Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-06 / 127. szám

2 tlA^CkET 1941 június 6. Ä polgármester: „Boldog volna más város, ha annyi munkaalkalmat tudna adni, mint amennyi Zalaegerszegen van” nálunk fiel. Más európai országokban hasonló viszonyok (miatt kénytelenek voltak az állatállo­mányt csökkenteni. Magyarország azon az ál­lásponton van, hogy állattenyésztését, amely céltudatos politikával, a népies tenyésztés fej­lesztésére irányuló rendszeres állami támoga­tással magas színvonalat ért el, minden eszköz­zel fenn kell tartani. Sajátos viszonyaink kö­zött fokozott szükségünk van állatállományunik- ra azért is, mert az istállótrágya-termeléssel biztosítjuk jelentékeny mértékben növényter­melésünk tápanyagszükségletét. Emellett a magyar állattenyésztés európai érték, amely a háború után hasznára lehet azoknak az államoknak, amelyek állatállományukat kényszerüségből csiökke ntették. Ez a példa is azt mutatja, hogy nagy kö­rültekintéssel kell eljárnunk és sok nehézséget kell leküzdenünk. Ezek közé tartozik az ár­kérdés is. Minden gazdasági politikának alapja az, hogy a belső termelés jövedelmezőségét biztosítsa, mert éheikül visszaeséseknek kell bekövetkezniök. A jelenlegi háború kitörése­kor a magyar kormány az összes árakat rögzí­tette, a külföldi nyersanyagok drágulása, a mezőgazdaságnak a tavalyi kedvezőtlen idő­járás miatt bekövetkezett és egyes fontos cik­keknél igen alacsony terméseredményei miatt, valamint az egyéb rendkívüli körülmények kö­vetkeztében elkerülhetetlenné vált az árak és a munkabérek színvonalának óvatos emelése. Sajnos, jelenleg a vetések állása és az [általános helyzet nem nyújt sok reményt arra, hogy ezt la folyamatot hamarosan viisszaíejleszthetjiükL Ilyen körülmények között ia fölemelt árak fmnftadá ámak szükségével kell számolnunk és ez magától értetődően kihat kiviteli cik- Jceinik áraira is. Természetesen jelenleg az ár- kérdésnél is fontosabb maga a termelés, vagyis az, hogy belföldi szükségleteinket, ha korlátozott mértékben is, fedezhessük és fö­löslegekkel rendelkezzünk a kivitel' céljára. Mezőgazdasági kivitelünk szempontjából na­gyon fontosnak tartom a tavaly létrejött ma­gyar—német mezőgazdasági megállapodást, amely egyes cikkeink termelésének fejlesztését kívánja előmozdítani, a fölöslegek átvételére az eddiginél nagyobb lehetőségeket nyújt 'és egyes vonatkozásokban külön kihangsúlyozza azt a kívánságot, hogy az átvételi árak meg­állapításánál méltányosan figyelembe kell' venni a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségi vi­szonyait. I Ennek a szellemnek örvendetes példái azok a tárgyalások, amelyeket idei gyümölcs- és főzelékkivitelünkre vonatkozóan Németország kiküldötteivel néhány nappal ezelőtt fejeztünk be Budapesten. A létrejött megállapodás sze­rint az említett cikkekre a kiviteli keretet a tavalyi 14 millió márka helyett 24 millió már­kában állapította meg a vegyesbizottság és emellett javaslatot tett a magyar és a német kormányhoz a keretnek további 7.5 millió márkával való emelésére. A magyar—német mezőgazdasági egyez­ménynek egyik igen fontos pontja olajois- növény termelésünk fejlesztése. Már előzőiéig, a múlt évben közel 50 százalékkal emeltük az olajosmagvák vetésterületét, a rendkívüli tél azonban igen jelentékeny károkat tett az 1940 íév őszén vetett ólajosnövényekbeni. Előirány­zatunk szerint idén tavasszal az egész terme­lési területet további 50 százalékkal igyekez­tünk emelni, ezt az arányt egyes vonatkozások­ban lényegesen túl is léptük, annak