Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-07 / 128. szám

1941 június 7. 5 riAfrtMfflET A sümegi forradalom, amelyben majdnem agyonverték Ramasetter Vince városbirót A Révai nagy lexikon még mit sem tud Ramasetter Vincéről. A nevét se említi. De ■aki Sümegen jár, látja, hogy a Ramasetter- inév régen be van írva az emberek szívébe. Ércszobra a gimnázium előtt áll. A lankás hegyoldalban húzódó temetőben pedig, amely­nek kőemlékei a városka történelmét idézik fel, sírversek örökítik meg a porok felett azt, ami a néhai emberből nem enyészett el. Kisfaludy Sándor második feleségének sír­dombja szomszédságában pihen Ramasetter Vince és felesége, Kompanik Zsófia. Kórház, iskola, szegényellátás, minden szociális és mű­velődési ügy elválaszthatatlanul összenőtt ez­zel a gyönyörű lelkű emberpárral. Azt hirdeti nekünk, késő utódoknak a Ramasetter-imáv, hogy a jótett a legnagyobb és leghatalmasabb öröm a világon. Ramasetter Vince sírkövén ezt olvassuk: Ki itt nyugszik, e béke-halmon, Míg élt, a kegy oltára volt. Ah, most ez oltár puszta rom, S enyészet áll a szent poron. Nem! Nem dühönghet itt enyészet, Hol százezer szem '’könnye folyt. Oltár e sír már, mely körül Dics s béike leng emlékkövük A hitves síremlékén többek között ez a felírás: Itt e sötét sírban Ramasetter Zsófia nyugszik, A betegek, tanulók, árvák őrangyala elhúnyt. Tégy jót, ennek bére örökké tart a síron túl, Minden egyéb hiúság, elszálló pára, veszendő. Ramasetter emlékét ma és holnap valóban mindazok áldják, »akiknek kebléből a hála eré­nye ki nem halt.« Mert példakép' volt. De mi volt tegnap? Tudják-e sokan, hogy ennek a szívjóságos embernek is végig kellett szenvednie a félreértés, a szennyes indulat át­kát életében? Az ő élettörténetéhez kívánok újabb adatokat szolgáltatni akkor, amikor fel- lebbentem a múltak fátyolát, százéves ese­ményt mondok a zalai múltból. * Kemény tél kegyetlenkedett az 1840—41 évek fordulóján Zalában. Ember, állat — úgy mondták — emlékezet óta nem szenvedett annyit. »A verebek röptűkben fagytak meg« — olvassuk — és »a nyulak ugrás közben Május 30-ától június 5-éig vasúton érkezett 273 vagon, hajón 2815 mázsa vegyes élelmi­szer, továbbá különböző árúval 209 tehergép­kocsi és 1269 lófogatú kocsi, valamint 1523 ketrec élő baromfi, 381 mázsa vágott baromfi és 295 láda tojás. Az előző héttel szemben a vasúti felhozatal és a tojás felhozatala csök­kent, viszont a hajón való és a vágott baromfi felhozatal, valamint a szállítóeszközök száma emelkedett. Az élő ás vágott baromfiak ára általában 10—40 fillérrel csökkent, csupán a rántani való csirke ára emelkedett 10, a tisz­tított idei liba ára pedig 15 fillérrel Riónként, ugyancsak emelkedett a tojás ára 5—15 fil­lérrel kilónként. A zöldség- és főzelékféléknél a petrezselyem ára 15, a sóskáé 20 ,és a paraj ára 25 fillérrel emelkedett, viszont a zöld­borsó 25, a karfiol és spárga ára pedig 40 merevedtek el«. Amikor pedig némi enyhülés állott be, olyan nagy havazások indultak meg, hogy ereszmagasságig emelkedett a hó. A közlekedés teljesen elakadt. Az akkor hat zalai járás (egerszegi, lövői, kapornaki, szántói, tapolcai, muraközi) népié teljes tehetetlenségre volt kárhoztatva. Később egy-egy szolgabíró- nák ötlete támadt és néhány járásban az uta­sokat úgy igazították el, hogy az utakat póz­nákkal jelölték meg. (Akkor még nem szegé­lyezték fák az utakat.) Ebbe á'z intézkedésbe is belekapaszkodott azonban némelyik izgága nemes. Rumy Károly táblabíró például Igrice helyséig határában elterülő birtoka körül el­tiltotta a póznák felállítását. Egyet azonban meghagyott, de csak azért, hogy ezt a szövegű, cédulát szegeztesse ki rá: »Akasszátok a fára a szólgabírót!« Nem átallótta továbbá gyaláz­kodó cédulát küldeni a szolgabírónak. Orosz- váry szolgabíró jelentette is a sérelmét a vármegyének és elégtételt kért. Fejszék emelkednek és döngetik a vasajtót Ezt a kitérést csak azért csináltam, hogy rávilágítsak arra, ilyen cudar téli világ uinaŐ-. kodott 1840 Szilveszter napján is, amikor Ra­masetter Vince, Sümeg mezőváros bírája a rendkívülileg kemény, hideg idő tekintetéből fakiosztás végett összerendelte a népet. Mint­egy 800 főből álló tömeg jelent meg reggel a városháza előtt. Hangsúlyozni kell, hogy se­gíteni akart a fagyoskodó szegényeken a jó­szívű bíró és éppen akkor érte a legfájdal­masabb félreértés. Valaki elkiáltotta magát a szenvedések miatt türelmetlen néptömegben: — Az urak még az istállókat is fűtik, a nép dögöljön meg az utcán. Egyszerre karok, fütykösök, fejszék emel­kedtek a levegőbe, teli torokkal ordították: — Le a bíróval! Pusztuljon a