is ugyanaz a sors érte, mint sok más ’helységet: az átvonuló barbárok feldúlták. Ugyanez megismétlődött 1241-ben, amikor Stridót la tatárok tették rommá. Első írott adatunk Stridó magyar múltjáról 1102-ből való, amikor mint korona-birtok említőd ik. "Ezután négy német nemesi család birtokolja: Stridói Arnold, Walter, a német vitéz- rend főnöke, Wallsse Ulrik és Domkó. Ebből egyes horvát történészek azt következtetik, hogy Stridó ebben az időben nem tartozott Magyarországhoz. Természetes, hogy az ilyen egyoldalú következtetés nem elégséges a történeti igazság megállapításánál. Stridó legrégibb magyar birtokosa a Csáky- nemzetség volt, amely kiváló szerepet játszott az állam életében. A család tagjai rendszerint a horvát báni méltóságot töltötték be. Stridó 1396-ig volt az övék, majd a következő évtől a Kanizsay család birtokolta egészen 1405-ig. Ugyanebben az évben Zsigmond király odaajándékozta Gilley Hermánnak. A család 1438- ban a Strigovcsák nevű hegyen várat építtetett. A várat 1722-ben a földrengés össze- döntötte s többé nem épült fel. A gyíászos emlékezetű Cilley Ulrik özvegye 1461-ben Stridót eladta Vitovecznek. Mátyás király ezt az eladást nem ismerte el, elkobozta a várat és tartozékait, majd 1464-ben eladta Vitéz Jánosnak. Stridó 1473-ban ismét gazdát cserélt gróf Ernust János személyében. Utódai 1540-ig bírták a várat, amikor a család kihalt. Hat évvel később, 1546-ban I. Ferdinánd ajándékba adta a szigeti hősnek, Zrínyi Miklósnak. A család 1671-ig birtokolta, amikor gazdáját, Zrínyi Pétert összeesküvés miatt lefejezték, a várat pedig tartozékaival, elkobozták. III. Károly 1719-ben adományba adta Alt- heim grófnak, akinek utódai 1791-ben eladták gróf Festetics Györgynek. Jellasich horvát bán 1849-ben Stridót Várasd vármegyébe kebelezte be, azonban 1861- ben már visszatért Zala vármegyéhez. A Bach-korszakban Stridó járási székhely volt. * Stridó egyházi és vallási élete nagyon érdekes. Egyes magyar és horvát egyházi történészek azt a felfogást vallották, hogy Stridó püspöki székhely volt és hogy itt született Szent Jeromos. A legrégibb okmány, amelyben a stridói plébánia és templom említődik, 1334-ből szárTapolcai jelentés szerint a szőlőkben egyre több helyen lép fel a (peronoszpóra, sőt egyes helyeken lisztharmat is található. Akinek módjában áll, már másodszor is permetezett, bár nagyon takarékoskodni kell a gáliccal. Baliaton- füred környékén a szőlők fejlődése erőteljesen halad, a korai fajták már virágzásban vannak. Kisebb mértékben fellépett a peronoszpóra, amelynek terjedése azonban a másodszori permetezés hatása alatt megállt. Erőteljes rajzásban van a szőlőmoly, a fürtökön már kifejlett kukacokat is lehet találni. Zalaegerszeg vidékén a szőlők fejlődésére igen jó hatással van á megállandósult meleg idő, a vesszőképződés igen erős, a gyakori erőis 6zelek azonban sok kárt tesznek a kötetlen szőlőkben. A csemege- szőlő gyenge fürthozamot mutat, a peronoszpóra helyenként föl lé plett 'és félő, bogy a kevés gálic miatt további károsodások következhetnek he. Érdekes, hogy az eddig mindig BIZTOSÍTSON TŰZKÁR ELLEN, KÁRA MEGTÉRÜL! mazik. Canonica visitatiok említik meg 1501, 1526 és 1649-ből. Cilley Friedrich 1440-ben Szent Jeromos tiszteletére templomot és a pálos barátok részére kolostort építtetett. A templomnak eredetileg három tornya volt, most csak kettő. Olasz stílusban épült és keresztalakú, freskói nem vallanak művészi kézre. A templomot és zárdát az 1722-iki földrengés rommá tette, majd 1749-ben újra fölépítették. Ebben az alakban még ma is fennáll. A főbejárat fölött ez olvasható: Vetustae temporibus vetutis, Honoré St. Hieronymi hic Stridone prognati erectae Séd gravi terraemotu Destructae et vix non [oorrunti Ampliorem simul et formosiorem Sollicitudine patrum paulinorum Patriotarum vicinogue pop üli De vöt a largitas noviter sudstituit. Ennek a latin feliratnak magyar értelme az, hogy a Stridóban született Szent Jeromos tiszteletére emelt egykori templomot hatalmas földrengés elpusztította, de a pálos atyák gondoskodásából és a nép áldozatkészségéből még nagyobb és szebb a’akban fölemelték. II. József császár a pálos rendet eltörölte, stridói birtokát elkobozta s azt báró Knezse- vichnek ajándékozta. bőven termő noha szőlő fürthozama az idén feltűnően csekély. A gyümölcstermés Zala megye legtöbb részén Inkább csak a kertekre szorítkozik, a hegyekben a terméskilátás még gyenge közepesnek se mondható. A védekezés nehézségei miatt az összes állati kártevők hatványozottan jelentkeznek. Az összes gyümölcsfélék közül még a dió mutat legnagyobb termést, azonban a levélzet és a gyümölcs fekete; foltossága ugyancsak a hiányos védekezés miatt erősen föllépett és veszélyezteti a termést. Megnyugvást keltett a szőlősgazda társadalom körében az, hogy a Magyar Szőlősgazdák Országos ’Borértékesítő Szövetkezete, fölemelte az ’eddig holdanként utalt kölcsönösszegeket azok részére, akik a hitelnyújtásban már részesültek. Katasztrális holdanként eddig 50— 90 pengő volt a kölcsön, az emelés következtében most 100—140 pengő. Autóbuszmenetrend Érvényes 1941 13.15 18.15 i. 13.45 20.20 i. Bak-Lispe-Szentadorján között június 16-tól további intézkedésig. Keszthely Mávaut é. 9.45 Zalaegerszeg MáVaut é. 7.15 15.20 X X H" X 14.15 15.00 20.45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6.50 14.50 15.01 é. Bak pályaudvar i. 6.49 14.15 i. Zalaegerszeg Máv é. 7.18 15.05 i. Bak pályaudvar é. 6.45 14.28 15.18 20.58 i. Söjtör Búza vendéglő é. 6.38 14.37 ► 14.30 15.21 21.21 i. Söjtör postahivatal é. 6.31 14.35 15.30 21.10 i. Pusztasztlászló Szilvás keresk. é. 6.24 15.32 21.12 i. Pusztaszentlászló Templom-tér é. 6.22 15.36 21.16 i. Válicka-puszta é. 6.18 15.43 21.23 i. Pusztamagyaród é. 6.11 15.50 21.30 i. Szentliszlói bej. út fm. é. 6.05 16.01 21.41 i. Bánokszentgyörgy é. 5.55 16.08 21.48 i. Borsfa é. 5.47 16.14 21.54 i. Báza é. 5.41 16.22 22.02 i. Kerettye é. 5.33 16.31 22.11 i. Lispe é. 5.25 16.35 22.15 é. Szentadorján i. 5.20 X = = csak hétköznap, -f- = csak vasárnap és ünnepnap közlekedik. Jégverés előtt biztosítsd termésedet! Uj szert hoznak forgalomba a rézgálic pótlására a szőlőgazdaságok megmentése érdekében
