Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-14 / 133. szám

1941 június 14. íiactÖvrelet Minden autótulajdonos érdehe, hogy szavatossági biztosítást Kössön, mert úgy személyben és tárgyban okozott Kára megtérül! A honfoglalás után — mintegy két évszáza­don keresztül — nagyon hiányos adataink vannak Alsólendva múltjáról. Némely történé­szek azt vallják, hogy ezen időben Alsólendva az akkor kialakult Magyarország határain kívül esett és hogy a karinthiai. hercegség rábamenli határgrófságának (Marchia superior, seu 'ad Rábám) kiegészítő része lett volna. Ezt a fel­fogást vallja Dervarics, Szász és még mások, ugyancsak Anonymus krónikájában is fellelhető. Szépszámú írott okmányaink pedig arról győz­nek meg bennünket, hogy az akkori Magyarország határa nemcsak a Rábáig, — amint azt ők állítják —, hanem a Dráváig nyúlt Első írott adatunk Alsólendváról 1092-ből származik. Ez évben Alsólendva a Szent László által alapított zágrábi püspökség alá rendelte­tett. Alsólendva birtoklására vonatkozó legrégibb Írott adat pedig 1278 ból való, amikor Kun László adományba adta Alsólendvát tartozékai­val együtt Hahold horvát bán fiának, István bánnak. István bán a tatárok által lerombolt várat 1282 ben újra felépítette és megerősí­tette. István bán fia Miklós — Bánffy (bán fia) nevet vett fel. A nemzetség nagyon fontos sze­repet játszott a magyar nemzet történetében. A családé volt 1644 ig Alsólendva, amikor is Bánffy Kristóffal a férfiág kihalt. Négy évvel később, 1648 ban, III Ferdinánd Alsólendvát oda ajándékozta gróf Nádasdy Ferencnek. Mivel pedig a hatalmas főur későb­ben belekeveredett a Zrinyi-Fcangepán|fé!e ösz- szeesküvésbe. Alsólendvát 1671 ben elkobozták, őt magát pedig lefejezték. Alsólendva ezután 16 évig a korona birtoka volt, majd 1687 ben I Lipót ajándékba adta hű emberének, herceg Esterházy Pálnak. Alsólendvának igen fontos szerepe jutott a török betörések idejében. Az első török rablókalandozások délről veszé­lyeztették a községet. A későbbi török támadá­sok kiindulópontja keleten volt. A szerencsét­len mohácsi csata (1526), majd Szigetvár eleste (1566) után az ellenségnek nyilt útja kínálko­zott Alsólendváig. A kedvező alkalmat gyorsan akarta kihasználni, mert már 1587 ben Sziget­vár török parancsnoka megjelent Lendva és Mura vö'gyében és azt lüzzel-vassal pusztította. Visszatértében Alsólendvát is ki akarta rabolni, de rajtavesztett. A vár ura Bánffy Miklós, Zrínyi György, Nádasdy Ferenc és Batthyány Boldi­zsár segítségével szétverte az ellenséget. Nagykanizsa elestével Alsólendva a Mura­vidék kulcsa lett. A vár katonai fontosságát a törökök nagyon jól ismerték, azért történt annyi támadás ellene. Az erődítmény azonban mindig ki tudta védeni a törökök szándékát A törökök 1630 október 20-án könnyűszerrel tűzték ki Nagykanizsa falára zászlójukat. Még ugyanebben az évben Kiaja Mehemed Nagykanizsa parancsnoka, Alsólendva falai alatt jelent meg ; Bánffy Kristóf azonban szétverte seregét. A következő évben, 1601 ben a törökök ismét megkísérelték Alsó­lendva bevételét. Bánffy Kristóf ismét futásra kényszeritette őket, mielőtt nagyobb kárt okoz­hattak volna. 1603 ban az ellenség kétszer kísérelte meg szerencséjét Alsólendva bevételé­vel. Először télnek idején, Vizkereszt napján. A török horda — mintegy 1500 ember — a város előtt elterülő mocsáron keresztül akart benyomulni a városba. Bánffy Kristóf vitézeivel e szándékukat visszautasította. Ekkor az ellen­ség a mocsár megkerülésével, északról támadta meg a várost. Szent Jánost, Alsólendva kül­városát rommá tették és a Bánffy János által építtetett templomot és kolostort felgyújtották. Az ellenség, hogy megbosszulja e kudarcot, október 16 án ismét Alsólendva előtt termett. A vár népe éppen szürettel volt elfoglalva, amikor a törökök észrevétlenül a város utcáin jelentek meg. Bánffy Kristóf fegyverbe szólította népét. Elkeseredett harc fejlődött ki, amely a törökök kárára fejeződött be. A törökök azonban nem hagytak fel szán­dékukkal. 1604 ben ismét Alsólendva bevétele a céljuk. A hadiszerencse ekkor is cserben hagyta őket, s minden eredmény nélkül voltak kénytelenek visszatérni Nagykanizsára. A következő években a török támadások né­mileg szüneteltek. A törökök az alsólendvai 5 Úri mellékfoglalkozás Komoly, szorgalmas és állandó képviselőt keres magas jutalék mellett Zalaegerszeg és vidékére 31 éve fennálló fuvarlevél felülvizsgáló iroda. A képviselő teendője: az itteni kereskedőknél havonta a vasúti fuvarleveleket összeszedni és a kereskedők érdekében azokat a fizetett fuvardíjak helyességének felülvizsgálása céljából irodámnak beküldeni. — Évekig tartó nagy kereseti lehetőség Csak levélbeli ajánlat küldendő: Schä'er M cég, Budapest, Nép­színház utca 31. sikertelenségeik miatt, hadműveleteik színhelyét Alsólendváról északra, Mártonhely és Körmend vidékére helyezték át. így Alsólendva hosszú időre megszabadult a török rablásoktól. Az eddig leirt török támadások csak rabló­kalandozások voltak azzal a céllal, hogy a nagykanizsai helyőrséget eieséggel lássák el. A következő támadásoknak már hódító jelle­gük volt. A XVII. század közepén Alsólendva még négy (1646 1648 1655 és 1656) erős támadást vett vissza. 1664-ben újabb megpróbáltatás jutott Alsó­lendvának osztályrészül. A Szentgotthárdnál megvert török hadsereg délre való vonultában ki akarta rabolni a várost. 1690 április 13-án, amikor Batthyány és Zichy tábornokok meg­adásra kényszeritették a nagykanizsai török helyőrséget, Alsólendva végleg megszabadul a törököktől. A vár a török támadások folytán annyira megrongálódott, hogy a vár uj ura, herceg Esterházy Pál leromboltatta és újjá építette, amely alakban még ma is fennáll. A kurucvilág hullámai Alsólendvát is érintették. A városka többször örömmel fogadta á laban­cok ellen harcoló kurucokat, ami miatt sok kellemetlenséget kellett eltürniök. A török támadások felszámolása és a kuruc mozgalom lezajlása után Alsólendva életében is nyugodtabb napok következtek. Itt-ott csak holmi kisebb esemény zavarta meg a csendes életet, igy például 1809 ben sok ijedelmet okoztak a városon keresztül vonuló francia, illetve illyr csapatok. Rossz hírük még ma is él a nép emlékezetében. 1838 bail nagy riadal­mat keltett a tűzvész, amely egy egész utcát tett hamuvá. Nem kisebb zavart idézett elő az 1839 iki földrengés. Az 1848 49. szabadságharcban Alsólendva hazafias lakossága is kivette részét. Már 1848 április elején megalakult a városban a járási nemzetőrség a március 15 iki vívmányok meg­őrzésére és a horvát mozgalom ellensúlyozására. A nemzetőrség megszervezője és parancsnoka, Gyika Jenő, az akkori járási főbíró és a bela- tinci uradalom társtulajdonosa volt. Gyika Jenő 1813-ban született. Családja Albániából származott. (Gyika albán nyel­ven Györgyöt jelent). Innen a család Oláhország fejedelmi trónjára jutott, mint a török porta vazallusa. Később, mert kétértelmű politikát űztek Törökország kárára, menekülni voltak kénytelenek és Magyarországon telepedtek le így került a család Belatincra. Gyika Jenő atyja dozsánfalvai Gyika Emanuel Konstantin volt. Felesége Csűzy Anasztázia, Csúzy János, a dúsgazdag becsehelyi fö!desur leánya. Gyika Jenő igen művelt és a megyei életnek kimagasló alakja volt. 1847 ben junius 14 én óriási szótöbbség­gel főszolgabírónak választották. Az 1848-49 iki szabadságharcban tevékeny részt vett. Ő szervezte a járásban a Jel- lasich elleni harcot, ugyancsak ő gyújtotta fel a muraszerdahelyi Mura-hidat, hogy ezzel megakadá­lyozza a horvát csapatok átkelését. Őrnagyi ranggal végigharcolta a szabad­ságharcot. Résztvett a nagykanizsai, Csák­tornyái, letenyei, friedai, kápolnai és moóri csatákban. A világosi fegyverletétel elől megszökött. Csikósnak öltözve bo­lyongott, végre hazatért Belatincra. Itt bujdosott, mig valaki besúgta a regedei katonai parancsnokságnak, amely aztán 1849 október 15 én elfogatta. Grácba hurcolták és ott bebörtönözték. Sógorának, MAVAUT 805 8 28 8 54 9 22 9 50 13 45 14 12 14 40 1508 15.35 Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1940. december 15-től. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. D 15 30 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 715 745 15.54 é. Bak Hangya szövetkezet i. 6 52 7 22 —.— é. Zalaszentmihály—Pdcsa p. u. —.— é. Zalaapáti vendéglő —é. Keszthely pályaudvar Zalaegerszeg—Bak—Nova—Lenti C —.— 13 45 i. Zalaegerszeg Széchenyi tér é. 7 45 8 36 15 04 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 44 9 20 15 50 é. Nova i. 6 ­—•— —■•— é. Lenti i — MAVAUT 858 15 20 C 13 30 8 36 1458 13 01 817 14 39--*-­7 47 13 58--*-­7 25 13.05--*-­C 13 01 1259 12 15 C) Kedden és pénteken nem közlekedik. D) Csak kedden és pénteken közlekedik. Zalaegerszeg—Bak—Szentadorján 13 45 15 30 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. 7 45 15 20 14 12 15 54 é Bak Hangya szövetkezet i. 7-22 14 58 14 30 16 11 é. Söjtör postahivatal i. 7 06 14 35 —•— 17 20 é. Lispe i. 6 — —•— 17 25 é. Szentadorján i. 5 55 —•— Alsólendva. förfénefe Ql honfoglalás ufón a jugoszláv megszállásig Közli: GUMILÁR FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom