Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-20 / 114. szám
2 tlÄkl 1041 május 20. Zala megye a mezőgazdasági helyzetjelentésben vonalát elérni és eleget tenni a vételár törlesztésének és más fiztiési kötelezettségeinek. A szakoktatást és a tanácsadást fokozatosan ki kell építenünk azokoi a területeken, ahol na- gyobbarányu földbirtokpolitikai tevékenységet folytattunk, vagy végezni akarunk. Az uj birtokosokat megfelelő eszközökkel, állatokkal, illetőleg kö’c ^önökkel azediginél nagyobb mértékben igyekszünk támogatni. Ezeknek a szempontoknak érvényre juttatása éppen olyan fontos és szükséges, mint a föidbirtokpolitika ütemének meggyorsítása és ezáltal ennek a mélyrehatóan fontos nemzeti problémának zökkenő nélküli megoldása. Sümegi kongreganisták műsoros előadása A sümegi állami gimnázium Mária kongregációja a Katolikus Legényegylet nagytermében műsoros előadás keretében búcsúztatta a VIII. osztályos kongreganisták,at. A 10 műsor- számból álló ünnepély lelkes közönség jelenlétében folyt le. Rózsa Emma II. osztályú tanuló Kiss Tibor VII. osztályú tanuló Isten veletek című versét szavalta el. Majd fehér orgonacsokrot adott át búcsúzóul a távozó ifjaknak. Szabó Sándor esperesplébános felejthetetlen szépségű beszédet mondott. Párhuzamot vont a rügybontó tavasz és az élet tavaszát élő ifjúság között, amely |az .életbe indul. Reméli, hogy az elöljárók nem csalódnak majd tanítványaikban és a tanítványok, a szerzett tudás álapján, nem csalódnak az életben. Az énekkar három szólamban két éneket adott elő Ágoston Imre karnagy vezetésével. Aranyossy Árpád szavalt, ,egy leányka zongorán Durands: Valse-jáf játszotta, Schmidt Endre és Hetényi Tibor pedig vitát rendeztek tír. Máhig János hittanár vezetésével e címen: »Mi teszi az embert boldoggá?« Schubert: Szerenád-ját játszotta hegedűn Novak Béla, Hálász Antal tanár zongorákisérete mellett. Zob Emőke szavalata és a kongregációs himnusz zárta be az emlékezetes sikerű ünnepélyt. Két munkakerülőt internált a rendőrkapitánysás A zalaegerszegi rendőrkapitányság már hosszabb idő óta tisztogatási munkát folytat a város területén. A káros, sőt egyenesen veszélyes dologkerülőket egymásután szállítják toloncházba, hogy megszabadítsák a békés polgárságot a nem kívánatos elemek háborgatásaitól. Szili József 42 éves zalaegerszegi napszámos már többször volt büntetve lopás és hatósági közég elleni erőszak miatt. Mindenki mint bosszúálló természetű, erkölcsi és emberi érzést nélkülöző, állandóan ittas dologkerülőt ismerte. Fellebbezésre való tekintet nélkül a rendőrkapitányság a Város területéről 3 évre kitiltotta és rendőrhatósági őrizet alá helyezte. Egyben elrendelte a kistarcsai internáló táborba való szállítását. A rendőrkapitányságnak ezt az ítéletét a vidéki főkapitányság is helybenhagyta.' A másik dologkerülő Hári József, a közismert Pecsketa, 43 éves zalaegerszegi lakos, ö a kenyerét koldulással kereste és ha valaki nem adott neki, akkor mindenféle ócsárló szavakkal illette. Javulás céljából őt is három évre kitiltották Zalaegerszegről és elrendelte a rendőrkapitányság szintén Kistarcsára való szállítását. Tóth kabát divatos ízléses olcsó Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának április havi mezőgazdasági helyzetjelentéséből vettük ki a következő adatokat: Az áprilisi időjárás csapadékban igen bő volt, úgy hogy kamarai kerületünk egyes vármegyéiben, mint Zala vármegyében a 100 millimétert meghaladta és ennék következtében egyes Telyeken újabb áradásokat okozott. Az áradás főképpen a Balaton mentén észlelhető, ahol a rnélyfckvésű rétek és. szántók víz alatt állanak s ennek következtében ezeken a területeken vetésről egyáltalán szó sem lehetett. Az április hónap első felének kedvező időjárását főképpen a traktorral rendelkező nagyobb gazdaságok tudták kihasználni, így vetéseiket kellő időben végezték el, bár a szántásokhoz szükséges üzemanyagnak mintegy 90 százalékát kapták csak meg a tavalyinak. Később azonban pótmennyiség kiutalása vált lehetővé s így a munkák zavartalan lebonyolítása különösebb akadályba nem ütközött. Az őszi vetések közül a roZs a 'kamarai kerületben általában szépen fejlődött, úgyszintén a korai búzavetések is, bár a bekövetkezett lehűlések hátráltatták bokrosodását. Azokban a községekben, ahol a gazdák péti sót használtak, szinte szembetűnőlég látható a vetéseik kedvezőbb fejlődése és bökrosodása. Általában az összes őszi és tavaszi vetések fejlődésben kissé visszamaradtak a hűvös időjárás miatt, amiért is tartósabb melegre volna szükségük. Az őszi repce fejlődése kedvezőbb, előreláthatólag elég jó termést fog adni. Az őszi takarmányok közepesek. A korai mákvetésekben a hónap eleji fagyok egyes helyeken 60—70 százalékos károkat okoztak, ezeket a fagykárokat azonban a gazdaságok sürgősen kipótolták. A zábvetések, Valamint a tavaszi árpák jól kikeltek, azonban a fagy és a hűvös időjárás ezeknek is ártalmára volt, így különösen az árpavetések a fagy következtében megsárgultak, sőt meg is gyérültek1. Az olajoslen vetése is befejezést nyert, egyes helyeken már szépen ki is kelt. A legelők és rétek szépen fejlődnek, bár a mélyebb fekvésű helyeken még mindig víz alatt állanak. Az áprilisi időjárás a szőlőkben lényegesebb károkat nem okozott. A rossz útviszonyok a kamarai kerület egyes területein, főképpen Zalában, a szőlők trágyázását kissé megnehezítették. Általában a szíj lök jól fakadtak, hiba inkább az öreg szőlőkön látszik. Ezekben az öreg szőlőkben mintegy 10 százalékos kár észlelhető. A barack- és mandulafák a fagyok idején már teljes virágzásban voltak, így tartani lehetett ezek elpusztulásától. Szerencsére azonban csupán a kajszi nbaradköknlál Vau némi kis fagykár, egyebekben n'incs. Az előjelek szerint jó termésre van kilátás. A rézgálic hiánya miatt a permetezéseket csak kevés helyen hajtották végre egyéb gyári készítményekkel. A takarmányviszonyok — értve alatta a szálastakarmányokat — kielégítőknek mondhatók, miért is kellő beosztással a zöldtakarmányozás megindulásáig elegendők lesznek. A hideg időjárás miatt az űj takarmányok etetése még késik. A fehérjedűs takarmányok hiánya különösen a tehenészetek termelésén látszik meg, ahol a tejtermelés az előző' évinek mintegy egyharmadára csökkent. Ez az oka annak, hogy még kisebb helyeken is eddig nem tapasztalt tejhiány van. Általános a panasz, hogy íaz abraktakarmányok csak hosszas utánjárással szerezhetők be. A korpát magas ára miatt a gazdák csak szükség esetén vásárolják, mert annak ára nincs arányban tápértékével. A jószág állapota kielégítő. Járványos megbetegedések nagyobb mértékben nem észlelhetők. Egyes helyeken a tavalyi esős időjárás következtében májmételykór lépett fel és kisebb mérvű elhullásokat idézett elő. A mételykor főképpen a birkaállományban okozott nagyobb károkat, emellett még a fiatal birkáknál a szőrféreg is kisebb mérvű pusztításokat okozott. Az adófizetések — tekintettel a mögöttünk álló rossz gazdasági évre — jónak mondhatók. Aliéig a szőlővidékeken is ritkán fordulnak íelő Végrehajtások, még kevésbbé árverések. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdák fölösleges állataikat jó* áron tudták értékesíteni, sokan pedig inkább eladták állataikat már az elégtelen takarmánykészletek miatt is, semhogy adótartozásaikat szaporítsák. A kamarai kerületben általános panaszok" vannak a muhkásviszonyo’kra, így elsősorban az alkalmi napszámos munkásokban van helyenként hiány. Különösen Zala vármegyében mutatkozik hiány napszámosokban, ahol a vármegyéi munkabérmegállapító bizottság megállapított legmagasabb napszám- bérei mellett nem lehet munkást kapni, mert az állami útépítéseknél, medertisztogatásoknál, továbbá a kő- és bauxitbányáknál órabéres alapon dolgozó munkások nagyobb keresethez jutnak s ennek következtében mezőgazdasági munkákra nem vállalkoznak. Remélhető azonban, hogy az újabban visszacsatolt muraközi résznek lakossága a munkáshiányon enyhíteni fog, mert ez a lakosság a Trianon előtti időkben is mindig Zala vármegyében kapott munkát. A hitelviszonyok változatlanul rosszak és enyhülés a hitelszerzés terén egyáltalában nem tapasztalható. Bankhitel a szökött föltételek mellett elsőhelyi bekebtezésre, vagy jó kezesek aláírásával korlátlan összegben kapható. Árúhitel mindinkább nehezen szerezhető be. Az Országos Földhitelintézet által kibocsátott középlejáratú jelzálogos kölcsön rendelkezésére áll a gazdáknak, azonban azt a gazda- közönség nem veszi igénybe, mivel a szükséges okiratok beszerzése sók időbe kerül és nem találja a gazda a közvetlen kapcsolatot a hitelezővel. Ezen a hitelen kívül a gazdaközönség rendelkezésére áll még a zöldhitel és szőlősgazdák részére a szőlőtelepítési hitel, amelynek lebonyolítása 'jelenleg folyamatban van. Nagyobb birtokrészek a kamarai körzetben április folyamán nem cseréltek gazdát. Zala vármegyében csak kisbirtok eladásokról vannak jelentések, ezek vételára katasztra- Iis holdanként 1600 és 3000 pengő között váltakozott. Haszonbérleti árak készpénzben 15 pengőtől 100 pengőig váltakoznak holdanként, búzabérben 1 mázsától 4 mázsáig ugyancsak katasztrális holdanként a föld minősége szerint. A mezőgazdasági termények és főleg állatok iránt rendkívül nagy kereslet mutatkozott. Főleg sertések és marhák iránt mutatkozik nagy vételkedv, az értékesítésre váró készletek azonban igen csekélyek. Április folyamán az alábbi árak voltak elérhetők: Terményárak: búza 22.90—25.50, rozs 19.80 —21, őszi árpa 20—21, tavaszi árpa 22—23, zab 22—22.50, szemes kukorica 20—23, repce 40—45, aprómagvak az árkormánybiztosság által megállapított legmagasabb árakon voltak beszerezhetők, burgonya 8—11 pengő mázsánként. Állatárak: Beállítani való tinó 0.95—1, tinó kicsontozni való 40—60, tehén 1—1.10, hízott borjúfogas 'tinó 1.05—1.15, szopósborjú 0.95—1.10 pengő kilónként, melegvérű ló 600 —1000 pengő, hidegvérű 900—1700 pengő, melegvérű csikó 300—700, hidegvérű csikó 500—800 pengő. Hízott mangalica és hízott angol sertés a hivatalosan megállapított árakon. Beállítani való süldő 1.80—2 pengő kilónként. Állati termékek ára: tej literje 16—24 fillér, tojás darabja 9—12 fillér. A borárák általában lanyhák, inkább az 1940 évi termésű silányabb borok iránt van érdeklődés, amelyekért Malligand fokonként 10.3— 10.5 fillért fizetnek. Az óborok iránt érdeklődés nem igen van, de a készletek is csekélyek.
