Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-24 / 117. szám
ÄRA 8 FILLÉR II. évfolyam, 117. szám. 4 POLITIKAI NAPILAP # 1941. május 24. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ttttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. van: a szakadatlan munka, a termelés és e Kettőnek a megbecsülése. Ehhez a megbecsüléshez keresztény, magyar és szociális kormányzat kell, amely nem csupán a nagytőkét, hanem a kistőkét is gyarapító gazdasági politikát folytat és a mélyről, ahová a szabadelvű világ gazdasági politikája juttatta a falut, fölemeli az őt megillető helyre. A keresztény és nemzeti érzéseiben tökéletes Talu nemes, komoly levegője, gondolkozása, munkája biztosítéka a jobb, nagy magyar jövőnek. (s) Statisztikát készíte a vármegyei főorvot a gümőkőr zalai helyzetéről A FALU Tiszta, hófehér házak, itt-ott kis, apró ablakok. Egyes házaknál már megnőttek "az ablakok. A muskátli, szekfű, rozmaring már eltűnt az ablakokból és kikerült a kiskertbe, a napra. Ott hajladoznak, illatoznak az Isten szabad ege alatt. Néha-néha hajnaltájban küzdenek a hűvössel. A hazug tavasz, mert nem is tavasz, támadja, marja a falu virágait, de azok ellenállnak, visszaverik1 a támadásokat. A magyar ég alatt a világ sortsa is keserves küzdelem. Olyan, mint a magyaré. Mostoha sora, örökös szembenézés, küzdés az életet pusztító veszéllyel, a viharral, a hideggel, a faggyal. A vihar erős állásra, hajlékonyságra, erős gyökérzet nevelésére kényszerít, a fagyos hideg örökös munkára sarkal. Olyan munkára, ami meleget, hőt termel és állja a pusztító fagyot, amint állja a mindent elsöprő vihart és megbirkózik a mocsár bjacillusaival. Mert élni akar a falu a tiszta, fehér házaival, virágaival, örömével, bánatával, keserveivel együtt. Tudja a falu, hogy mi a sorsa. Tudja, hogy két kezében, agyában, szívében lüktet, él és nyugszik az ország, a nemzet sorsa. Tiszta, világos ez a tudat. Ezért nem pihen a falu magyarjainak a keze, amelyben ég a munka azért, hogy minden év nyara kiteremje a földből a világ legacélOsabb búzáját, a legjobb rozsát, kenyerét, a mindennapi kenyeret. A falu kenyértermelő munkájában nincs bojkott, nincs szabotázs, nincs sztrájk1, mines politika, nincs kartel, nincs árdiktálás, nincs csüg- gedés, nincs gyűlölethintés, csak szakadatlan munka, amit a rögszeretet, a földszeretet, ember-, nemzet- és honszeretet parancsol a falu magyarjának, ennek a kérges tenyerű, verejtékező, kezdettől örökké becsületes kere|sz- tény magyarnak. Amikor jobbágy volt, akkor is ezt cselekedte. Ma sem más, amikor a nemzetnek egyenlő jogú polgára. Az ember, ha belép a faluba, ha kimegy a mezőre és messze szórja a tekintetét, nem lát mást, csak munkát. Sétáló, politizáló, nézde- gélő, semittevő, naplopó ember elvész, a falu munkatengerében, amint elvesznek mindazok, akik égő csóvával járnak a faluban, hogy az ői munkás életükkel ellentétes, vagy azt megbontani, megrontani akaró eszméket, elveket hirdetnek. A falun összetörik minden, ami nemzet- és munkaellenes és szociálisellienes. A falu nem forradalmasítható. Komoly, megfontolt elhatározásaiban, cselekedeteiben. Az 1918-iki forradalomból, a kommunizmusból nagyon sokat okult, tanult és szinte merev minden forradalmi hanggal szemben. Mindent elenged a füle mellett és megveti azt, ami nem nemzeti, ami nem keresztény, ami nem magyar. Tudja, amikor a szél a szabadelvű, vagy valami nemzetközi demokráciából fúj. Ismeri azt a kénköves esőt, amiben a zsidó tőke uralma, a kartel, a gazdasági, a politikai, a társadalmi és az erkölcsi szabadosság irányít. Ebben a szabadosságban virulnak a nemzet- ellenes erők. Ismerik a szabadelvű alkotmányt, ami az ő kiváltságos magyarázatuk szerinti alkotmány, amiről beszélnek, írnak, amit a szájízük és önző anyagi érdekük szerint rá akarnak kényszeríteni a falura. Nagyot, igen nagyot lépett a falu előre. A keserves, nehéz életben megtanulta, hog'y a magyar sors fordulásának csak egy módja A február havában rendezett Országos Tuberkulózis Hét alkalmával dr. Takács László vármegyei tiszti főiorvosunk több cikkben világította meg gümőkór tekintetében a zalai helyzetet. Rámutatott a főorvos arra, hogy a csonka országban évente 17.000 életet oltott ki a tuberkulózis, amely egy emberöltő alatt egymillió magyar ember pusztulását jelenti. Országunkban állandóan legalább 200.000 ember sínylődik ebben a veszedelmes betegségben. Ezeknek a