Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-14 / 133. szám
íiagwMelet 1941 június 14. Évszázados feladata az országnak a cigány- kérdés megoldása. Lapunk is nem egyszer foglalkozott ezzel a kétségkívül nem könnyű dologgal, amely a közeljövőben talán végleges megoldáshoz jut. Az erre vonatkozó intézkedéseket illetékes helyen most tárgyalják, mert belátták1, hogy az eddigi megoldások semmiben sem voltak sem a társadalom, sem a cigányság hasznára. A tervezet szerint a kóbor cigányokat zárt munkatáborokba gyűjtik, ott munkára szoktatják, majd onnan mezőgazdasági munkára adják ki őket a községeknek, illetve magánosoknak is. Elkészítik a kóbor- és sátoroscigányok országos nyilvántartóját és minden cigányról úgynevezett fejlapot állítanak ki és ennek alapján tartják őket nyilván a vármegyék. A munkatáborokban, amelyeket a vármegyék állítanak majd fel aszerint, hogy mennyi a vármegyében a nyilvántartásba vett cigányok száma, a cigánygyermekeket rendes iskolai tanításban részesítik, az idősebbeket pedig — a férfiakat és a nőket — ipari pályákra képezik ki. A lótartást a cigányoktól mindenképpen megvonják, mert a cigánynak sem érzéke, sem anyagi eszköze nincs ahhoz, hogy megfelelő körülmények között állatot tartson. Amit a zalaiaknak A délvidéki gazdasági záróvonal átlépését újra szabályozta a honvédvezérkar főnöke. Az új rendelkezések ma, június 14-én léptek életbe. Ezek szerint családi ügyben külön utazási igazolvány nélkül utazhatnak a tényleges és katonai (csendőr) személyek és ezek családtagjai, ha a folyó évre érvényes személyazonossági, vagy vasúti arcképes igazolványuk van. Ugyancsak utazási igazolvány nélkül utazhatnak a tényleges közalkalmazottak és családtagjaik érvényes vasúti arcképes igazolvány birtokában. Átléphetik a gazdasági záróvonalat a Nemzetközi Hálókocsi és Európai Express Vonat Társaság szolgálattevő alkalmazottai is, társulatuk arcképes igazolványa mellett. Az utazás tartama alatt semmi néven nevezendő üzleti tevékenység nem fejthető ki. A honvédségnél, csendőrségnél, katonai közigazgatásnál (beleértve a rendőrséget, pénzügyőrséget, tűzoltóságot, vasutat és postát) a déli területeken tényleges szolgálatot teljesítők családtagjainak látogatásához, valamint a tájékozódás céljából utazó vitézeknek utazási igazolványt kell kér- niök. A beutazási szándékot az elsőfokú rendőrségnél kell bejelenteni, ahonnan azt engedélyezés végett a legközelebbi honvéd állomás- parancsnokságnak küldik meg. * A pénzügyi kincstár az elrendelt szükség- óvóhelyek építésével kapcsolatban fölmerült költségek után a háztulajdonosok részére jelentős adókedvezményt engedélyez. Eszerint az igazolt költségek 50 százalékát a kivetett házadóból, rendkívüli pótlékból és községi pót- adóból levonják. Ez a kedvezmény csak abban az esetben lép életbe, ha az óvóhely létesítését a hatóság rendelte el, ha az óvóhely megfelel az előírt műszaki föltételeknek és ha a létesítési költségek meghaladják a folyó évi házadókivetésnél alapul vett nyersbérjövedelemnek, vágy haszonértéknek 10 százalékát. Az adókedvezményért ugyanolyan módon kell folyamodni, mint az épületátalakításokkal kapcsolatos kedvezményekért. * A fövdmíveiésügyi minisztérium a folyó évGONDOSKODJÉK CSALADJÁRÓL, KÖSSÖN ÉLETBIZTOSÍTÁST, HÁBORÚ ESETÉRE IS ÉRVÉNYES! ben ezeren felüli minta-trágyateíep létesítését vette tervbe kisgazdaságokban. A kedvezményben 100 kataszteri holdon aluli kisgazdák vehetnek részt, akik arany- és ezüstkalászos gazdák, hadirokkantak, vitézek, vagy tűzharcosok. Egy-egy telep építési anyagszükséglete 120 pengő s ilyen összegű segélyt utalnak ki. A gazdát csak a munkadíj terheli. Egy község területén legfeljebb négy minta-trágyatelep építhető állami támogatással. Felvilágosítás az illetékes kerületi mezőgazdasági kamaránál szerezhető. A közellátási miniszter az élelmiszer és aZ árúe'osztás jobb lebonyo'ítására két ellenőrző szakosztályt szervezett. Ezek az osztályok Budapesten, hat törvényhatósági és megyei városban, valamint 42 községben rövid idő alatt részletes és általános vizsgálatot tartottak s mindenütt megjavították a szétosztási rendszert. Illetékesek az eredmények alapján elhatározták az ellenőrzési osztályok működésének fokozását. ! 1 * < Az ipari munkások az elmúlt évben 18 millió pengő gyermeknevelési pótlékot kaptak, az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár kimutatása szerint. Ezt a hatalmas összeget 162.368 munkás kapta 300.651 gyermek után, vagyis egy-egy gyermekre évi 60 pengő jutott. Az év utolsó harmadában gyermeknevelési pótlékot már erdélyi munkások is kaptak, kereken 350.000 pengő értékben. Két hónapi távollétre külön vásárlási könyvet kérhet a családtag A vásárlási könyv kezelése körül mutatkozó kérdések tisztázására pótrendelet jelent meg, amelyik világosan intézkedik a beírás módozatairól. A beírást illetően mértékadó szabály, hogy a kiszolgáltatás időpontja döntő, tehát nem a rendelés, vagy fizetés kelte. Tehát a rendelet megjelenése előtt rendelt árúkat is be kell jegyezni a kiszolgáltatás időpontjában. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye: KAKAS^GOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8. szám. Telefon 131. sz. A vásárlási könyv egy ugyanazon rovatába több egyszerre vásárolt árút is be lehet jegyezni, úgy hogy a cikk megnevezése, ára és mennyisége pontosan kitűnjék. A rendelet hatálya alá eső cikkeket árverésen való vásárlásuk esetében is be kell jegyezni a könyvbe, de nem kell bejegyezni az úgynevezett bedolgozó iparos részére kiadott árúkat. Ha a családnak valamelyik tagja két hónapot megiiáíadó időt tölt távol, külön vásárlási könyvre tarthat igényt. (Például, ha valakit szanatóriumba utalnak, tanfolyamon vesz részt stb.) A pótrendelet több vitás cikkre vonatkozóan megállapítja a bejegyzési kötelezettséget. Így a következőkre: szőnyegvédő Vászon, zsebkendő, fejkendő, por- és padlótörlő, cipőtörlő, konyha- és felmosóruha, impregnált, vagy gumírozott esőköpeny, fürdőruha és köpeny, minden kötött árú, harisnya, habselyem fehérnemű, stoppoló pamut. Nem szükséges bejegyezni: szardellapaszta, húskivonat, leveskocka, hulladékfa, linoleum, viaszosvászon, fürdőcipő árúkat. A vásárlási könyvre vonatkozó tudnivalókat olvassa el pontosan minden kereskedő és minden érdekelt vásárló, mert bizony a rendelkezésék nem ismeréséből sok különösség származik itt Zalában is. Előfordul, hogy a rovatök kitöltésénél pazarlást követnek el bizonyos kereskedők, holott tudniok kellene, hogy negyedévig nem lehet újabb könyvhöz jutnia a fogyasztónak. Előfordult már az is, — ahogy hozzánk panaszok érkeztek — hogy a kereskedő a cseléd számára kiállított külön vásárlási könyvre nem szolgáltatott ki szappant. Panaszok vannak továbbá arról is, hogy egyes fűszerkereskedők nem veszik figyelembe a mennyiség kiszolgáltatásánál a vásárlási könyvecskébe beírt családtagok számát. Két személyre szóló könyvre például éppen annyi szappant adnak ki, mint nyolc főből álló családnak. Hol van itt az igazságos elosztás? Ha a kereskedő így jár el, annak csak az lehet az oka, hogy a részére megállapított árúmeny- nyiséggel az egyes vásárlók, de meg kereskedőtársainak rovására is még kiterjedtebb vevőkört akar magának biztosítani kapzsiságból. Vármegyei munkatáborokba kerülnek a kóborcigányok
