Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-31 / 123. szám
ARA 8 FILLÉR II. évfolyam, 123. szám. + POLITIKAI NAPILAP & 1941. május 31. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-atca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Az erdélyi magyar program A történelmi nevezetességű kolozsvári Redout nagytermében összejött a visszatért Erdély szellemi vezetőségének mintegy ötszáz tagja, megalapította az Erdélyi Pártot és programot adott. Mintha visszavarázsolódtak volna a 93 esztendő előtti régi idők, amikor Erdély férfiai ugyanebben a teremben kiáltották ki az egyesülést, a nagy magyar történelmi egységet. Az Erdélyi Párt programjában most is a nagy történelmi magyar egység, minden magyarnak együvétartozása jut kifejezésre. Ann kor a párt programjának egyes pontjait olvassuk, szinte meghatott megelégedettséggel állapítjuk meg, hogy mennyire együtt dobbant az elszakított magyarok szíve a csonka ország népének szívével, mennyire egy volt a végső cél, amelyet kitűztek maguk elé a jó magyarok itt is, ott is. Az a program, amit az erdélyiek írásba foglaltak, úgyszólván nem más, mint az egész Magyarország és minden magyar becsületes nemzeti és szociális programja. Főleg pedig tökéletesen megegyezik a magyar kormánynak célkitűzéseivel. Olvassuk a programban, hogy a párt a Kárpátok koszorúzta ezeréves magyar földet magyar élettérnek tekinti és kötelességének tartja azt, hogy itt minden magyar számára otthont, munkát és kenyeret teremtsen. Olvassuk, hogy az új honfoglalással a két évtized alatt anyagi és erkölcsi javaiból kimozdított magyarságot az őt megillető jogaiba vissza kell helyezni. Azt mondja továbbá a program, hogy Magyarországon minden építő erőt össze kell fogni és korszerű szociális szellemet kell bevinni a közigazgatásba, meg kell reformálni magát a közigazgatás rendszerét, letörni a bürokratizmus kinövéseit, érvényesíteni a hivatás felelősségérzetét. Követeli a párt a legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényt és a társadalmi és hivatali életformák egyszerűsítését. Azt mondja tovább, hogy az egészséges nemzeti társadalom alapfeltétele a népi és munkásosztály megerősítése, az iparos- és Kereskedőtársadalom fejlesztése, az értelmiségi rétegeknek a nemzet szolgálatába való beállítása. Sürgeti a párt a családvédelmi intézkedéseket, az egészségvédelmet, a sokgyermekes családok megsegítését és előnyben részesítését, kívánja a nyugdíj és aggkori bizotosításnak minden foglalkozási ágra való kiterjesztését, a hadirokkantaknak és a munka rokkantjainák gondozását, az örökösödési adórendszer reformját, hogy ez az adó a gyermekek számával fordított arányban csökkenjen. Kimondja a program, hogy a párt nemzeti vagyonnak tekinti a földet és a tőkét és ezek megosztásában és használatában a nemzeti szempontoknak kell érvényesülni. Kívánja az egészséges birtokrendezést, amely lehetővé teszi a me:ző<- gazdatársadalom szociális kérdéseinek gyökeres megoldását. Végül kívánja a tőké és a munka viszonyának sürgős rendezését, a munkaidő és munkabér méltányos szabályozását és munkaalkalmak teremtését. A program pontjainak egyike a szentistváini gondolat mellett tesz hitet s azt mondja, hogy a magyarság dunavölgyi hivatásának tú- data a nemzetiségekkel váló olyan együttélésre kötelez, amely a szentistváni gondolatinak megfelel. Testvéri jobbot nyújt e program a nemzetiségeknek. Erdélyi testvéreink fátyolt borítanak az elmúlt húsz esztendő szenvedéseire é;s mindenkit magukhoz hasonlónak, magukkal egyenjogúaknak minősítenek, aki hű a magyar állameszméhez. A katonai parancsnokság közlése szerint a perlaki járás területén mintegy kétezer olyan mezőgazdasági munkást tartanak nyilván, akik a bekövetkezett események következtében az előbbi munkahelyeikre elszegődni nem tudnak s azt óhajtjíák, hogy Magyarország területén nyerjenek munkaalkalmat és megélhetést. Mivel fontos érdekek szólnak amellett, hogy a helyi munkásság érdekeinek megóvása mellett a magyar hazához visszatért területeknek munDr. Laky Dezső közellátási miniszter Kún- szentmártonban nagyjelentőségű bejelentéseket tett. Közölte, hogy a búza- és lisztellátás terén megszűnnek az átmeneti zavarok, amelyek! az idén mutatkoztak. — A sertésárak emelésével országszerte megindult a málacoztatás s reníllhető, hogy — ha nem élőbb — a jövő' év elején elérjük, hogy a zsírellátás terén mutatkozott gondok egyszersmindenkorra csak a múlt emlékei közé fognak tartozni. A magyar kormány legújabb rendelkezése lehetővé teszi, hogy az árvízkárosult gazdákat mentesítsék az idei földadó fizetése alól. A pénzügyminiszter 110.326—1941 IX. a. számú rendelete háromféle vízkárt szenvedett gazdát, illetve földterületet különböztet még. Az 1941 évre előírt földadót és járulékait teljes egészében törölni kell ott, ahol az árvizek és belvizek nemcsak ezidén, hanem már 1940- ben is pusztítottak s így a terület két éven át nem hasznosítható. Ezeket a földeket 1941- ben gazdaságilag használhatatlan, tehát földadó alá nem eső területeknek kell tekinteni. A hatóságok bizonyos esetekben zsilipeket bezártak és védőtöltéseket átvágtak, hogy gazdaságilag nagyobb fontosságú más területeket az árvíztől megmentsenek. Így viszont egyes területek víz alá kerültek, méltányos tehát, hogy e területek gazdáit is mentesítsék teljes egészében az 1941 évi földadó és járuléEz az Erdélyi Párt programja, ez az (erdélyi magyar program, amely bizonyára nemeseik Erdélyben, hanem az egész ország területén visszhangot fog kelteni és mélységes együttérzésre talál. kanélküli lakossága szintén megtalálja a megélhetését, az alispán felhívta a járási főszolga- bírákat és a megyei városok polgármestereit, irányítsák a hatóságuk területén levő uradalmak és gazdaságok figyelmét a perlaki járás területén nyilvántartott munkanélküli mező- gazdasági munkások elhelyezésére. Ha az uradalmak még nem szerződtettek volna munkásokat, forduljanak igénylésükkel a perlaki járás katonai parancsnokságához. — Az idén tudunk majd olyan egységes mezőgazdasági árrendszert kiépíteni, amelynek keretében a különféle mezőgazdasági termények — gabona, erotakarmány, szálastakarmány, állatok, állati termékekből készült cikkek — árát úgy állapítjuk meg, hogy az egyik ár a másikkal összefüggjön. Meggátoljuk, hogy bárki tömegben tudjon felhalmozni olyan árúkat, melyekkel az ország lakosságának egészét kell ellátni. kainak fizetése alól. Ez a mentesítés azonban csak arra az esetre szól, ha az! elárasztott té- rületek a folyó gazdasági évben mezőgazda- sági termelésre válóban nem alkalmasak. Ha bizonyos mértékig hasznosíthatók, akkor csak adómérséklésnek van helye. Azok a gazdák, akiknek földjeit 1940-ben nem öntötte el az ár, de 1941-ben víz alá kerültek, 50 százalékos földadó elengedésben részesíthetők, szintén abban az esetben, ha a földjeiket ez évben már nem tudják megmunkálni. Ilyen 50 százalékos adóelengedés a rendszeresen vízjárta területekre is engedélyezhető. A rendelet akként intézkedik, hogy a vízkárt ez év június 15-éig be kell jelenteni, falvakban a községi elöljáróságnál, városokban pedig az adóhivatalnál. Az adótörlést a pénzügyi hatóságok helyszíni vizsgálatok alapján, annak eredménye szerint rendelik el. 2000 munkanélkülit vettek nyilvántartásba a perlaki iárásban „A zsírgondok csak a múlt emlékei lesznek” Tudnivalók az árvízkárosult gazdák földadójának elengedéséről
