Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-07 / 128. szám
1941 június 7. 5 riAfrtMfflET A sümegi forradalom, amelyben majdnem agyonverték Ramasetter Vince városbirót A Révai nagy lexikon még mit sem tud Ramasetter Vincéről. A nevét se említi. De ■aki Sümegen jár, látja, hogy a Ramasetter- inév régen be van írva az emberek szívébe. Ércszobra a gimnázium előtt áll. A lankás hegyoldalban húzódó temetőben pedig, amelynek kőemlékei a városka történelmét idézik fel, sírversek örökítik meg a porok felett azt, ami a néhai emberből nem enyészett el. Kisfaludy Sándor második feleségének sírdombja szomszédságában pihen Ramasetter Vince és felesége, Kompanik Zsófia. Kórház, iskola, szegényellátás, minden szociális és művelődési ügy elválaszthatatlanul összenőtt ezzel a gyönyörű lelkű emberpárral. Azt hirdeti nekünk, késő utódoknak a Ramasetter-imáv, hogy a jótett a legnagyobb és leghatalmasabb öröm a világon. Ramasetter Vince sírkövén ezt olvassuk: Ki itt nyugszik, e béke-halmon, Míg élt, a kegy oltára volt. Ah, most ez oltár puszta rom, S enyészet áll a szent poron. Nem! Nem dühönghet itt enyészet, Hol százezer szem '’könnye folyt. Oltár e sír már, mely körül Dics s béike leng emlékkövük A hitves síremlékén többek között ez a felírás: Itt e sötét sírban Ramasetter Zsófia nyugszik, A betegek, tanulók, árvák őrangyala elhúnyt. Tégy jót, ennek bére örökké tart a síron túl, Minden egyéb hiúság, elszálló pára, veszendő. Ramasetter emlékét ma és holnap valóban mindazok áldják, »akiknek kebléből a hála erénye ki nem halt.« Mert példakép' volt. De mi volt tegnap? Tudják-e sokan, hogy ennek a szívjóságos embernek is végig kellett szenvednie a félreértés, a szennyes indulat átkát életében? Az ő élettörténetéhez kívánok újabb adatokat szolgáltatni akkor, amikor fel- lebbentem a múltak fátyolát, százéves eseményt mondok a zalai múltból. * Kemény tél kegyetlenkedett az 1840—41 évek fordulóján Zalában. Ember, állat — úgy mondták — emlékezet óta nem szenvedett annyit. »A verebek röptűkben fagytak meg« — olvassuk — és »a nyulak ugrás közben Május 30-ától június 5-éig vasúton érkezett 273 vagon, hajón 2815 mázsa vegyes élelmiszer, továbbá különböző árúval 209 tehergépkocsi és 1269 lófogatú kocsi, valamint 1523 ketrec élő baromfi, 381 mázsa vágott baromfi és 295 láda tojás. Az előző héttel szemben a vasúti felhozatal és a tojás felhozatala csökkent, viszont a hajón való és a vágott baromfi felhozatal, valamint a szállítóeszközök száma emelkedett. Az élő ás vágott baromfiak ára általában 10—40 fillérrel csökkent, csupán a rántani való csirke ára emelkedett 10, a tisztított idei liba ára pedig 15 fillérrel Riónként, ugyancsak emelkedett a tojás ára 5—15 fillérrel kilónként. A zöldség- és főzelékféléknél a petrezselyem ára 15, a sóskáé 20 ,és a paraj ára 25 fillérrel emelkedett, viszont a zöldborsó 25, a karfiol és spárga ára pedig 40 merevedtek el«. Amikor pedig némi enyhülés állott be, olyan nagy havazások indultak meg, hogy ereszmagasságig emelkedett a hó. A közlekedés teljesen elakadt. Az akkor hat zalai járás (egerszegi, lövői, kapornaki, szántói, tapolcai, muraközi) népié teljes tehetetlenségre volt kárhoztatva. Később egy-egy szolgabíró- nák ötlete támadt és néhány járásban az utasokat úgy igazították el, hogy az utakat póznákkal jelölték meg. (Akkor még nem szegélyezték fák az utakat.) Ebbe á'z intézkedésbe is belekapaszkodott azonban némelyik izgága nemes. Rumy Károly táblabíró például Igrice helyséig határában elterülő birtoka körül eltiltotta a póznák felállítását. Egyet azonban meghagyott, de csak azért, hogy ezt a szövegű, cédulát szegeztesse ki rá: »Akasszátok a fára a szólgabírót!« Nem átallótta továbbá gyalázkodó cédulát küldeni a szolgabírónak. Orosz- váry szolgabíró jelentette is a sérelmét a vármegyének és elégtételt kért. Fejszék emelkednek és döngetik a vasajtót Ezt a kitérést csak azért csináltam, hogy rávilágítsak arra, ilyen cudar téli világ uinaŐ-. kodott 1840 Szilveszter napján is, amikor Ramasetter Vince, Sümeg mezőváros bírája a rendkívülileg kemény, hideg idő tekintetéből fakiosztás végett összerendelte a népet. Mintegy 800 főből álló tömeg jelent meg reggel a városháza előtt. Hangsúlyozni kell, hogy segíteni akart a fagyoskodó szegényeken a jószívű bíró és éppen akkor érte a legfájdalmasabb félreértés. Valaki elkiáltotta magát a szenvedések miatt türelmetlen néptömegben: — Az urak még az istállókat is fűtik, a nép dögöljön meg az utcán. Egyszerre karok, fütykösök, fejszék emelkedtek a levegőbe, teli torokkal ordították: — Le a bíróval! Pusztuljon a tanács! Halálra velük! A zendülők behatoltak a tanácsházba. Ramasetter bíró uram és a tanácsosok kénytelenek voltak előlük bezárkózni a levéltár vas- ajtajia mögé. Rettenetes dörömböléssel, erőszakos nekifeszüléssel és fejszecsapásokkal akarták az ajtót beverni, de hiába. Ekkor néhányain lakatosok után futottak és kinyittatták az ajtót. Nagy diadalordítással, bosszút lihegve rohanták a tanácsosokra és a bíróra. Egyenként ki- huzogatták őket és különösen a bírót kegyetlenül megverték. Közben sihederek szaladtak a fillérrel csökkent kilónként. A többi árúcikkniél' csupán a szokásos 10 fillérig terjedő árhullámzás volt tapasztalható. E héten megjelent, mint újdonság, az idei fejeskáposzta kilónként 1 pengős kezdő áron. A gyümölcsféléknél a zöld egres ára 10, a nemes fajtájú alma ára 20, a sárgabélű narancs ára 25 fillérrel emelkedett, viszont a cseresznye 90, a szamóca pedig 100 fillérrel csökkent. (MVS) Kizárólagos TENISZ-SZAKÜZLET Zalaegerszegen Szabó Cserkésxüzlef Nagvrakíár (Hőkben — hurokban — hurozás templomba, hogy félreverjék a harangokat és teljessé tegyék a forradalmat. A vért látó és vérszagot érző csőcselék szenvedélye alig kisebb a fenevadénál. Ramasetter már-már a hálál fia volt. Az isteni rendelés azonban úgy hozta magával, hogy mikor tetőpontján csapkodott a zendülés, megjelent a pap, Schauer Ferenc plébános. — Megbolondultatok? Az ördögök ugrálnak bennetek, hogy ilyenekre vetemedtetek? — süvöltött fel éles hangja. A támadás megtorpant. A papot szerették és az egyetlen tekintély, amelyet akkor tiszteltek, az övé volt. Elcsendesedtek. A plébános aztán szelíden békéltette őket. El is széledtek, itt-ott azonban csoportokba verődve még fel- íellobbant bennük a tűz. Egyesek azt kiáltozták, hogy még lesz kelete a baltának, mások éktelenül káromolták Bogyay József alszolga- bírót, a város bíráját és elöljáróit. Oszter- hueber Imre úrra pedig azt kiáltozták, hogy ha megtalálják, négy részre szakítják. Bogyay alszolgabíró mindjárt másnap hivatalos tudósító levélben értesítette a zendülésről tekintetes nemzetes és vitézlő Kerkapoly István első alispán urat. Az alispán elismerésre méltó bátorsággal, katonai segítség igénybevétele nélkül azonnal kiszállt Sümegre, hogy megvizsgálja a helyzetet. Bosszús tekintetek vetődtek ugyan rá, de zavart már nem tapasztalt. Tanácsgyűlést tartott Malatinszky Ferenc főszolgabíróval és az uradalmi ügyvédekkel. Ennek eredményeképpen olyan intézkedést tett, hogy a köznyugalom biztosítására a Sümegen eddig kevés számmal volt katonaságot megszaporítsák. Bizottságot küld ki a tekintetes vármegye A sümegi forradalom ügyével foglalkoztak aztán legközelebb a tekintetes karok és rendek is. Azt a határozatot hozták, hogy az első alispán elnöksége alatt bizottság vizsgálja felül az esetet. Zalabéri Horváth János kamarás, Bogyay Lajos, Gyömörey Gáspár, Forintos György, Farkas Károly, Forintos Károly táblabírák, Malatinszky Ferenc főszolgabíró, Barcza Sándor első alügyész, Gaál András aljegyző é,si isegedeskütt voltak1 a bizottság tagjai. Utasításuk értelmében a sümegieket a kívánt csendességre és békességes magatartásra szólították fel, kinyomozták a zendülés okozóit és ezeket, valamint a verekedésben résztvevőket — ha nemtelenek — a niemes vármegye fogságába Egerszegre kísértették be. Jegyzőkönyvben örökítették meg Schauer Ferenc plébános úrnak a kavargás alkalmával tanúsított dicséretes közbenjárását, a nép lecsendesítésóben szerzett jeles érdemét. Sőt jelentést tettek a püspöknek is a sümegi plébános jeles magatartásáról. Mivel pedig abban a lármás időben a nemességnek nagy része ás »kitűnő csendesen« uralkodott magán, értesítette őket a vármegye, hogy kedvesen vette ezt a viselkedésüket. Dr. PESTHY PÁL. Jogerős a nagykanizsai járáfbirótági díjnok 3 évet fegyházbüntetése Pék Pál volt bírósági díjnok a nagykanizsai járásbíróságnál mint telekkönyvi hatóságnál' kapott beosztást. Az érettségizett fiatal tisztviselő igen használható hivatalnoknak bizonyult s éveken át nem volt vele semmi baj. De tavaly vizsgálatot tartottak hivatalában s megállapították, hogy az áltála kezelt pénzekből 12.000 pengő hiányzik. Hivatali sikkasztás bűntette miatt vonta felelősségre a nagykanizsai törvényszék és a lefolytatott bizonyítási eljárás után kétévi fegy- házra ítélte el. A pécsi tábla fölemelte a büntetését háromévi fegyházra. A kir. Kúria a védelem részéről bejelentett semmiségi panaszok elutasításával a hároméves fegyházbüntetést jogerőre emelte. Mi újság a budapesti élelmiszer nagy vásártelepen?