tanács! Ha­lálra velük! A zendülők behatoltak a tanácsházba. Ra­masetter bíró uram és a tanácsosok kénytele­nek voltak előlük bezárkózni a levéltár vas- ajtajia mögé. Rettenetes dörömböléssel, erősza­kos nekifeszüléssel és fejszecsapásokkal akar­ták az ajtót beverni, de hiába. Ekkor néhányain lakatosok után futottak és kinyittatták az ajtót. Nagy diadalordítással, bosszút lihegve rohan­ták a tanácsosokra és a bíróra. Egyenként ki- huzogatták őket és különösen a bírót kegyet­lenül megverték. Közben sihederek szaladtak a fillérrel csökkent kilónként. A többi árúcikkniél' csupán a szokásos 10 fillérig terjedő árhullám­zás volt tapasztalható. E héten megjelent, mint újdonság, az idei fejeskáposzta kilónként 1 pengős kezdő áron. A gyümölcsféléknél a zöld egres ára 10, a nemes fajtájú alma ára 20, a sárgabélű narancs ára 25 fillérrel emelkedett, viszont a cseresznye 90, a szamóca pedig 100 fillérrel csökkent. (MVS) Kizárólagos TENISZ-SZAKÜZLET Zalaegerszegen Szabó Cserkésxüzlef Nagvrakíár (Hőkben — hurokban — hurozás templomba, hogy félreverjék a harangokat és teljessé tegyék a forradalmat. A vért látó és vérszagot érző csőcselék szenvedélye alig ki­sebb a fenevadénál. Ramasetter már-már a hálál fia volt. Az isteni rendelés azonban úgy hozta magával, hogy mikor tetőpontján csap­kodott a zendülés, megjelent a pap, Schauer Ferenc plébános. — Megbolondultatok? Az ördögök ugrálnak bennetek, hogy ilyenekre vetemedtetek? — süvöltött fel éles hangja. A támadás megtorpant. A papot szerették és az egyetlen tekintély, amelyet akkor tisztel­tek, az övé volt. Elcsendesedtek. A plébános aztán szelíden békéltette őket. El is széledtek, itt-ott azonban csoportokba verődve még fel- íellobbant bennük a tűz. Egyesek azt kiáltoz­ták, hogy még lesz kelete a baltának, mások éktelenül káromolták Bogyay József alszolga- bírót, a város bíráját és elöljáróit. Oszter- hueber Imre úrra pedig azt kiáltozták, hogy ha megtalálják, négy részre szakítják. Bogyay alszolgabíró mindjárt másnap hiva­talos tudósító levélben értesítette a zendülésről tekintetes nemzetes és vitézlő Kerkapoly Ist­ván első alispán urat. Az alispán elismerésre méltó bátorsággal, katonai segítség igénybe­vétele nélkül azonnal kiszállt Sümegre, hogy megvizsgálja a helyzetet. Bosszús tekintetek vetődtek ugyan rá, de zavart már nem tapasz­talt. Tanácsgyűlést tartott Malatinszky Ferenc főszolgabíróval és az uradalmi ügyvédekkel. Ennek eredményeképpen olyan intézkedést tett, hogy a köznyugalom biztosítására a Sü­megen eddig kevés számmal volt katonaságot megszaporítsák. Bizottságot küld ki a tekintetes vármegye A sümegi forradalom ügyével foglalkoztak aztán legközelebb a tekintetes karok és ren­dek is. Azt a határozatot hozták, hogy az első alispán elnöksége alatt bizottság vizs­gálja felül az esetet. Zalabéri Horváth János kamarás, Bogyay Lajos, Gyömörey Gáspár, Forintos György, Farkas Károly, Forintos Ká­roly táblabírák, Malatinszky Ferenc főszolga­bíró, Barcza Sándor első alügyész, Gaál And­rás aljegyző é,si isegedeskütt voltak1 a bizott­ság tagjai. Utasításuk értelmében a sümegie­ket a kívánt csendességre és békességes maga­tartásra szólították fel, kinyomozták a zendü­lés okozóit és ezeket, valamint a verekedés­ben résztvevőket — ha nemtelenek — a nie­mes vármegye fogságába Egerszegre kísértet­ték be. Jegyzőkönyvben örökítették meg Schauer Ferenc plébános úrnak a kavargás alkalmával tanúsított dicséretes közbenjárását, a nép lecsendesítésóben szerzett jeles érde­mét. Sőt jelentést tettek a püspöknek is a sümegi plébános jeles magatartásáról. Mivel pedig abban a lármás időben a ne­mességnek nagy része ás »kitűnő csendesen« uralkodott magán, értesítette őket a vármegye, hogy kedvesen vette ezt a viselkedésüket. Dr. PESTHY PÁL. Jogerős a nagykanizsai járáfbirótági díjnok 3 évet fegyházbüntetése Pék Pál volt bírósági díjnok a nagykanizsai járásbíróságnál mint telekkönyvi hatóságnál' kapott beosztást. Az érettségizett fiatal tiszt­viselő igen használható hivatalnoknak bizo­nyult s éveken át nem volt vele semmi baj. De tavaly vizsgálatot tartottak hivatalában s meg­állapították, hogy az áltála kezelt pénzekből 12.000 pengő hiányzik. Hivatali sikkasztás bűntette miatt vonta fele­lősségre a nagykanizsai törvényszék és a le­folytatott bizonyítási eljárás után kétévi fegy- házra ítélte el. A pécsi tábla fölemelte a bün­tetését háromévi fegyházra. A kir. Kúria a védelem részéről bejelentett semmiségi pana­szok elutasításával a hároméves fegyházbünte­tést jogerőre emelte. Mi újság a budapesti élelmiszer nagy vásártelepen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom