Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-21 / 139. szám

5 1941 június 21. iTAGWüfííLET Terményeit tűzkár ellen átalánybiztositás Keretében biztosíthatja legolcsóbban! Fekete felhők tornyosulnak a hegyek felett. Lent a völgyben forrón tűz a nap. Távoli dörgés hallatszik. Szél kerekedik. Vakító villám hasítja át a felhőtengert. Nagy csöppekben megered az eső. Szüntelenül dörög az ég. Villám villámot követ. Vannak, akik élvezettel gyönyörködnek a természetnek eme fenséges megnyilvánulásá­ban. De vannak olyanok is, a'iciknek a zivatar nem nyújt élvezetet, ezek azok az egyének, akik kimondott »zivatarfélelemben« szenved­nék. Többen vannak ilyenek, mintsem gon­dolná az ember, csakhogy nem mindenki vallja be, mert attól fél, hogy nevetség tárgya lesz. Pedig ez a gúnyolódás cseppet sem meg­okolt. Nem gyávaság ez, vagy a villámtól való félelem, hanem megmagyarázható idegesség, izgatottság és nyugtalanság, amely erőt vesz akár igen bátor és energikus embereken is. Napoleon kimondottan bátor ember volt, még ez a nagy hadvezér, száz. csata vezetője, zivatarok alatt hasznavehetetlen volt és ret­tentő nyugtalanság, levertség kínozta. Schop­penhauer, aki biztosan jól tudta, milyen kevés a valószínűség arra, hogy a villám belácsapjon és aki azonkívül az egész tüneményt termé­szettudományos szemszögből meg tudta ma­gyarázni, alá volt vetve ennek1 a »zivatarféle­lemnek«. Állatok, különösen kecskék és ku­tyák, közelgő zivatarnál nyugtalanok és a le­gelőn a nyáj riadtan összebújik. Collins angol tudós behatóan foglalkozott a villamos hullámoknak az állatok agyvelejére való hatásával és arra az eredményre jutott, hogy az agynak villanyvezetési képessége' nagy fokban elváltozik, ha villamos hullámok húzódnak át a közelében. Azt állítják, hogy különösen érzékeny emberek, akik nagy rádió­leadóállomások közelében laknak, nemcsak zivatarok idejében, de a fő rádióleadás óráiban .is ugyanazt a jellemző idegességet és nyug­talanságot tapasztalják. Ezt a kérdést még nem oldották meg. Németországban a villámveszély kétségkívül mindinkább növekedik, úgyszintén a zivatarok száma is. Ezt részben az időszakonként fel­lépő napfoltoknak tulajdonítják, amelyek 11 éves időszakokban szoktak ismétlődni és ugyanilyen időközöket észleltek még a jég­esők, zivatarok és az északi fény jelenségeknél. Ezektől a visszatérő időszakoktól eltekintve, a villanykisülések állandó növekedése észlel­hető, amely a nagyméretű fairtásra vezethető vissza. Ismert tény, hogy erősen villamosság­gal töltött testek, amelyeket egymással szem­be helyezünk, lassan leadják a villamos töl­tésüket, föltéve, hogy sok csúcsban végződ­nek, mert a villamosságnak az a tulajdonsága, hogy a csúcsokból árad kifelé. Az erdőt bizo­nyos tekintetben ilyen óriási »fésűnek« lehet nézni, amely a villamosságnak csendes ki­egyenlítője a föld és a felhő között. Ha ez a kiegyenlítés nem történik meg fokozatosan, akkor mind több villamosság gyűlik össze, a feszültség növekszik és hirtelen erős kisülés­re kerül sor, vagyis villámlásra. Igen ritkán ér embert villámcsapás. Körül­belül 325.000 ember közül egyet sújt a villám. Ezt a számot a félénk emberek jól teszik, ha megjegyzik maguknak. Leginkább olyanokat sújt a villám, akik a viharnak kitett helyen tartózkodnak: földmívest a mezőn, erdőben dolgozó favágókat, turistákat, vagy katonát. Egy toronyőrt inkább fog sújtani a villám, mint a városban lakó bármely más embert. A fák alatt rejlő villámveszélyről már sokat írták. Érdekes, hogy a különböző fák nem egyformán vannak kitéve a villámveszélynek. Régi parasztközmondás, hogy »a tölgyfát ke­rüld, a bü'kköt keresd«. Ez megokolt is. Öt­venhat villámsújtotta tölgyfára egyetlen bükkfa esik. A fenyőfa a kettő között áll: 24 itt az arányszám. Ez a tény még nincs eléggé meg­magyarázva, de úgy látszik, a nedvesség ját­szik itt szerepet. Vizsgálatok azt eredményez­ték, hogy a nagyobb, vagy csekélyebb villám­A központi kávéház éjiéi 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyilira veszély a fáknak több, vagy kevesebb olajos nedvek tartalmával függ össze, mégpedig úgy, hogy kevés olajtartalmú fákat inkább ér a villám, mint a bő olajtartalmúakat. Az is ér­dekes megfigyelés, hogy olyan fákat, ame­lyekbe egyszer már becsapott a villám, ismé­telve sújt. Ez azzal magyarázható, hogy a már egészben, vagy részben kiszáradt fa keve­sebb, vagy egyáltalán semmi olajat sem tartal­maz és egy, az erdőben egészséges fák közt álló kiszáradt fa mintegy természetes villám­hárító. , ! Manapság, amikor mindegyikünknek vala­milyen villamos szerkezettel van dolga, álta­lában ismeretes, hogy a villany mindig a legrövidebb utat veszi, ahol legkevesebb aka­dályba ütközik. Minden fém jó vezető, tehát a villám, amely nem egyéb óriási elektromos szikránál, fémtárgyakat használ fel útjára. Ezért veszélyes a tartózkodás a zivatar idején vashidak alatt, vagy a víz- és gázvezeték mellett a lakásokban. Halló ügyelem! Mielőtt vízvezetéket csináltat, kérjen árajánlatot Gerócs vízvezeték szerelő és csatornázási vállal­kozótól. Javításokat olcsón vállal. Rákóczi-út 62 Telefon: 381. Közellátási mérleg A vásárlási könyv bevezetése kizárólag azt a célt szolgálja, hogy gátat vessenek az oknélküli, tömeges vásárlá­soknak. Ez sikerült is. Megfelelő gazdaságos beosztással egyébként három hónapig a család mindenféle igényét ki lehet elégíteni a könyv­vel. A cipőellátás kérdése meglehetősen nehéz. Magyarország a cipőbőrt illetően nem volt önellátó. A bőr­anyagot Délamerikából hoztuk be. Ennek a lehetősége- most megszűnt, más módon kell tehát biztosítani a talpbőrt és a felsőbőrt. A hiányzó marhabőrt sertésbőrrel pótolják1 s a tudományos vizsgálatok szerint a sertésbőr a marhabőrt 80 százalékig pótolja. A kiutalásoknál iszükség van a legalaposabb takarékosságra. De akinek föltétlenül szük­sége van cipőre, az meg is léapja. Megtörtént sérelmekről a panaszokat be kell jelenteni. A közellátási miniszter mindenegyes jogos pa­naszt kivizsgál s a jövőben fokozottabb mér­tékben használja fel a repülőbizottságokat az ellenőrzésre. A zsír és lisztellátás tekintetében az a helyzet, hogy a zsírnál a tavaszi zavarok megszűntek már s a zsír­ellátás általában kielégítő. Ez az ügy a sertés- tenyésztés kérdéséhez kapcsolódik. A tenyész­tés 1940 őszén a kukorica hiánya miatt i|gen súlyos helyzetbe került. Az árkérdés is fontos tényező, de a sertéskiérdést kizárólag árszabá­lyozással rendezni nem lehet. A lisztellátás zavartalan megoldásáért a mi­niszter és az illetékes hatóságok a lehetőség határain belül mindent megtesznek s remél­hető, hogy megfelelő beosztással nem tesz ko­moly fennakadás. Az új termésig a rendelke­zésre álló készletek elegendők s pár hét múlva már egyébként is megjelenik a piaoon az új búza és a többi kenyérmag. A szigorú tárgyilagossággal felállított köz­ellátási mérleg tehát azt mutatja, ha bizonyos megszorításokkal is, de a legfontosabb cik­kekben a közszükségletet ki lehet elégíteni. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye: KAKAS ÁGOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8. szám. Telefon 131. sz. A villámcsapás veszedelmei

Next

/
Oldalképek
Tartalom