szerencsétleneknek nagy része tartósan munkaképtelen, ami annyit jelent, hogy családtagjaikkal együtt többszázezer embert kell a közösségnek eltartani, hog'y valamilyen formában támogassák őket. Zala vármegye gümőkór halálozásának aránya valamivel' jobb az országos átlagnál, de hazánk a nyugati országokhoz képest annyira rosszul áll a gümőkór pusztítása tekintetében, hogy a zalai helyzetet — ha viszonylagosan jobb is az országosnál — semmiképpen sem lehet megnyugtatónak tekinteni. Zalában évenként kereken 500 ember, tehát egy kisebb község pusztul el gümőkórbam. Ez azt jelenti, hogy vármegyénkben legalább 500 ágyat kellene biztosítani csak a fertőző gümőkórosak megbízható elkülönítésére. A zöldkeresztes egészségvédelem egyik célkitűzése, hogy a gümő- kórt, mint veszedelmes népbetegséget, intézményesen leküzdje. Ezt a falusi egészségvédelmi tanácsadók, a nagyobb községek és városok tüdőbeteggondozói és a tüdőbeteg- otthonok megelőző és gyógyító munkájával lehet elérni. Az egészségvédelmi fiókszövetségek megalakulása a Zala megyében működő egészségvédelmi körzetekben máris íolyamát- ban van és a közeljövőben sor kerül a községi fiókszövetségek munkáját összefogó és irányító vármegyei egészségvédelmi fiókszövetség megalakulására is. Ez a szervezet lesz aztán hivatva a kormányzati intézkedéseknek társadalmi kiegészítésére. Dr. Takács László tiszti főorvos a gümőkór zalai helyzetét aZ adatok hosszas tanulmányozása után statisztikailag is kidolgozta. Igen érdekes bepillantást nyújt ez a statisztika arra nézve, hogyan állanak a vármegyénk egyes járásai ebben a tekintetben. De a megelőző és védekező munka, az intézmények létesítése szempontjából is alapvető tájékoztatást nyújt. A statisztika az 1940 évi adatokra támaszkodik és kitűnik belőle, hogy üjqgílOEiszíabb hfaíyzkt van a letanyel Járásblain, ahol a la rosságniak 1.8 ezreléko szőn éd gümükőrban. Azután következik a nagykanizsai járás 1.4, a tapolcai 1.23, a keszthelyi 1.16, az alsólend- vai 1.1, a pacsai 1,07, a novai 1.0, a zalaszent- gróti 0.9, a sümegi 0.6, a zalaegerszegi 0.57, a balatonfüredi 0.5 ezrelékszámmal. Legjobb helyzet van tehát a balatonfüredi járásban, legrosszabb pedig éppen abban a letenyei járásban, ahol egyéb adottságok megvolnának ugyan tüdőbeteg-gondozó létesítésére, de hiányzik, fájdalom, az egészségügyi intézmények egyik igen lényeges kelléke, a villany. Amint értesültünk, dr. Sajó Lajos m. kir. tiszti főorvos, a belügyminisztérium 15. osztályának vezetője a napokban Zalába érkezik, hogy tárgyalásokat folytasson a gümőkór elleni intézmények létesítése ügyében. Arról is értesültünk, hogy a zalaszentmihályi egészség- ház építésének ügye egyelőre megakadt, bár a munka már vállalatba van kiadva. Egyelőre még csak a kutat fúrták meg. Ez az legészség- fiáz egyébként B mintájú lesz, vagyis jskola- fürdővel, tanácsadó és váróhelyiséggel ellátott. Zalaszántón már megkezdték az egészségház építését. Itt C mintájú lesz az egészségház, vagyis csak tanácsadó és várakozó helyiségből fog állami. Tudni kell, hogy az egészségházakat A, B, C minta szerint osztályozzák és az A mintájú az, amelyik tanácsadó-, váró- helyiségből, védőnő lakásból (esetleg orvosi ’akás) és iskolafürdőből áll. Ilyen egészség- házat kaptunk Alsólendván, amelyet a szerbek létesítettek (csakhogy ők is csináltak _ valami jót!). Ez az egésziségház teljesen korszerű épület, kiugró nagy terasszal is. el van látva A napozásra. Van benne ‘iskolafürdő, több védőnői szoba, aztán orvosi lakás, sőt trachoma- osztály is. Bizonyos átalakítással tüdőbeteg- gondozót is lehetne itt elhelyezni. Fordulat a SMálloáa-ügyben: a wáros közvetítésével tárgyalások ieiynak az Arany Bárány bérbevételére Zalaegerszegen a szállodakérdés megoldásával kapcsolatban már több terv merült fel, sőt már addig is eljutott, hogy mérnöknek felhatalmazást adtak a terv és tájékoztató költségvetés elkészítésére. A napokban hírek terjedtek el a‘városban, hogy tárgyalások indultak meg Eszéki Kálmán vasúti vendéglős és Szép Ferenc, a Bárány tulajdonosa között. Kérdést intéztünk a polgármesterhez, aki aztán azt a felvilágosítást adta, hogy a város közvetítő szerepet játszik a napok óta folyó tárgyalásokban. Mivel, csak korszerű és minden követelménynek megfelelő szálloda létesülhet, megvan remény, hogy a kellő átalakítások révén jó kezekben rövidesen megnyílik Zalaegerszegnek annyira nélkülözött szállodája.
