Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-10 / 82. szám
2 1941 április 10. Apró zalai hírek Zalaegerszeg megyei város lakásbérleti szabályrendeletét jóváhagyta a belügyminiszter. Balatonfüred község díjnoki állást szervez. — Az épülő zalaegerszegi református templom számára 150 pengő hozzájárulással egy ablakot készíttet a vármegye címerével ellátva. -— Becsehely 8.000, Nemesgulács 4000 pengőt fordít ínséges közmunkákra. — Szentadorján iskolát építtet Lispe község részére. — Lete- nye, Sümegprága, Bazsi és Balatonfüred időszakos napközi otthont állít fel. — Gábor Béla zalaegerszegi mozitulajdonos föllebbezésére a vármegye elrendelte a virilis képviselőtestületi tagok névjegyzékébe póttagként való felvételét, mivel nem tartozik a zsidótörvény alá. A nemesapáti községi tisztújítást joghatályosnak jelentette ki a vármegye a föllebbezés elutasításával. — A zalaszántói legtöbb adót fizetők névjegyzékébe elrendelték föllebbezés folytán Rózsa Imre fölvételét. — Szentpéter- földe 1000 pengővel támogatja a róm. kát. iskolát. — Búcsúszentlászíó 2800 pengőért tüzifecsfcendőt szerez .be. A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének zalavármegyei tagegyesületéhez Gyön- gyösy Béla gyöngyösi lakost alkalmazták kertészeti intézőnek. — A nagykanizsai Maróczy Sakk Kör versenyt rendezett, amelynek Raán Lajos lett a győztese 9 ponttal. — Tíz pengő; büntetést kapott Németh Józsefné nagykanizsai asszony, aki a beszámíthatatlansíágig részeg állapotában beleharapott egy rendőr kezébe. — Visszavonta a főispán Szabó Jenő vaspöri körjegyzőségi irodatisztnek korlátolt hatáskörű anyakönyvvezétővé való kinevezését. Balatonszepezd új vasúti megállóhelyet kap, Balatonszepezd—Rákóczi fürdőtelep néven. A megálló létesítésének költségeihez a község 100 pengővel járult hozzá. — Bazsi község 300 pengő költséggel bekerítteti a dögteret, 200 pengő költségen pedig újjá építteti a kocsiszínt. Jégvermet is készíttet 2Ö0 pengő költséggel. — Kővágóörsön utcát neveznek el Ferry Oszkár csendőrvértanúról. — Tíz évre bérbeadták Balatonfüred vadászati jogát. — Válkonya, Borsfa és Kistolmács községek közterületet engedtek át bekötő út építéséhez. —* Lasztonya község konkolyozó rostát szerez be 400 pengőért. — Gyenesdiás és Vonyarcvashegy szabályrendeletet alkotott, amelynek értelmében egy-egy udvarban kettőnél több lakóház nem építhető. — Jóváhagyta a Vármegye Nagykanizsa határozatát néhai Eperjessy Gábor sírgondozási és szegénysiegélyezési alapítványának elfogadásáról.' —- Nagykanizsa város a Király-utca 47. szám alatt levő épületek anyagát 4 darab, szoba-konyhás lakás építésére használja fel. — Dr. Schmidt Jenő sümegi községi ügyész 20 ürméter fát kap egy évi-tiszteletdíj gyanánt. — Parcellázzák Sümeg nagyközségnek vasútaljai ingatlanait. A vételárat a nagykanizsai Néptakarékba kell befizetni a községnek ott fennálló tartozására. — Kisvásárhely, Mibályfa és Szalapa szabályrendeletet alkotott a nemzeti zászlónak kötelező használatáról. — Nemesbük községnek hús- vizsgálati szabályrendeletét jóváhagyta a vármegye. — Rédics, Lenti, Mumor, Kálócfa, ’Kozmadombja, Zalaháksa, Zalaszentmihály és Nagykapornak határozatot hozott a főközlekedési út mentén levő beépíthető területek kijelölésére. jMegnyiii | Tóth Gyula uionnan átalakított üzlete. Óriási szövetkabát- és divatáru választék.-j- Közbeszéd tárgya a virágos tavaszi Schütz kirakat, amelyben szebbnél szebb szövetek, selymek lés női kabátok láthatók. Zalaegerszeg — nyaralőközpont Bármily szép is egy vidék, az idegenek csak akkor sietnek oda, ha ott semmiben sem* éreznek hiányt. Szegény lakosságú vidékről la vendég elsiet. Zalaegerszeg életterét sokan, talán a legtöbben, úgy gondolták föllendíteni, hogy idegenforgalmát igyekezték megnövelni. Nem egészséges út ez. Látszik is abból, hogy nagy eredményeket e téren nem értünk1 el. Pedig a propaganda nem hiányzott. Hátulról kezdtük, ezért nem értünk a célba. Elölről' kell kezdem. A vidéket gazdaggá kell tenni. Minden föltétele megvan itt annak, hogy ez sikerüljön. Gazdag vidék, amely természeti szépségekben is bővelkedik, tehát számíthat arra, hogy idegenek keressék föl tájait. A vidéknek, mint nyaralóhelynek, olyan jövője lehet, ami nem fog hanyatlani. Aki egyszer fölment a Kandikéra, vagy a bazitai magaslatra, sohasem felejti el azt a látványt, aminek részese volt. Aki végig- boJyongta a görbehátú Göcsejt a Válicka völgyétől Nován át Lövőig, az mindig vágyik a hívogató dombhátak közé vissza. Aki felmászott az o'llári szőlőhegyre a várhegyen túl és betekintette az élettér keleti felét, azt ide láncolja a Zala völgyének virágos rétje, csobogó vize, a keleti részek szőlőinek élvezetes leve. Olyan bort sajtolnak itt, amelynek van zamata, van ereje, de azért lehet belőle inni, el lehet hosszan mellette szórakozni. Idegenek állítják, hogy kevés szebb vidékű város van, niint Zalaegerszeg. A gazdagodásnak velejárója lesz az idegenek látogatása. Ez alól Zalaegerszeg város sem vonhatja ki magát, sőt minden föltétel megvan ahhoz, hogy a nyaralóvidék központjává váljék. A Zala folyó természeti kincs. Hadd idézzem dr. Piesthy Pál leírását, amelyet »Zalaegerszeg múltja és jelene« című könyvében a Zaláról írt. »... A nagy természetnek remek kiis ékszere a Zab-part. Zúgó malmok, .susogó nádas, mélázó füzesek, pompiázó vadvirág —• ez a költészete. Rákászat, horgászat, csónakázás, ez a szórakozása. Uj vért termelő, ragyogó napfény, mérsékelt tempcratúrájú levegő és selymesen simogató víz — ez az edző, erősítő hatása... Nagy népszerűségre kapott újabban a szabadfürdő vadstrandja. Opálkék ég alatt olajbarnára sült csoportok, családi pereputtyok táboroznak a puha pázsit mélyzöld bársonyán. Vidám kacarászás, kledves incselkedés, ia versenyúszás ritmikus muzsikája hallatszik a csillogó, hűsítő vízből, amelynek iszapja orvosilag is megállapított gyógyeréjü ásványi anyagokat tartalmaz. A szerény igényű középosztály számára ez a legolcsóbb üdülés, nyaralás. Egyébként a nagykiterjedésü strandfürdő kiépítésének terve már évek óta foglalkoztatja a várost, hogy a vizilspart fejlődésének lehetőségeit biztosítsa. Ez a kérdés azonban összefüggésben van a Zala általános szabályozásának megvalósításával.« Eddig tart dr. Pesthy Pál leírása. A Zala szabályozása most már nem sokáig várat magára, azért itt az ideje annak, hogy a város a fürdőkérdést megoldja. Bizonyosan sokan hozzászólnak majd ehhez. Lesznek érdekesebbnél érdekesebb eszmék, elgondolások. Én mindjárt fölvetek egyet. Legyen a zalaegerszegi fürdőnek is valami sajátsága. Legyen itt oTyan valami, amit egyebütt nem lehet megtalálni. A mostani szabadfürdő a mai formájiáhan nem maradhat meg, de te se kell teljesen rombolni. Maradjon meg bizonyos értelemben szábadfürdőnek a jövőben is. A kaszaházai híd és a Kismalom közötti Zala-szakasz szolgál szabadfürdés céljaira. Hagyjuk meg a 'jövőben is erre ezt a területet. A város sajátítsa, ki mind a két partját itt a Zala melletti rétnek. Nem kell széles terep, hogy az behomokozható legyen. A partot adja ki családoknak évi bér ellenében. Egy-egy család pár méter széles partszakaszt bérel. Erre a bérelt területre helyezné a kabinját. Mindenegyes kabin magántulajdon. Minden család az egyéni ízlése szériáit készíttetné el. A többszáz különféle kabin olyan eredeti lennie, amilyent sehol sem találnánk. Természetesen leleményes fürdőzőkre van szükség, hogy ötletesnél ötletesebb kabin- típusok szülessenek. A Zala két partját egy-két helyen híd kötné össze gyalogjárók részére, hogy a két ellentétes parton fürdőzők egymással száraz lábbal is érintkezhessenek. A szabadfürdő hamarosan benépesülne. A városnak nem sokba kerülne, az első évben megtalálná számítását. Az állandó bérösszeg jövedelmet is adna. A fürdő mellett szórakozóhelyre, vendéglőre van szükség. Emlékszünk még a kaszaházai kertre, vendéglőre. Ott szoktuk tartani a nyári mulatságokat. Kár, hogy megszűnt. Egerszegnek kellemes kirándulóhelye volt. A szabadfürdő miatt föl kell újra támasztani, hogy a fürdőzők a pihenés után nemes szórakozást is találjanak. Az új kaszaházai kertnek a fürdőig le kell ^nyúlnia, állandó zenével, hűsítőkkel. Ezért kellenek a Zalára gyaloghidak. A zalaegerszegi lakos elpártolt Kaszaházától. Akkor, amikor még külön falu volt, jobban fölkeresték. A szőlőhegyek egészségesebb kirándulóhelyek. Aki jó levegőt akar, az a jövőben is ezeket keresi föl. De nyáron legalább olyan szükség van hegyi levegőre, mint türdő- vízre. A Zala-fürdőnek kifejlesztése megkívánja a kaszaházai csárda újraéledését is. Természetesen más helyen, más épületben. Kis propagandával idegenek is jönnek ide, de a fejlődő városnak is életszükséglete lesz a valamilyen formában megoldandó Zala-fürdő. A szabályozás itt lesz, nem lehet már későbbre hagyni. A fürdő egészségügyi követelmény. A nyári fürdőt megadta a természet Zalaegerszegnek. Sok városnál még ez is hiányzik. De szükség van téli fürdőre is. Erre Zalaegerszeg iparosításával valamelyik iparteleppel meg lesz a lehetőség. A városnak talán nem kerül semmijébe se. Hiszen magán- vállalkozónak is kifizetődő lesz ipartelepptel kapcsolatban. Hogy Zalaegerszeg vízvezetékügyét és csatornázását meg kell oldani, arról nem is kell írni. A hosszan elhúzódó város belforgalma megrövidül az Átlós-úttal. Ha Zalaegerszeg térképére nézünk, látjuk, hogy a város két része közötti szögben, az Átlós-út mellett, a Vizsla-patak partján mély fekvésű vizenyős rét terül el. Csatornázással a Vizsla-patak mentesül és nem lesz szennyvízlevezető árok. A rét egészségügyileg nem tesz kifogásolható. Helyére a Szent István-parkot tervezik. Mivel a vidék magasabb részei építkezésre alkalmasak, a jövőben a város egyik központja lehetne. Gondolhatnánk arra, hogy a rétet víztelenítik olyan formán, hogy a legmélyebb részén pár holdas tavat ásnak. A tóból kikerült földdel feltölthető a melléke. A tó körül a mélyebb területen a parton két-három sor fából álló sétány létesülne, azon túl a göcseji körutca, kijáratokkal a meglevő utcákra. Már az Atlós- út is egy része lenne ennek az Utcának. A körutcában lehetne elhelyezni a múzeumot, a színházat, a téli gazdasági iskolát. Ne kelljen az iskolába járó falusi ifjaknak még itt a városban sem elszokni környezetüktől. Természetesen valamennyi épületet göcseji építészeti stílusban kellene megépíteni, amihez hozzáidomulna a többi magánház is. A körbefutó házsoron és széles sétjányon belül a tó megoldaná a vizisportok kérdését. Így a város jelenleg legelhagyatottabb részét emelnénk fel és tennénk egyik központjává, amely mindenfelől könnyen elérhető. A téli sportok érdekében a város áldozatot hozott, amikor megépítette a párját ritkító ródlipályát. A nyári sportokra fokozottabban kell gondolnunk, mert e város nyáron; Vár idegeneket és a lakosság igénye is fokozódik az ilyenek iránt. A kihasználási idő is lényegesem hosszabb. Ne kívánkozzék el innen senki még nyáron sem. PÖRNECZI JÓZSEF,