ellenére, hogy a vízkárok miatt sok gazdaság kénytele;n volt olajosmag termelési szerződését vissza­adni. A tavaszi lenmag területe megközelíti a tavalyi kétszeresét, hasonló a helyzet a szója tekintetében is. A tavalyinál lényegesen több ricinust és napra­forgót is vetünk az idén. A vezetésem alatt álló minisztérium a termelés fejlesztése érde­kében ingyen vetőmagot osztott ki a gazdák között őszi repcéből, ricinusból és naprafor­góból, továbbá a kisebb termelők részére in­gyenes lenvetőmagot adtunk, jelentékeny ked­Zalaegerszeg város pénz- és jogügyi bi­zottsága tegnap ülést tartott dr. Telman Sán­dor kormányfőtanácsos, kir. közjegyző elnök­lete mellett. Örvendeteslein állapítjuk meg, hogy az újságcikkeknek már megvolt a hatásuk, mert a bizottsági tagoknak nagyobb része megjelent és érdekíődéssiel kísérte a tárgyalás menetét. A bizottság javasolta a képviselőtestületnek, hogy a kormányrendelet alapján a tényleges szolgálatban álló, a nyugellátásban részesülő városi tisztviselőknek és egyéb alkalmazottak­nak, beleértve a rendkívüli alkalmazottakat is, ez év május Írétől december végéig járó il­letménytöbblet fedezetére a pótadót ez évre 8 százalékkal emelje föl. A szükséges összeg ugyanis 14.792 pengőt tesz ki. Ebben az összegben nincs benne a kórház és a'villany­üzem személyzetének illetménytöbblete. A pót- adó fölemelésével kapcsolatban kérje a kép­viselőtestület, hogy az állami hozzájárulást a minisztérium emelje föl. A kórházi alkalmazot­tak többlet-illetménye ez év végéig 4225.46 pengőt tesz k'i. A villamosüzem személyze­tének többlet-illetménye csak a havi fizetése­sekre és nyugdíjasokra vonatkozik, ezt a több­letet a tartalékalapból kívánják fedezni. Kakas Ágoston azt kérte, hogy a város igye­kezzék minél több munkaalkalmat teremteni. Megemlítette, hogy a Jánkahegyre vezető utón olyan gödrök vannak, hogy megakad a közle­kedés. A polgármester kijelentette, hogy kí­vánatosnak tartja, ha még több munkaalkalom is lenne Zalaegerszegen. Mindazáltal hálás le­het ez a város azért, hogy a felettes ( hatóságok gondoskodásából laz ősztől kezdve itt anqyi számottevő munkaalkalom nyílt meg, amennyivel ke­vés város dicsekedhetik. Hivatkozott a polgármester arra, hogy milyen sok embernek adott kenyeret a Vizslahidi árok rendbehozatala, és az Átlós-út építése. Mivel a tőke keresi az építési alkalmat, eléig sok új ház épült és épül a múlt évhez képest. A magán építkezések miatt a város nem is eről­tette annyira a szociális alapból tervezett csa­ládi házak építését. Meg kell továbbá fontolni azt is, hogy a közbejött külpolitikai események miatt a nép- és családvédelmi alapból beígért vezményeket biztosítottunk a srépatermelők részére is. Éppen úgy, mint a német gazdák, ia magyar oiajosmagtermelők is a termés meny- nyiségének arányában olajpogácsát kaphatnak. Minden eszközzel arra törekszünk tehát, hogy közélelmezési, hadielliátáisi és kiviteli • szem­pontból annyira fontos olajosnövényiek terme­lésének fokozását biztosítsuk. A rendkívüli viszonyok miatt a kenyérmag­vak vetésterülete az ősszel 16 százalékkal ma­radt alatta az előző évinek és ezt a kiesést csak bizonyos mértékben tudtuk pótolni a ta­vaszi vetésekkel. Kiviteli fölöslegekkel kenyérmagvakból aligha fogunk rendelkezni. A kukorica vetésterülete ezzel szemben igein lényegesen nagyobb lesz és ezzel együtt időre- láthatólag babtermelésünk is emelkedik, mert a kisebb termelők a babot főként a kukorica között termelik. Babból és borsóból, amelynek Vetésterülete szintén nagyobb, jelentékeny ki­viteli fölösleggel fogunk rendelkezni, amelyek iá német és az olasz piac szükségleteinek ki­elégítését mozdíthatják elő, de egy jió kuko­ricatermés is előmozdíthatja kiviteli képessé­günk emelkedését. Fűmag, lóhere és lucernamag, valamint más vetőmagvak kivitele a múltban is túlnyomó részben Németországba irányult és ebben *a 140.000 pengőnek csak a felét kapta a*város. Nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy a müdklaerkölesnek bizonyos fokú romlása állapítható meg. Sokan a falvakból beszivárogtak a városba, hogy könnyebb munkát keressenek, vagy hogy egyáltalában ne dolgozzanak, csak bevárják azt, míg beültetik őket valami birtokba. Azok verik itt félre a harangot, akik mindig munka­kerülők voltak. (A polgármester szavainál töb­ben megjegyezték, hogy a szőlőmunkások 4.50 pengő napszámot kérnek és bor nélkül el sem akarnak menni.) A város megkezdte a Jánka- hegybez vezető út kiépítését, az! Átlós-út föld­munkája is megindult. Az út további kiépítésé­hez a vármegye két éven keresztül 3000—3000 pengő támogatással járul addig is, amíg fel­veszik a vicinális utak hálózatába. A polgár- mester eljárt az alispánnál küldöttség élén a jánkahegyi útnak a bekötő utak közé való át­vétele ügyében is. Ez az ügy, ha bem is sür­gősen, de megoldást fog nyerni. Sor kerül rövidesen a régi városháza tatarozására is. A bizottság tudomásul vette, hogy László József lemondott a választott jogon gyakorolt képviselőtestületi tagságáról. Ezzel kapcsolat­ban megszűnik László Józsefnek tagsága a pénzügyi bizottságban is. A bizottság behatóan tárgyalta Zala vár­megye népművelési bizottságának kiérelmét, hogy a Göcseji Gyűjtemény céljára megfelelő nagyobb helyiséget engedjen át a város. Meg­állapítást nyert, hogy a gyűjtemény anyaga igen szépen gyara­podik, úgy hogy abban az egy helyiség­ben, amelyet rendelkezésére bocsátottak, már nem férhet meg. Mivel a régi városházán eddig a Vitézi Szék által bérelt helyiség megüresedett, átmenetileg a város a nagyobbik szobát a gyűjteménynek engedi át, ezenkívül rendelkezésére bocsátja a közgyűlési terem falát is a címerek, képek el­helyezésére. A gyűjtemény végleges elhelye­zésének ügyét pedig állandóan napirenden tartják. A gyűjtemény jelenlegi helyiségét dr. Árvay Istvánnak kívánják bérbeadói havi 20 pengőért. tekintetben reméljük, hogy kivitelünket na­gyobb mértékben tudjuk lebonyolítani. Vörös­hagymatermelésünk a visszacsatolt terültekkel kibővült, ebben a cikkben is nagyobb fölösle­gekkel számolhatunk. A pSaprlkia termelése és kivitel© szempont­jából lehetőségeink megnőttek, mert a paprikatermő területek a déli részek visszacsatolásával gyarapodtak, a kiviteli le­hetőségeket pedig fokozhatja az a körülmény, bogy a tengerentúli bors behozatala szünetel Európában és így a nemcsak kellemesen fű­szerező, hanem dús vitamintartalma miatt az (egészségre is kedvező hatású, kiváló magyar paprika elfoglalhatja azt a helyet, amely — mint jellegzetes európai fűszernövényt — meg­illeti a külföldi országokban. A tojás- és baromfitermelésünk örvendete­sen emelkedik, fölöslegeinket a német és az olasz igénylések kielégítése után Svájcban és Svédországban helyezzük el. A sertés- és szarvasmarhakivitelünk Németországba és Olaszországba irányul. Végül megemlítette a miniszter, hogy a július 31-én lejáró magyar—inémet kereske­delmi megállapodás tekintetében e hónapban tárgyalások indulnak meg és előttük, v,agy utá­nuk Olaszországgal tárgyaljuk meg az új meg­állapodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom